Századok – 1964
Közlemények - Degré Alajos: Kísérlet jobboldali pártegység megteremtésére Zala megyében 1944 nyarán 1188
1192 DEGRÉ A J-A JOS lerista szervezeti tormát, a MEP-ben kedvező fogadtatásra talált. Pest megye júniusi közgyűlésén maga Teleki Mihály gróf, a MÉP akkori elnöke javasolta az ahhoz való csatlakozást, kiegészítve azzal, hogy a rádió, sajtó, film és a társadalmi egyesületek kizárólag a pártok és hatalmi csoportok feletti „nemzeti érdeket" szolgálják. A közgyűlés e javaslatot el is fogadta,3 0 de további következményei nem lettek. Különleges hatást váltott ki azonban Borsod megye átirata Zala megyében. Itt már hat éve ült a főispáni székben gróf Teleki Béla, a gyömrői nagybirtokos Teleki Tibornak lia, anyai ágon Széchenyi István dédunokája, akitől a több mint 10 000 holdas pölöskei uradalmat is örökölte.31 £ Mély benyomást tett rá az első világháború idején teljesített frontszolgálata; háborús naplóját,, térképeit később is gondosan őrizgette. Már e naplókban is megnyilvánult antiszemita felfogása,3 2 ami később csak erősödött. Később büszkén emlegette, hogy 1919 őszén, mint a Bandholz amerikai tábornokhoz beosztott összekötő tiszt, megakadályozta, "hogy a román katonaság a Margit körúton bezárt fogoly kommunistákat kiszabadítsa,33 máskor erélyesen utalt „közismerten intranzigens fajvédő magatartására".34 Ambícióját nem elégítette ki apja gyömrői birtokának vezetése, ahol a vezető gazdatiszttel nem tudott együttműködni.3 5 Ezért is költözött 1932-ben Zala megyébe, anyja birtokára.36 Ambíciója élesen a szélsőjobboldal irányába tolta el, mert 1938-ban, főispánsága kezdetén ezzel emelkedhetett ki leginkább.3 ' „Vitéz" volta ós katonai érdeklődése szoros kapcsolatba hozta a katonai vezetőkkel, különösen élénk levelezést folytatott Uzdóczy-Zadraveez ny. tábori püspökkel.3 8 A doni hadseregnél szolgált .barátai, de német ismerősei is részletes tájékoztatásokat küldtek neki a német módszerekről, így e tekintetben nem lehettek illúziói.3 9 A Zalában általa vezetett 1939.évi választásokon tanúsított magatartása agyakorlatban főleg a jobboldali nyilas ellenzék javáraérvónyesült,ésennek volt köszönhető, hogy e választáson Zalából végül is 5 МЕР tag, 2 keresztény gazdasági párti, és 4 különböző frakcióhoz tartozó nyilas képviselő került az országgyűlésre. Nyilvánvaló szélsőjobboldali magatartásának köszönhette, hogy a hitleri megszállás után, amikor tömegestől leváltották a főispánokat, őt a kormány megerősítette állásában, mert mint — nyilván az ő sugalmazásából — a helybeli sajtó írta, „mindig azt a szellemet képviselte, ami ma már irányadó".4 0 Haladéktalanul lojalitási nyilatkozatot tett az új kormánynak, sőt arra a szellemi légtornára is vállalkozott, hogy közgyűlési megnyitó beszédében Kossuthra való hivatkozással helyeselje a március 19-i eseményeket, azzal az indokolással, hogy Kossuth hitet tett az oroszok elleni küzdelem mellett.41 (Azzal az aprósággal, hogy Kossuth a szabadságért küzdő népeknek Miklós cár önkényuralma elleni összefogásáról beszélt, már nem törődött.) Több ízben is szükségszerűnek mondta a március 19-cel bekövetkezett politikai irányváltozást, csak azt sajnálta, hogy ez nem a jobboldal saját erejéből, és nem korábban következett be. 42 Brand Sándor alispánt — állítása szerint Baky és Jaross utasítására — szabadságra küldte, sőt arra is felszólította, hogy nyugdíjazását kérje, amit azonban Brand nem volt hajlandó teljesíteni, és így Sztójay bukása után visszakerült az alispáni székbe.43 A zsidók elleni intézkedések végre haj tására visszahívta főjegyzői minőségben az 1938-ban Komárom megyébe távozott Hunyady Lászlót, aki a megyei tisztikarral rossz viszonyban állt, de Teleki Bélának személyes híve volt.4 4 Hunyady azután olyan eréllyel hajtotta végre a zsidóüldözési rendeleteket, hogy Szálasi az alispáni székbe emelte. A zsidókkal szemben egyébként Teleki még a kormány rendeleteit is túllépte. A pénzügyminiszter a minisztertanácson is felpanaszolta, hogy Teleki „lefoglalta a zsidóktól összegyűjtött ruházati cikkeket és ruhaanyagot, azzal az indokkal, hogy a lerongyolódott lakosságot . . . rendes áron ruházattal láthassa el".4 5 " Nemzeti Újság, 1944. jún. 13. " ZÁL, gr. Teleki Béla családi iratai (a továbbiakban Teleki B.) 1. cs. 31 ZÁL, Teleki В. 1. cs.: napló 1916. dec. 1. 33 ZÁL, Teleki B. 9. cs.: levelek 1942 (önéletrajz-féle). 31 Uo. Levelek 1940. aug. 22. (a belügyminiszterhez). 35 ZÁL, Teleki В. 1. cs.: „érdekesebb iratok" (1924-ben apjához irt levele). 3C Uo. 1935-ben Marton Béla levelére adott válasz fogalmazványa. " ZÁL, Teleki B. 9. cs.: Beszédek, 1939. máre. 24. (MÉP. szerv.), 1941. júl. 5. (közgyűlési),. 1943. szept. 9. (közgyűlési), 1943. máj. 2. (Gasparics-Unnep Csáktornyán). 38 Uo. Levelek 1943. jan. 17. 3e Uo. Levelek 1942. máre. 3, máre. 7, 1943. febr. 7. és Kibédi Varga Sándor feljegyzése. " Zalai Magyar Élet, 1944. ápr. 27. " ZÁL, Megyei közgyűlési jkv. 1944. máj. 11. 7. p. "Zalai Magyar Élet, 1944. ápr. 11. 13 ZÁL, Megyei közgyűlési jkv. 1944. máj. П.; Teleki B. 9. cs.: Levelek 1944. aug, 28, szept. 8. " ZÁL, Teleki B. 9. cs.: Levelek, 1939. dec. 24. 46 Mtjkv. 1944. jún. 10. (14. p.).
