Századok – 1964

Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74

80 NYIXA MICKl'N volt alkalmas centralizációra, hanem még minden tőle telhetőt el is követett annak érdekében, hogy ne engedje meg azoknak a közös érdekeknek kialakulá­sát, amelyeket a nemzeti méretekben történő munkamegoszlás és a belső áru­csere sokrétűsége váltanak ki, és amelyek az egyetlen lehetséges alapot képezik az egységes kormányzási rendszer és a közös törvényhozás megteremtésére, így tehát a spanyolországi abszolút monarchiát, amelynek tisztán csak külső hasonlósága van az európai abszolút monarchiákkal általában, inkább a kor­mányzás ázsiai formáihoz kell sorolnunk. Spanyolország, Törökországhoz ha­sonlóan, rosszul kormányzott köztársaságok halmaza maradt, élén egv névleges egyeduralkodóval. "2 1 Hogy Spanyolország egykor független államokat alkotott egyes részei mennyire maradtak önállóak a monarchia kebelén belül még а XVIII. század­ban is, ezt néhány példával lehet szemléltetni. Az Asturiai Hercegségben min­den közügyben a három évenként összehívott Junta döntött. A Junta tagjait viszont a királyi törvényhozásnak alávetett községi közösségek választották. Ezekhez csatlakozott a Junta egyetlen örökletes tagja, Oviedo polgármes­tere, Toreno grófja.22 A Navarrai Királyságot saját cortese kormányozta, saját államtanácsa, saját adórendszere, saját államkincstára, saját polgári és büntetőtörvénykönyve volt. Lakosai mentesek voltak a katonai szolgálat alól. Minden nem navarrait, többek között spanyolokat is, külföldieknek tekintettek, s olyan magas adókat vetettek ki rájuk, hogy navarrai tartózkodásuk majd­nem lehetetlenné vált. A királyi vámhivatal Na varra déli határán volt, sokkal nagyobb mértékben választva el Navarrát Spanyolország többi részétől, mint Franciaországtól, amellyel kereskedelme csaknem szabad volt.23 A vizsgálódá­sunk tárgyává tett területeknek ez a szervezete, valamint más területek ehhez hasonló szervezete, még a XVIII. században is fennállott.24 A XVIII. század döntő volt Spanyolország gazdasági fejlődésében. Más­fél évszázados szakadatlan hanyatlás után a XVHl. század első évtizedeiben stabilizálódik Spanyolország gazdasági élete, a század közepén pedig már két­ségtelen fellendülés is észlelhető, ami a század utolsó évtizedeiben már különö­sen intenzív jelleget öltött.25 Az ország gazdasági fellendüléséről tanúskodik annak olyäta kétségtelen jele is, mint amilyen a népesség szaporodása. Míg a 21 K. Marx és F. Engels Művei. 10. köt. 432. 1. (oroszul). 22 H. Baumgarten : Don Gaspar Melchior de Jovellanos. Historische Zeitschrift 1863. No. 10, 354. 1. 23 G. Desdevises du Dezert : L'Espagne de l'ancien régime. T. I—III. Paris, 1897 — 1899. t. 1., 6., 18-20. 1. 24 Az Aragóniai Korona földjein, amely szintén nagy mértékben megőrizte önálló­ságát, a Habsburgok spanyolországi uralmának idején egészen a XVIII. századig fennállott a király trónralópése alkalmával szokásos eskütétel kapcsán az alábbi szokás: a fedett fejjel trónoló aragóniai főbíró az aragón cortes nevében az alábbi nyilatkozatot tette a fedetlen fővel térdelő király előtt: ,,Mi, akik éppen annyit érünk, mint ön, királyunkká és senorunkká tesszük önt azzal, hogy őrizze meg szabadságjogainkat; ha nem, akkor nem." Bourgoing : i. m. III. köt., 111 — 112. 1. A XVIII. században, az aragóniai felkelés után, ezt a szokást, mint sok más szabadságjogot is, eltörölték a Bourbonok. 25 A spanyolországi áringadozással, később pedig az árak stabilizálódásával kap­csolatos folyamatokat Hamilton amerikai gazdaságtörténész mutatja be szemléltetően kiváló munkáiban. Ld. Earl Jefferson Hamilton : American Treasure and the Price Revolution in Spain, 1501 — 1650; Money, Prices and Wages in Valencia, Aragon and Navarra, 1351 —1500; War and Prices'in Spain, 1651 — 1800. Magyar nyelven az „ár­forradalomról" ld. Wittman Tibor : Az árforradalom ós a világpiaci kapcsolatok kezdeti mozzanatai (1566 — 1618). Bpest. 1957.

Next

/
Oldalképek
Tartalom