Századok – 1964

Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74

A il ESTA A XVIII. SZÁZADBAN 87« joguk volt földjeik termékeivel feltölteni a gyarmatokra induló flotta hajóteré­nek egy részét.60 Estremaduráról valamennyi előttünk ismert forrás azt közli, hogy a földet ott bérbe adták a parasztoknak. Egy dolog azonban kétségtelen: lehe­tetlen megérteni az agrárviszonyokat mindkét Kasztíliában, valamint Estrema­durában, Manchában és Andalúziában, ha nem ismerjük a Mestának, a vándor -legelős juh-tulajdonosok a feudális felső réteg érdekeit kifejező szövetségének e tartományokban játszott szerepét. Térjünk át ezért e szervezet rövid ismerte­tésére. . * A juhtenyésztés már a reconquista idején nagy mértékben elterjedt Spa­nyolországban, mert a nyáj volt az egyetlen olyan vagyonforma, amelyet elhaj­tás révén könnyen meg lehetett menteni a mórok támadása esetén. A Mesta keletkezési ideje pontosan nem állapítható meg; rendszerint a Mesta legelső említésétől számítják, amely Bölcs Alfonz király 1273-ból szár­mazó oklevelében található.6 1 A „Mesta" szó jelentése tisztázatlan. A Mesta tagjai voltak a Sierra hegység julitenyésztői, akik a két Kasztíliai, a Leóni és Granadai Királyságokban éltek. A nyájakat leóni, segoviai, soriai és cuencai csoportokba egyesítették. A Mesta a tagjai közötti kölcsönös kapcsola­tokat szabályozó rendelkezéseket is adott ki. Hangsúlyozzuk, hogy a Mesta csupán a vándorlegelős juhtulajdonosok szövetsége volt. A Mesta, mint egységes egész, önmaga nyájakkal nem rendel­kezett. Azokat a privilégiumokat, amelyekről rendszerint úgy beszélnek, hogy azokat a Mestának adták, gyakorlatilag az e szövetségbe egyesült Mesta-tagok­nak adták. A XV11I. században a Mesta vándorlegelős nyájai, az ún. trashumantes vagy merinos (a kóborló jelentésű merino szóból), nyáron a Sierra hűvös hegyi legelőin legeltek, ősztől kezdve viszont elkezdtek leereszkedni Estremadura, Andalúzia, Mancha síkföldi meleg legelőire. Tavasszal a nyájak ismét útnak indultak, ezúttal ellenkező irányba. A nyájak haladása számára külön utak, az ún. canadas voltak kijelölve. A valóságban azonban a Mesta nyájai útközben elözönlötték valamennyi legelőt, kertet, szántóföldet és közösségi földet. Amint a Mesta javára а ХШ-XIV. századokban kiadott legelső privilé­giumok mutatják, a Mesta abban az időben olyan pásztorok testvéri szövetsége volt, akik nyájaikat maguk hajtották egyik helyről a másikra. Egyelőre még tisztázatlan, hogy a Mesta mikor alakul át a feudális vezető réteg szervezetéve. A XV. század végétől veszi kezdetét a Mesta javára szóló törvények gyor­sított ütemű megjelenése. Törvényeit 1492-ben és 1515-ben kodifikálják.62 A Mestára vonatkozó törvényekben két irányzatot különböztethetünk meg: az egyik arra irányul, hogy a nyájak haladásának útjából mindenféle aka-60 ZJlloa : Restablecimiento de las manufacturas y del comercio en Espana. IVÍadrid. 1740. t. II. 179—180. 1. 61 Memorial ajustado del Expediente de Concordia que trata el Honrado Concejo de la Mesta con la Diputatión General del Reyno y Provincia de Extremadura entre el Illustrisimo Senor Conde de Campomanes . . . Madrid. 1783. t. I—П. (Expediente de Concordia.) t. I. f. 140. Privilegio primero. 62 Ld. Ordenanzas del ano de 1492 en tiempo del senor Malpartida Expediente de Concordia, t. I. f. 186; Ordenanzas del ano de 1511 en tiempo del senor Palacios Rubios. Uo. f. 198.

Next

/
Oldalképek
Tartalom