Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 847

860 F OL Y ÓI R ATS ZKMÍ.K letes elemzéssel mutatja be, hogy Nicolaus Cusanus firenzei kapcsolatai, ill. a Páviában és Bolognában jogot tanult Albrecht von Eyb működése a század derekán milyen jelentősek voltak a német humanista áramlat megteremtésében. — N. THE ECONOMIC HISTORY REVIEW. 1963. (Sec. Series) 16. köt. 2. sz. — G. S. TUCKER AZ angol iparosodás előtti népességváltozási irányok e. tanulmányában (205 — 218. 1.) az ipari forradalmat megelőző és az ipari forradalom folyamán bekövetkezett népességszaporulat okainak újabb tudományos módszerekkel történő feltárását sürgeti. E kérdés kutatói mind ez ideig vagy a születési ráta emelkedésében, vagy a halálozási ráta esésében keresték a magyarázatot, és a népességváltozás nagy kezdőszakát az 1750-es évekre tették. Á szerző szerint a népességváltozásra vonatkozó kutatásnak az eddigieknél sokkal nagyobb időszakra kell kiterjeszkednie, s az említett okokon túlmenően egyéb gazdasági és társadalmi tényezőket, is figyelembe kell vennie. Összefoglalva: a jövőben az anyagfeltáró és ,,spekulatív" munka és módszer bizonyosfokú szélesítésére és egyesítésére van szükség. — S. POLLARD egy nagyobb igényű munkájának részletét közli a lap Gyári fegyelem az ipari forradalom idején címmel (254—271. 1.). A szerző az angliai gyári munkásság első nemzedékének viszonyát mutatja be az újfajta munkafeltételek között. A gyárfelügyelők jelentései és a gyártörténeti monográfiák adatai nyomán ismerteti a munkásságnak nehézségekkel járó alkalmazkodását a gyári munkához, a vándorlást, a mulasztásokat, az egyenlőtlen munkaintenzitást ós a munkáltatók fegyelmező, kényszerítő eszközeit, mindenekelőtt a bérlevonást, az elbocsátással való fenyegetőzést és főleg a gyermekekkel szemben az elég széles körben elterjedt botbüntetést. Mindezeknél azonban hatásosabb fegyelmező erő volt maga a gép, amely a gyárakban szüntelen figyelmet követelt, s amely végül is kényszerítette a munkásokat a gyári fegyelem betartására. A szerző felveti azt a valóban érdekes kérdést, hogy a gyároeok miért nem követték az olyan emberséges munkáltatók módszereit — mint pl. Owenét —, akiknek gyárábaniéppen az emberséges bánásmód vezetett a nagyobb termelékenységhez. Felelete erre feltételes: valószínűleg a gyárosok nem ismerték jól a maguk korában egymás módszereit, az eredményeket sem hozták párhuzamba a gyáros és munkás között kialakult viszonynyal, távol állt a hatalom ós pénzvágy, kapzsiság uralta általános szemléletüktől az oweni nem tipikus emberség és etika. A szerző helyesen utal arra a tényre, hogy a brit ipari forradalom folyamán a gyárosok „falakon túli" erőket is bevetettek a gyári munkásság fegyelmezésére, letörésére és ellenőrzésére; ezek közt említi meg hatalmukat a bíróságokon, befolyásukat, mint földesurak, vallásos ós sajátos „erkölcsi" ideológiájukat. — O. ANDERSON Kölcsönös adókkal szemben. Brit pénzügyi politika a krimi háború idején c. tanulmányában ismerteti(314—327.1.) a kormánykörökben és a közgazdászok körében a sajtóban élénken zajló vitát Nagy-Britannia eladdig legkölts gesebb háborújának, a krími háborúnak pénzügyi helyzetéről. Gladstone brit pénzügyminiszter a fokozott közvetlen és közvetett adóterhek révén akarta a háború költségeinek nagy részét fedeztetni, míg utóda inkább a kölcsön felé hajlott. A váratlanul korán bekövetkezett béke eredményezte azt, hogy a teljes költségek 46%-át kölcsönből fedezték. A szerző elég nagy teret szentel a korszak közgazdászainak körében folytatott viták leírásának. Ezeknek többsége a kölcsönök és adók hatását elemezte a jelen és a jövő, valamint a társadalom különböző osztályai szempontjából. Megoszlottak a vélemények az angliai tőkehiány kérdésében is. Mindezeket a kérdéseket azonban háttérbe szorította a háború végén fellépő válság a londoni pénzpiacon majd az azt követő Bank-törvény. — A. G. FORD fontos adalékokat közöl tanulmányában Az export szerepéről a brit gazdasági fluktuáció időszakában (1870—1914) (328 — 337. 1.). A szerző ciklusokhoz rögzítve mutatja ki az európai ós Európán-túli brit exporttevékenység összefüggéseit a nemzeti jövedelemmel, a hazai beruházásokkal, a munkanélküliséggel és a jövedelmek emelkedésével vagy esésével. A szerzőnek kissé bizonytalan végkövetkeztetése az, hogy a tengerentúli kapcsolatok, illetve beruházások változása befolyásolta a brit exporttevékenység és nemzeti jövedelem ciklikus fluktuációját. Ez azután áttételekben az európai országok kereskedelmére is hatott ós esetenként vagy ciklusonként növelte a brit árucikkek iránti európai keresletet. — H.É. DER DONAURAUM. 1963.5.sz.—RUDOLF KISZLING: Ferenc Ferdinánd trónörökös és tervti a dunai Monarchia felépítésére (261 — 267. 1.) megállapítja, hogy a reformtervek 1895-re nyúlnak vissza, alapvető formájukat Aurel Popovici munkájában kapták meg. Felvázolja az elképzelés alapvonalait, s ezzel párhuzamosan bemutatja a szociáldemokraták elképzeléseit is, ebből azt emeli ki, hogy megvalósításuk az egyes tartományok népességének mintegy kicserélődésére vezetett volna, minthogy az egyes tartományokba átköltözők nem tarthatták