Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 847

856 F0LYŐ1RATSZEMI.E eredetének a problémája a szomszéd országokban újabban megjelent munkákban (097 — 701. J.) többek között röviden ismerteti Sós Ágnesnek a zalavári ásatásokról szóló könyvét. — 1963. 4. sz. — D. HUREZEANU A munkásmozgalom állásfoglalása az agrárkérdésben és a parasztság osztályharca 1907 és 1917 között ( 783 — 803. 1.) elsősorban sajtóanyag alapján vizsgálja az 1907-es parasztfelkelés elfojtása után kialakult helyzetet. A szocialista párt évről-évre megünnepelte a felkelés évfordulóját, s elméletileg is kezdett érdeklődni az agrárkérdés iránt, bár a reformista Dobrogeanu-Gherea elmélete ezt az érdeklődést károsan befolyásolta. A balkáni háborúk után a párt már felvetette a földosztás gondolatát. Hurezeanu összeveti ezt, a liberális párt vérszegény agrárreform-javaslatával, amelyet 1914-ben le is vettek a napirendről. A háború alatt a szocialista párt szolidaritást vállalt a parasztokkal, megnőtt a szocialista befolyás falun. Ilyen helyzetben érte azután az országot az oroszországi forradalom híre.—N. POPESCU Az OSZDMP II. kongresszusának 60. évfordulója (805 — 816. 1.) a Szovjetunió mai fejlődését, elért eredményeit vizsgálva hangsúlyozza a II. kongresszus jelentőségót a párt egész fejlődésében. — A helytörténeti tanulmányok közül megemlíthető AL. BÄRBAT A brassói közvetítő kereskedők utolsó csoportjának fejlőd se és hanyatlása a XIX. században (921 — 942. 1.) a brassói román kereskedők helyzetét vizsgálva általánosabb megállapításokra jut: ez a Levantóval folytatott kereskedelem olyan típusú, mint az olasz, a flamand ós a Hansa-városok kereskedelme, prekapitalista fejlődós, amelynek jellemzői a kereskedelem tényleges monopóliuma s a termelés szektorainak független fejlődése. A román kereskedelmi tőke idővel lehetővé teszi itt gyárak alakulását, tehát átalakul ipari tőkévé s a román kulturális fejlődést is elősegíti mecénási szerepével. A szabadversenyes kapitalizmusra való áttérés azonban véget vet ennek a közvetítő kereskedelemnek, a helyi kereskedelem nyomul az előtérbe. A szerző tanulságos számadatokat közöl a század egész folyamáról, a levantei kereskedők számának csökkenéséről ós a helyi kereskedelmet folytatók számának a növekedéséről. — N. ISZTORICSESZKIPREGLED. 1963.5. sz. — Zs. NATAN Korunk döntő történelmi eseményei (3 — 22. 1.) a gyarmati rendszer szóthullásában, a békemozgalom kibontakozásában, a szocializmushoz való békés átmenet lehetőségében látja a döntő eseményeket, ezért szembeszáll azokkal a nézetekkel, amelyek az új háború elkerülhetetlenségét hirdetik, s figyelmeztet a dogmatizmus veszélyére.— D. KOS7.KV.AZ 1903-as Illés-napi és Preobrazsenie-napi felkelés 60. évfordulója (23 — 33. 1.) összefoglaló méltatást ad a török feudális viralem ellen irányuló makedón népi felkelésről, s elítéli ezzel kapcsolatban a makedón nemzet létét tagadó nacionalista bolgár álláspontot. - P. PANAJOTOV A btdgáriai emigránsok és mozgalmuk a Szovjet-Oroszországba való visszatérés érdekében (19^0 — 19^3) c. tanulmányában (34 — 61. 1.) részletesen ismerteti a Bulgáriába került orosz hadifoglyok és politikai emigránsok helyzetét a háború alatt és közvetlenül utána. Ezek között a hadifoglyok között volt bolsevik is. 1920 után megnőtt a fehéremigránsok száma. Összesen mintegy 50 000-re becsüli a bulgáriai orosz emigránsok ekkori számát. Jelentős mozgalom bontakozott ki körükben a hazatérés érdekében, elsősorban a kozákok közt. Miután 1921. november 3-án a szovjet kormány amnesztiát adott a menekülteknek, megerősödött a fehéremigráns táboron belül a bomlás. Orosz kommunista pártcsoport ok alakultak, ezekbe azoiíban megbízhatat lan elemek is bekerültek, s így ez a Bolgár Kommunista Párt belső életét is veszélyeztette, mert ezekből a csoportokból egyesek átmentek, most már mint párttagok, a bolgár pártba. A Bolgár Népi Földműves Szövetség mellett is alakultak orosz csoportok. 1922-ben különösen erős volt a mozgalom a hazatérés érdekében, májusban megalakult a Hazatérés Szövetsége. 1 922 őszén hivatalos szovjet vöröskereszt-bizottság érkezett Bulgá- , riába, hogy lehetővé tegye a hazatérést. Összesen mintegy 10 000 orosz alattvaló 1 tért vissza hazájába. Az 1923. június 9-i < államcs ny megakadályozta a további akciókat, a szovjet küldöttségnek haza kellett térnie. A haladó nézeteket valló orosz emigránsokkal szemben fokozódott a terror. A szerző befejezésül hangsúlyozza, hogy a parasztpárti kormány a szovjet küldöttség műköílésének engedélyezésével komoly segítséget nyújtott az ekkor erősen elszigetelt szovjet államnak. — N. INTERNATIONAL REVIEW OF SOCIAL HISTORY. 1963. 3.SZ.-JVALTER KENDALL: Az orosz emigráció és a brit marxista szocializmus e. tanulmányában (351 — 378. 1.) felhívja a figyelmet arra, hogy ennek az emigrációnak jelentős befolyása volt, hiszen elég erős bázisául szolgált âz az 1 550 000 orosz emigráns, akik 1881 és 1910 között menekültek Angliába a cári pogromok elől. Kendall rámutat a menekültek föld-, rajzi elhelyezkedésére, korai szocialista ízű lapkiadványaira. Hangsúlyozza, hogy az emigráció tagjai már Marx—Engels