Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
EÖTVÖS JÓZSEF POLITIKAI HETILAPJA 1113 tikai eseményeket. Falk elsősorban — külföldi lapok alapján — ismertette az európai államférfiak nyilatkozatait.80 A lap „Külföld" rovatában már korábban felvetették a porosz—osztrák háború lehetőségét,9 1 melynek eredményeként közeledett egymáshoz az angol és a francia kormány. Pulszky pedig 1866 januárjában már arról írt, hogy az olaszok neheztelnek, ,,ha kiegyenlítés lehetőségéről hallanak Ausztria és Magyarország között".9 2 Eötvös (név nélkül) vezércikkben elemezte9 3 a külpolitikai helyzetet, a német egység kérdését. Anglia és Franciaország semlegességére, Olaszország és esetleg Oroszország háborúba lépésére számított. A porosz—osztrák háborúban kialakult diplomáciai helyzet „az osztrákok rendkívüli ostobaságának fényes bizonysága". Eötvös megítélése9 4 szerint azonban tévedett III. Napóleon is, amikor európai hegemóniára törekedve azt várta 1859-ben, hogy a legyengült Olaszország csak az ő támogatása révén maradhat fenn. A két német állam között pedig,, kiengesztelhetetlen gyűlölség" támad. Politikája azonban egy erős Olaszország és egy még erősebb Németország születését fogja eredményezni. Franciaország — háta mögött Nagy-Britanniával — két erős szomszédot kapott. Ezzel elvesztette azt, „mi Francziaország túlnyomó béfolyásának alapja volt, szomszédainak gyengeségét". Mély ellenszenvet érzett Bismarck-kai szemben is. Politikáját egyéni nagyravágyása és Poroszország hatalmának kiterjesztése vezérelte: ,,A harcznak eredménye Poroszország hegemóniája helyett Németország egysége lesz s a győzelem, melyet Bismarck junker politikája kivitt, a democratia uralmát fogja vonni maga után." Eötvös jóslata azonban nem vált valóra. A Politikai Hetilapban és általában a sajtóban már nem foglalkozhattak nyíltan a háború kimenetelével. Falk levelében olvashatjuk, hogy „republicáltatott azon rendelvény, miszerint semmi katonai hírt nem szabad közzétenni, kivéve azt, mely a hivatalos lapokban már megjelent". Â Politikai Hetilap utolsó két száma05 viszont alig foglalkozott mással, mint a háborúval és a német Bund összeomlásával. Pulszky is elbúcsúzott olvasóitól: „Bármit mondjanak is a német lapok levelezői, az olasz nemzeti egység olyannyira megszilárdult, hogy bátran szembeszállhat azon óriás háborúval, mely bizonyosan kitörött, mielőtt levelem megjelenhetnék." A háború elsöpörte Eötvös hetilapját. Az utolsó szám 1866. június 25-én jelent meg. A lap addig is az előfizetők hiányával küzdött. De a háború kirobbanása egyenesen lehetetlenné tette — Eötvös és Keleti szerkesztőségi búcsúja szerint — egy hetilap kiadását. A pergő események csak gyors, naponta megjelenő hírlapnak kedveztek. Eötvös külpolitikai tájékozódásának azonban hú tükre bizalmas naplója. Továbbra is meggyőződése, hogy Ausztria le gyengülése ellenére sem fog megszűnni, mert az európai egyensúly megőrzése miatt a nagyhatalmak ezt megakadályozzák.9 6 Ahogy nem bukott el Waterloo után Franciaország vagy ahcgy fenntartják „Európa beteg emberét", Törökországot, „úgy Austria fel fog állni, bár mily szerencsétlenül üssön ki az-ütközet". Eötvös azonban túlzott és naiv reményeket fűzött az események alakulásához. Most már végképp 90 PH, 2. évf. 13. sz.' 91 PH, 1. évf. 8. sz. 92 PH, 2. óvf. 3. sz. 93 PH, 2. évf. 14. sz. 94 Eötvös: Naplójegyzetek. 167 — 168. 1. 95 PH, 2. óvf. 25. és 26. sz. 90 Eötvös: Naplójegyzetek. 168 — 169. 1. 2*
