Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 847

858 FOLYÓIRATSZEMLE ANNALES. ÉCONOMIES, SOCIÉTÉS, CIVILISATIONS. 1963. 5. sz. - HERMANN KELLENBENZ: Falusi iparágak Nyugaton a középkor végétől a XVIII. századig (833 — 882. 1.) a kérdés historiográfiájának rövid áttekintése után megállapítja, hogy az agrár jellegű falu és az iparűző város ellentétének az elméletét már régen fel kellett adni, a történettudomány igen sok adatot tárt fel a falusi iparűzés történetére vonatkozólag. Az eddigi kutatások alapján áttekinti Anglia, Franciaország, Németalföld, Németország ósSvájc fejlődését ebből a szempontból. Falusi ipar ott bontakozott ki, ahol megvoltak ennek helyi természeti adottságai, de fejlődésében fontos szerepet játszott a politikai territoriális keret, a termelési technika fejlődése, a kereskedelem struktúrája. Gazdasági tájak, körzetek alakultak ki, amslyek a város ós a környező falvak együttműködésén alapultak. Igen fontos a szótszórt manufaktúra (a Verlagssystem) szerepe, a városi tőke szervező tevékenysége a falusi lakosság körében. A falusi háziipar a mezőgazdasági szempontból jól termő területeken többnyire csak a helyi szükségletekre termelt, míg a rosszul termő területeken, hegyvidéken például, legnagyobb részt kivitelre dolgozott. A falusi ipar megjelenése és fejlődése szoros összefüggésben áll a népesség alakulásával. Az 1350 után megmutatkozó elnéptelenedés idején jelentkezik. Németországban a XVI. században és a XVII. század első felében a népesség jelentős növekedéséből adódó feszültségeket vezeti le. Iparral elsősorban a falu szegényebb lakossága foglalkozik, mert ez számára a felemalkedés jóformán egyetlen lehetősége. Ez az ipari fejlődés messze megelőzi az ipari forradalom jelentkezését, nem lehet azzal összekapcsolni. További széleskörű összehasonlító kutatásoktól várja a kérdés részletesebb kidolgozását. — CÍVRMELO TRASSELLI Pénzszállítás Szicíliába és Szicíliából a XVII. században (883 — 905. 1.) a palermói vámjegyzékek adatait dolgozza fel igen részletesen a XVI. század vége ós 1674 között, s megállapítja, hogy Franciaországból, Genovából és Livornóból igen nagy mennyiségű készpénzt szállítottak Szicíliába és innen megint el. Magyarázatként hat hipotézist vet fel: a pénzt palermói árucikkekért hozták ide, vagy innen tovább vitték a Levantéba ottani árukért, vagy Máltába szállították, vagy szicíliai selyemszálat vásároltak érte, vagy a „barbár tartományokba", elsősorban Tuniszba vitték, ahol ékszereket készítettek belőle, s rabszolgákat váltottak meg rajta, vagy itáliai gabonát vásároltak. A hiteles, megnyugtató válasz megadásához szélesebb körű vizsgálatokat tart szükségesnek. — JEAN BATANY A „három funkciótól" a „három rendig"? (933 — 938. 1.) az indiai Manu-féle törvénykönyvből és a XII. századi Etienne de Fougéres-ből vett idézetekkel mutatja be, hogy a papi, harcosi (nemesi) és kereskedői (paraszti ós kézműves) rend hármasságának a megkülönböztetése mindkettőnél megtalálható, a nyugati fejlődésben első ízben Nagy Alfrédnál vetődik fel, Indiában pedig már a Rig-Védákban előfordul. Ez lehet véletlen egybeesés is, ebben az esetben vagy hasonló társadalmi struktúra leírásáról van szó (de az indiai társadalmat egészében csak a Védákból ismerjük, tehát nem tudjuk, hogy társadalom-ábrázolása csakugyan hiteles-e), vagy pedig a társadalmi tevékenység természetes hármas tagolódásának a megfelelőjét kell benne látnunk. Mindkét feltevést azonban kevéssé tartja valószínűnek, tehát Georges Dumézilnek ad igazat, aki az egyezés mögött közös indoeurópai eredetet sejt. A görögöknél is megfigyelhető a társadalomnak ez a hármas beosztása, innen valószínűleg kelta szájhagyomány útján (a druidák révén) jutott el az angolszászokhoz. Elsősorban a koraközépkori angolszász irodalom történetének a vizsgálata hozhat itt újabb eredményeket. — PIERRE DEYON A textiltermelés változásai a XVI. és XVII. században: Források és első eredmények (939 — 955. 1.) elsősorban Amiens város adatai alapján (ezeket Reims, Beauvais, Lille stb. adataival kiegészítve) három forráscsoportot jelöl meg, amelyből statisztikai adatokat lehet kielemezni: az adókivetés céljából készült ós ennek megfelelően megbízható céh-összeírásokat, a tanoncok jegyzékét és a városi vámjegyzékeket. Az előzetes eredményeket abban összegezi, hogy 1650—1680 között a városi textiltermelés nem éri el a század elejének termelési színvonalát, mert a falusi háziipar komoly versenytárssá emelkedett, a városi ipar ezért a mennyiségi termelésről a minőségire tér át, csak finom szöveteket készít. ' 1680 után a termelés mennyiségileg is megnő, s ez készíti elő a XVIII. századi nagy ( fellendülést. — N. REVUE D'HISTOIRE DELA DEUXIÈME GUERRE MONDIALE. 1963. jûl. (51.) sz. — E. L. PREчSEISEN: A fajelmélet és a japánok (Bqy náci dilemma). (1 —14. 1.) A tanulmány abból az ellentmondásból indult ki, amely a hitleri fajelmélet és a hitleri külpolitika között fennállott. E kérdésben állandóan kimagyarázkodásra, elvi felül- ' vizsgálatra és kompromisszumokra kényszerültek a náci teoretikusok, illetve politikusok. E probléma 1933 után, a német— japán barátság fejlődésével egyre gyakrabban került előtérbe, annál is inkább, mert Japán kezdettől követelte, hogy a Nópszö—