Századok – 1964
Közlemények - Degré Alajos: Kísérlet jobboldali pártegység megteremtésére Zala megyében 1944 nyarán 1188
KlSÉHLET JOBBOLDALI PÁHTEGYSÉG MEGTEREMTÉSÉBE 1193 Teleki Béla, aki az általa sugalmazott helyi vezércikkekben hosszabb ideje követelte egységes fasiszta párt szervezését,4 6 Borsod megye fent ismertetett határozatára hivatkozással Zalában kezébe is vette a tárgyalások vezetését. Június 21-én sikerült neki a tárgyaló asztalhoz leültetni a kormányban résztvevő három fasiszta párt megyei szervezeteinek vezetőit és országgyűlési képviselőit. Hívására nem jelent meg ugyan sem Badoesay László volt igaszágügyminiszter, aki május 25-ón a balatonfüredi mandátumáról lemondott,4 7 semTauffer Gábor, Maróthy-Meizleí- Károly, Eitner Ákos és Sándor, a különböző frakciókhoz tartozó nyilas képviselők. Esterházy Móric gróf és Thassv Kristóf nagybirtokosokat, akiket a keresztény gazdasági párt programjával választottak képviselővé, alkalmasint meg sem hívta. Megjelent azonban Zsidó Sándor ügyvéd, MÉP képviselő, gróf Korniss Elemér földbirtokos, sümegi МЕР képviselő, Pecsornyik Ottó muraközi MÉP képviselő, valamint а МЕР, a megújulás pártja és a Pálffy-féle nemzetiszocialista párt Zala megyei szervezeteinek megbízottai. Kimentette magát Horváth Ferenc ny. tábornok, aki behívás folytán a MÉP táborában a perlaki kerületet képviselte, továbbá Huszovszky Lajos ügyvéd a zalaszentgrót-pacsai MÉP képviselő, akkor már miniszterelnökségi államtitkár, és Ilovszky .János budapesti porcellánkereskedő, Nagykanizsán megválasztott MÉP képviselő. Ok azonban táviratban bejelentették az egységhez való csatlakozásukat. Az értekezleten elhatározták „Zala megyei pártközi intézőbizottság" néven állandó szervezet létesítését, melynek tagjai a Magyar Élet Pártja, a Magyar Megújulás Pártja ós a Magyar Nemzetiszocialista Párt Zala megyei szervezeteiből kiküldött 3 — 3 tag, és e pártok Zala megye területén választott országgyűlési képviselői. Elnöke Teleki Béla (tehát nqm a mindenkori főispán, hanem Teleki Béla személyesen), mert benne az összes képviselt pártok megbíznak. A bizottság minden hónap első hétfőjón ülést tart, de a bizottságban képviselt'bármelyik párt kívánságára az elnök bármikor köteles rendkívüliilést összehívni. Ezt saját elhatározásából is megteheti. A bizottság határozatait egyi hangúlag hozza. E határozatokat a résztvevő pártok magukra kötelezőnek ismerik el, és azok szellemében tevékenykednek. Ha más jobboldali pártok a bizottsághoz csatlakozni kívánnak, és ezt az óhajukat a bizottság elnökénél „kellő formában kifejezésre juttatják", a bizottság dönt, hogy a csatlakozást elfogadja-e vagy nem.4 8 Az adminisztratív teendőket a főispán titkára végzi. Ez a szervezet külső keretet adott a fasiszta pártok Zala megyei együttműködésének, de az egymás elleni agitáeiót természetesen egyáltalában nem zárta ki. Az Imrédy- és Pálffy-párt szívesen vette, mert a számszerűen egyenlő képviselet nekik, akik parlamenti szövetségben voltak egymással, a bizottságban többséget adott. Ennek a többségnek élét kívánta elvenni az az elhatározás, hogy a bizottság a határozatokat egyhangúlag hozza. Az viszont, hogy ilyen módon bármelyik párt ellenkezése megakadályozhatta a határozat meghozását, a pártok közötti érdekellentétek folytán azt eredményezte, hogy a bizottság érdemi kérdésekben csak kivételesen határozott. Teleki Béla igen nagy jelentőséget tulajdonított a bizottság létrehozásának. Az alakuló ülésről felvett jegyzőkönyvet sajátkezűleg korrigálta, sok, de nem érdemi beszúrást eszközölt, és a kész jegyzőkönyvet mind a 14 jelenlevővel aláíratta. A június 28-га Borsod megye fentebb említett átirata tárgyában összehívott rendkívüli megyei törvényhatósági bizottsági közgyűlésen a bizottságban képviselt mindhárom párt egyegy megbízottja felszólalt — ezt a főispán nyilvánvalóan előre megszervezte —, ós a bizottságot mint első lépést üdvözölte a pártegység megteremtése felé. A főispán javaslatára a közgyűlés határozatot fogadott el, mely nem elégszik meg a Borsod megye javaslatához való csatlakozással, hanem a bizottságot mint ,,a krisztusi keresztény világnézeten alapuló nemzeti szocialista magyar állam felépítésére" szolgáló, a pártharcokon felülemelkedő szervet, ,,a lelki és nemzeti egységre való törekvés első lépését" más törvényhatóságoknak is követésre ajánlja.49 Arról is gondoskodott a főispán, hogy ezt a kezdeményezést a helyi sajtó nagy terjedelmű, részletes beszámolókkal ismertesse, és hangzatos vezércikkekkel üdvözölje. Nemcsak a MÉP, de a klérus lapja is.5 0 Még iktatókönyvet is fektettetett fel a bizottság részére. Ebbe mindössze 6 ügyiratot jegyeztek be. A bizottság július 3-i ülésén összesen 13-an jöttek össze. Megállapították, hogy a pártok bejelentettek 3 — 3 bizottsági tagot, a Magyar Megújulás Pártja 6-ot, de azok '« Zalamegyei Újság, 1944. ápr. 12.; Zalai Magyar Élet, 1944. máj. 13, jún. 10. 17 ZÁL, Teleki B. 9. cs.: Levelek, 1944. máj. 23. " ZÁL, Pártközi Intéző Bizottság (1944) iratai: jegyzőkönyvek. "ZÁL. Megyei közgyűlési jkv. 1944. jün. 28. "Zalai Magyar Élet, 1944. jún. 26.: Zalainegyei Űjság 1944. jún. 28.
