Századok – 1965
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 971
10 LYÓIRATSZEM LE 991 11. sz.: Z. ZOGRAFOSZ A görögországi polgárháború néhány tanulsága címen adatszerűen és értékelve ismerteti az 1940—44-i nemzeti ellenállási mozgalomból kinőtt 1946—49-i görög polgárháború történetének főbb szakaszait, különös tekintettel az amerikai imperializmus szerepére. Megállapítja, hogy a reakció elleni széleskörű demokratikus harc igazságos, nemzeti jellegű küzdelem volt, majd a görög kommunista párt feladatát abban jelöli meg, hogy a polgárháború tapasztalatait felhasználva tovább szélesítse a népi mozgalmat a normális demokratikus fejlődés folytatása érdekében. — U. M. JELENKOK. VII. évf. (1964) 12. sz.: TALPASSY TIBOR Kimért pályán címmel a fiatalon elhunyt erdélyi Kováts Józsefre emlékezik, — egyetemi éveiben pécsi diákra és nagyigéretű íróra. Történeti szempontból a visszaemlékezés a 20-as évek vidéki városi értelmiségi életének és művészi, valamint irodalmi szervező törekvéseiknek igen pontos felidézése, részletes rajza folytán jelentős. — BABITS ANTAL Hodinka Antalról, 1923 — 34 között a pécsi egyetem történész professzoráról közöl rörövid méltatást születésének centennáriuma alkalmából, kiemelve tudományos munkájának és professzori működésének jelentős eredményeit. VIII. évf. (1965) 1. sz.: LUKÁCSY SÁNDOR Kölcsey emlékszobra címen Vörösmarty költői szépségű anonim, eddig az ő műveként ismeretlen gyűjtési felhívását közli' melyet a Kisfaludy Társaság megbízásából készített a Kölcsey emlékszobrára való adakozás céljára. A gyűjtés eredményeként csak néhány ezer forint jött össze, melyből végül Eerenczy készítette el a szobrot. A Társaság e pénzből átmenetileg Vörösmartynak 200 frt-ot adott kölcsön, amit a költő, vagyoni viszonyaira jellemzően, csak hat óv múlva tudott teljesen visszafizetni. — KANYAR JÓZSEF Kisfaludy Sándor három ismeretlen levele cím alatt a költőnek a Kaposvári Állami Levéltárban talált három, jogi ügyletek során kelt levelét közli szemelvényesen: közülük az utolsó a közvetlen halála előtt álló költő egyik hűséges alkalmazottjának özvegyét haláláig támogatni akaró szándékának szép bizonyítéka. V.K. KORTÁRS. 8. évf. (1964) 12. sz.: MÁRKUS ISTVÁN Reformer, forradalomban c. cikkében Spira György 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a c. munkájából Széchenyi 1848 március—szeptembere közt a forradalomhoz, Kossuthhoz való csatlakozásának osztályszempontú elemzését hiányolja. Széchenyinek a jobbágyrendszer, a Habsburg-birodalom arisztokratikus reformjára vonatkozó nézeteit vizsgálva arra a következtetesre jut, hogy Széchenyinek Kossuthhoz való csatlakozását a forradalom első szakaszában végső fokon az arisztokráciának józanul, ésszerűen felfogott belső és külső érdekei, az arisztokrata uralom átmentésének szempontjai határozták meg. Széchenyi tragédiáját nem abban látja, hogy megelőzte korát, hanem hogy megelőzte osztályát. ,,A kor — történelmi fejlődés — túlcsapott az osztályon is, Széchenyin is, s ő roppant energiájával, nemzetszeretetével, őszinte tevékenységvágyával s a 30-as években még időszerű reálpolitikájával a kor és osztálya közt magára maradt." — VARGA JÓZSEF Károlyi Mihály útja C. cikkében Válogatott írásai alapján Károlyi Mihály emberi és politikai fejlődését rajzolja meg a függetlenségi politikustól 1918 —19 polgári demokratikus politikusán át az antifasiszta, szovjetbarát politikát pártkeretek nélkül is tudatosan vállaló baloldali szocialista politikusig. — B. B. KRITIKA. II. évf. (7. sz.) (1964). 10. sz.: ILLÉS LÁSZLÓ Nagy Lajos címen az író halálának 10. évfordulója alkalmából közöl megemlékezést és méltatást, Nagy Lajos életéről és munkásságáról, Nyerges András pedig Nagy Lajos egy elfelejtett írását (Társadalmunk c. hetilap, 1932. júl. 9.) teszi újra közzé, amely Zilahynak A gondolat megfojtása c. nyilatkozatát (Pesti Napló 1932. júl 3.) bírálja. — O. M. MUZEUMI KÖZLEMÉNYEK. 1964. A múzeumi terület belső tájékoztató folyóirata több olyan közlést is tartalmaz, mely a történész számára is hasznos és tanulságos felvilágosításokat nyújt: így elsősorban az egyes múzeumok tudományos munkájáról szóló beszámolókat,, melyekben a dolog természeténél fogva sok a történeti vonatkozás, másrészt ismertetéseket múzeumi kiállításokról, melyek a múzeológia sajátos nyelvén érdekes adalékot nyújtanak valamely táj vagy egyegy korszak történeti életének, fejlődésének megismeréséhez is. Az 1964. évi folyam e szempontból figyelemre méltó cikkei a következők: 1. sz.: RADOCSAY DÉNES: Tv/lományos munka a Szépművészeti Múzeumban ; SZABÓ GYULA: A legújabbkori helytörténeti anyaggyűjtés tapasztalatai a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. 2. sz.: FITZ JENŐ: A veszprémi Bakony Múzeum új állandó kiállítása ; VERŐ GÁBOR: A 20 éves felszabadidási kiállítások
