Századok – 1964
Krónika - Beszámolók kandidátusi disszertációk vitáiról - 877
KIIÓNIKA 877 (londfi Imre kandidátus, az Intézet munkatársa 1964. június 16. — július 11-e között a potsdami és merseburgi Központi Levéltárakban az első világháború politikai történetére vonatkozó anyagban kutatott. Az NDK Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének az első világháború kérdéseivel foglalkozó konferenciáján előadást tartott „Az osztrák-magyar háborús célok szerepe a Monarchia külpolitikájában" címmel. * Küföldi vendégeink: Leo Vallani, a milanói Feltrinelli-Intózet munkatársa, 1964. április 27-én eladást tartott az Intézetben „Olaszország a második világháborúban. Az olasz ellenállási mozgalom problémái" címmel. Ruggiero Romano, az École Pratique des Hautes Études professzora, 2 hetet töltött hazánkban. Az Intézetet június 5-én látogatta meg. Valerian Popovici, a jaçi Történettudományi Intézet igazgatója, júniusban 2 hetet kutatásokkal töltött Magyarországon. Az 1848—53-as időszak iratanyagával foglalkozott, aTörténettudományi Intézetet is meglátogatta. J. A.Piszarjev, a SzU Akadémiája Történettudományi Intézetének osztályvezetője és T. Iszlamov, az Intézet tudományos munkatársa az Osztrák-Magyar Monarchia konferenciára érkeztek hazánkba és április 24-én meglátogatták az Intézetet. * Az intézeti ideológiai továbbképzés keretében 1964. június 12-én „Max Weber történetszemlélete" címen tartottak konferenciát. A vitaindító előadást Mályusz Elemér, a történettudományok doktora, intézeti főmunkatárs tartotta. * Az intézetben folyó kutatómunka elősegítésére, több eddig csak külföldön található forrásanyag és folyóirat filmje érkezett. Legutóbb Angliából m agyar vonatkozású, második világháborús iratok és a francia munkásmozgalomra vonatkozó folyóiratok — melyek külpolitikai hírrovata magyar vonatkozásban is fontos anyagot tartalma/. — filmjei váltak hozzáférhetővé. * Az elmúlt félévben bécsi kiküldetésük során Kerekes Lajos és R. Péter Katalin végeztek kutatómunkát a Staatsarchiv és Hofkammerarchiv iratanyagában. * A TIT történeti szakosztálya rendezésében júniusban megvitatták az Intézet munkatársa, Katus László: A nemzetiségi kérdés gazdasági és társadalmi alapjairól című tanulmányát. A tanulmány az Osztrák-Magyar Monarchia-konferencia egyik referátumának kés/ült. BESZÁMOLÓ SZU HAY MIKLÓS, CSATÁRI DÁNIEL, KEREKES LAJOS ÉS KENDE ISTVÁN KANDIDÁTUSI DISSZERTÁCIÓINAK VITÁIRÓL Szuliay Miklós: ..Az állami beavatkozás és a magyar mezőgazdaság az 1930-as években" e. kandidátusi értekezésében legújabbkori történelmünknek egyik alig ismert fejezetét tette vizsgálat tárgyává, s ezzel a felszabadulást megelőző 25 éves korszak történet* és gazdaságtört ónét írásában fellelhető sok fehér folt csökkentéséhez járul hozzá igen jelentős mértékben. A két fő részre tagolódó munka bevezetésében a szerző a magyar mezőgazdaság helyzetét és értékesítési viszonyait tárgyalja az 1920-as években. Kiindul az 1929 1933-as agrárválság világviszonylatban észlelhető hatásából, majd utal arra. hogy a kapitalista világrendszer általános válsága szabta meg a mezőgazdaság fejlődését az első világháború után. A tőkés világ mezőgazdasági fejlődésének fő vonásait vázolja fel először, és ennek keretébe állítva mutatja be a magyar fejlődés sajátosságait. A disszertáció első fő részében az állami beavatkozási politikának az 1929—1933-as válság idejére tehető kezdeteit vizsgálja Szuhay Miklós. Először a válság kibontakozását tárgyalja. Rámutat arra. hogy Magyarország mezőgazdaságában rendkívül erősen éreztette hatását, mivel hazánk jelentős kiviteli feleslegekkel rendelkező agrár-ipari ország volt.
