Századok – 1964
Közlemények - Degré Alajos: Kísérlet jobboldali pártegység megteremtésére Zala megyében 1944 nyarán 1188
1194 DEGRÉ ALAJOS közül osak az első hármat hívták meg. Néhány ügyrendi határozaton kívül főleg az egységes propagandát határozták el. Az elnök gondoskodni fog arról, hogy a tagok által e tárgyban írandó cikkeket a megye összes lapjai közöljék. Ugyanő el fog járni a belügyminiszternél, hogy a szervezés előmozdítása érdekében a gyülekezési tilalom enyhítését érje el. A pártegység elérése végett, a megyei bizottsághoz hasonló szervezetű városi, járási és községi szerveket építenek ki, az ezekbe delegálandó tagok nevét és a részletes szervezést a július 17-i ülésen tárgyalják meg. Teleki Bélát bízták meg azzal is, járjon el a kormánynál „Zalai határőrség" nevű, a honvédség vagy a csendőrség vezetése alatt álló fegyveres erő létesítése iránt, amely fegyveres erő az ejtőernyősök, partizánok és fórra- -dalmi megmozdulások leküzdését tűzze ki céljául. Minden egyéb fegyveres polgári alakulat azonnal feloszlatandó. A bizottság tehát még egy fasiszta szervezetet jelentett az addigiak mellett. A pártközi intéző bizottság fegyveres erejének szánt „zalai határőrség" tárgyában a főispán részletes, alaposan indokolt felterjesztést intézett a kormányhoz, de arra választ nem kapott. Hogy mi történt ezzel a javaslattal, a hiányosan fennmaradt miniszterelnökségi iratokból nem tudjuk megállapítani. Feltehető azonban, hogy a Bárczy István ellen elkövetett merénylet után, amikor tömegével derültek ki a zsidók deportálása kapcsán elkövetett szennyes visszaélések is, a kormány gyanakodva fogadta egy fegyveres polgári szervezet gondolatát, Eredményesebb volt Teleki tevékenysége a gyülekezési tilalom vonatkozásában. A 11.638/1944. B. M. VII. sz. rendelet megengedte, hogy akár az egyes pártok, akár a bizottságban képviselt, három párt együttesen, szabályszerűen bejelentett megbeszéléseket (gyűléseket) tarthasson, de azokon az 5000-nél kevesebb lakosú községben legfeljebb 15, 10 000-nél több lakosú helységben legfeljebb 25 párttag jelenhet meg, állva szónokolni nem szabad, a gyűlés jelleget kerülni kell. Ezt a rendeletet az intéző bizottság július 17-i ülésén mint nagy diadalt könyvelték el. Úgy vélték, hogy ha az intéző bizottság keretében a három párt közös megbeszéléseket tart. akkor háromszor annyi tag jelenhet meg, mint amennyit maximumként a rendelet előír. Részletesen szabályozták az ilyen ülések összehívásának és megtartásának módját. Elhatározták, hogy a megye területén összesen 16 járási illetve városi párt közi intéző bizottságot szerveznek, amelyekbe mindhárom párt 5 — 5 tagot delegál. Pártonként 5-re emelték a megyei intézőbizottság tagjainak számát is, úgy, hogy mindegyik párt még egy-egy ipari munkás és egy-egy földmíves tagot küldjön be. A kiküldöttek nevét az elnökkel közöljék. Ezeket a kiküldötteket azonban csak а МЕР járási illetve városi szervei jelentették be, a többiek már nem is törődtek vele. De még a MÉP által bejelentett tagok is tekintély nélküji személyek voltak, annak jeléül, hogy a bizottságot most már a MÉP szervei sem vették komolyan. A bizottság határozatából Teleki Béla megkiildötte az alakuló gyűlés jegyzőkönvv-kivonatát és a bizottság határozatait az összes főispánoknak, de legtöbbjük nem reagált rá. A kecskeméti és a Baranya megyei főispán is csak formálisan nyugtázta a megküldött iratok átvételét. Egyedül Borbély-Maezky Emil borsodi főispán üdvözölte meleg szavakkal a zalai kezdeményezést, de ő sem ígérte, hogy hasonló szervezetet hoz létre. Az augusztus 3-i ülésen az elnökön kívül már mindössze 4 tag jelent meg, és négyen mentették ki távollétüket. Teleki megállapította ugyan, hogy a bizottságiján részes pártok mind képviselve vannak, tehát az ülés határozatképes, de mindössze annyit határoztak, hogy a jövőben a bizottság akkor ül össze, „amikor a vonatkorlátozások megszűnnek". Ez a naponta megismétlődő bombázások és a közlekedés egyre növekvő' akadozása idején gyakorlatilag azt jelentette, hogy a bizottság működése közönybe fúlt. A pártok kiküldöttei ezt a jegyzőkönyvet már alá sem írták. Időközben ugyanis a kormányban résztvevő fasiszta pártok között kiélesedtek az ellentétek. Erről már július 1-én, а МЕР értekezletén említést tett Sztójay Döme miniszterelnök,61 Imrédy pedig a július 9-i pécsi beszédében nyíltan a Zala megyei Arvay Istvánéhoz hasonló hangokat pengetett. „Beteges dolog volna — mondta —, ha azok. akik március 19-ért felelősek (azaz a MEP-nek Kállayhoz húzó tagjai) az egység köpönyege alatt megtartanák azokat a pozíciókat, amelyeket március 19 előtt elfoglaltak."" Ezzel utalni kívánt arra, hogy ő és pártja a németek egyedüli megbízható hívei, szemben а-Sztójay mögött álló, egyéni érdekük szerint erre is arra is tekintgető MÉP tagokkal. A németek tehát egyedül benne bízhatnak, vele kell tárgyalni, ő komoly tekintélyt SI Nemzeti Ojsás, 1044. júl. 1.
