Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
82 N'YINA MICKXJN Az ország egyes részei, így például a Baszkföld, az Aragóniai Korona földjei és Navarra külön, saját adórendszerrel rendelkeztek, saját polgári törvényekkel, saját mérték- és pénzrendszerrel, ami megnehezítette a nemzeti piac kialakulását. A jó utak hiánya megbénította a kereskedelmet, akadályozta az ipar és mezőgazdaság fejlődését. Spanyolországban nem volt egyetlen, teljes hosszában hajózható folyó sem. Utak építését pedig a kormány nem tartotta szükségesnek. Bourgoing szavai szerint az utak annyira rossz állapotban voltak, hogy az árukat csak öszvér- vagy szamárháton lehetett egyik helyről a másikra szállítani.3 3 Az effajta „fuvar" viszont annyira megdrágította az árukat, hogy szállításuk rendszerint kevéssé fizetődött ki. így a Palenciából Santanderen keresztül Cadizba szállított gabona kétszer annyiba került, mint a franciaországi Orléansból Cadizba szállított gabona, annyira megdrágította a Palenciából Santanderbe való szállítás, noha a távolság e városok között mindössze 40 lieue.3 4 Az a néhány áru, amely leküzdötte az utak okozta nehézségeket, még tovább drágult a végtelen sok vám és adó miatt. Különösen nyomasztóak voltak az adók a monarchia legfontosabb részében, a Kasztíliai Korona földjein, így pl. a leggyűlöletesebb adófajtát, az alcabalát és cientost minden árueladásnál és viszonteladásnál le kellett róni. Ez az adó elvileg 14% volt, de a gyakorlatban különböző volt a mérete nemcsak az egyes tartományokban, de még az egyes városokban is. Jovellanos „Az agrártörvény ismertetése" c. klasszikus munkájában ezt írta: „Az adó uralja á föld terményeit azok előállításától kezdve, üldözi és gyötri azokat forgalmuk egész ideje alatt, sohasem veszti el azokat szem elől, sohasem engedi el zsákmányát, egészen felhasználásuk pillanatáig."35 Az országba behozott külföldi áruk áradata úgyszólván semmi lehetőséget sem hagyott a hazai ipar fejlődésére. A már korábban létrejött manufaktúrák egész sora — a számos kedvezmény ellenére — pusztulóban volt. A kormány protekcii mista erőfeszítései lényegtelen eredménnyel j ártak. A guadalaj arai manufaktúra például, amelyhez külföldi munkásokat szerződtettek, rengeteg pénzbe került, és mégis drágán és rosszul termelt. Mégis, mindeme akadályok ellenére is, a XVIII. század közepén Spanyolországban kétségtelenül megindul az ipar új jászületése. A XVIII. század végére Valenciában, Aragonban, Galiciában és Manchában már posztót gyártanak, ugyanott, valamint Katalóniában, Granadában lenvásznat, Andalúziában, Valenciában, Aragonban szappant, Katalóniában papírt.36 Készítettek pálinkát és likőröket is. Valenciában és Katalóniában sok selymet és selyemkészítményt állítottak elő. Nincsenek, sajnos, pontos adataink arról, hogy a fejlődés melyik szakaszában állott ekkor a spanyol ipar. Sok forrás arra enged következtetni, hogy főleg a háziipar és a szétszórt manufaktúra dominált. Campomanes ismert felvilágosult közgazdász néhány megjegyzéséből következtetve, melyeket azokkal a kereskedőkkel kapcsolatban tett, akik az iparosok és kézművesek készítménvei-33 Bourgoing : i. m. I. köt. 172. 1. 34 Desdevises du Dezert : i. m. III. köt. 13. I. 35 Q. M. Jovellanos : Informe de la Soeiedad economiea de esta corte al Real y Supremo Cónsejo de Castilla en el expediente de Ley Agraria, Extendido por su individuo de numero el Sr. D. Gaspar Melchior de Jovellanos a nombre de la Junta encargada, de su formáción y con arreglo de sus opiniones. Madrid. 1795. 105. 1. 3» História social ... t. IV. 1. 1. 182—189. 1.
