Századok – 1964

Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74

82 N'YINA MICKXJN Az ország egyes részei, így például a Baszkföld, az Aragóniai Korona föld­jei és Navarra külön, saját adórendszerrel rendelkeztek, saját polgári törvé­nyekkel, saját mérték- és pénzrendszerrel, ami megnehezítette a nemzeti piac kialakulását. A jó utak hiánya megbénította a kereskedelmet, akadályozta az ipar és mezőgazdaság fejlődését. Spanyolországban nem volt egyetlen, teljes hosszá­ban hajózható folyó sem. Utak építését pedig a kormány nem tartotta szüksé­gesnek. Bourgoing szavai szerint az utak annyira rossz állapotban voltak, hogy az árukat csak öszvér- vagy szamárháton lehetett egyik helyről a másikra szál­lítani.3 3 Az effajta „fuvar" viszont annyira megdrágította az árukat, hogy szál­lításuk rendszerint kevéssé fizetődött ki. így a Palenciából Santanderen ke­resztül Cadizba szállított gabona kétszer annyiba került, mint a franciaországi Orléansból Cadizba szállított gabona, annyira megdrágította a Palenciából Santanderbe való szállítás, noha a távolság e városok között mindössze 40 lieue.3 4 Az a néhány áru, amely leküzdötte az utak okozta nehézségeket, még tovább drágult a végtelen sok vám és adó miatt. Különösen nyomasztóak vol­tak az adók a monarchia legfontosabb részében, a Kasztíliai Korona földjein, így pl. a leggyűlöletesebb adófajtát, az alcabalát és cientost minden áruela­dásnál és viszonteladásnál le kellett róni. Ez az adó elvileg 14% volt, de a gya­korlatban különböző volt a mérete nemcsak az egyes tartományokban, de még az egyes városokban is. Jovellanos „Az agrártörvény ismertetése" c. klasszikus munkájában ezt írta: „Az adó uralja á föld terményeit azok előállításától kezd­ve, üldözi és gyötri azokat forgalmuk egész ideje alatt, sohasem veszti el azo­kat szem elől, sohasem engedi el zsákmányát, egészen felhasználásuk pillana­táig."35 Az országba behozott külföldi áruk áradata úgyszólván semmi lehetősé­get sem hagyott a hazai ipar fejlődésére. A már korábban létrejött manufaktú­rák egész sora — a számos kedvezmény ellenére — pusztulóban volt. A kor­mány protekcii mista erőfeszítései lényegtelen eredménnyel j ártak. A guadalaj arai manufaktúra például, amelyhez külföldi munkásokat szerződtettek, rengeteg pénzbe került, és mégis drágán és rosszul termelt. Mégis, mindeme akadályok ellenére is, a XVIII. század közepén Spanyol­országban kétségtelenül megindul az ipar új jászületése. A XVIII. század végére Valenciában, Aragonban, Galiciában és Manchában már posztót gyártanak, ugyanott, valamint Katalóniában, Granadában lenvásznat, Andalúziában, Valenciában, Aragonban szappant, Katalóniában papírt.36 Készítettek pálin­kát és likőröket is. Valenciában és Katalóniában sok selymet és selyemkészít­ményt állítottak elő. Nincsenek, sajnos, pontos adataink arról, hogy a fejlődés melyik szaka­szában állott ekkor a spanyol ipar. Sok forrás arra enged következtetni, hogy főleg a háziipar és a szétszórt manufaktúra dominált. Campomanes ismert felvilá­gosult közgazdász néhány megjegyzéséből következtetve, melyeket azokkal a kereskedőkkel kapcsolatban tett, akik az iparosok és kézművesek készítménvei-33 Bourgoing : i. m. I. köt. 172. 1. 34 Desdevises du Dezert : i. m. III. köt. 13. I. 35 Q. M. Jovellanos : Informe de la Soeiedad economiea de esta corte al Real y Supremo Cónsejo de Castilla en el expediente de Ley Agraria, Extendido por su indi­viduo de numero el Sr. D. Gaspar Melchior de Jovellanos a nombre de la Junta encargada, de su formáción y con arreglo de sus opiniones. Madrid. 1795. 105. 1. 3» História social ... t. IV. 1. 1. 182—189. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom