Századok – 1964
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 847
850 FOLYÓIRATSZEMLE értelmezte, s ekkor megint négy szakaszt különböztetett meg: 1. 1917. október 25. — 1918. január 5. (az alkotmányozó gyűlés szétkergetósót, ennek a szakasznak az elkülönítése politikai szempontok szerint történt), 2. 1918 januárjától májusig (a szocialista forradalom győzelmes elterjedése), 1918 májusától 1920-ig (ez a polgárháború kora), 4. 1921-ben kezdődik a negyedik szakasz. Leninnek ezeket a más-más szempontból felvetett periodizációs javaslatait alapvetően figyelembe kell venni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetének a megírásakor. — M. I. HLUSZOV A szovjetunióbeli iparvállalatok fejlődésének néhány törvényszerűségéről a háború utáni korszakban (19 — 32. 1.) a ma Nojinszkban levő gluhovi Lenin-pamutkombinát 1946 — 1962 közötti fejlődésének a bemutatásával állapítja meg, hogy ennek a fejlődésnek alapvető jellemzői az anyagitechnikai bázis növekedése, a munkaerők és a vezetők szakképzettségének az emelkedése, az életszínvonal állandó emelkedése, az emberek között végzett nevelő munka fejlődése, a munkaverseny, s mindezen tényezők együttműködése nyomán a termelékenység növekedése.—JE. L. RUDNYICKAJA N. P. Ogarjov, a paraszti forradalom teoretikusa és gyakorlati embere (születésének 150. évfordulójára) c. cikkében (33 — 55. 1.) összefoglalóan ismert eti Herzen barátjának és harcostársának életútját és ideológiai fejlődését a forradalmi demokratizmusig. — G. N. KARAJEV Új adatok a Jég-tavi csata h 'lyéröl (A Szorjet Tudományos Akadémia Régészeti Intézete által kiküldött komplex expedíció munkáinak befejezése alkalmából) (57 — 75. 1.) beszámol az 1242-ben Alekszandr Nyevszkij és a német lovagok közt lezajlott csata helyének a felkutatására eddig végzett vizsgálatokról, s az exped.ció új eredményeiről: az írott források és a helyszíni geológiai, hidrológiai stb. vizsgálatok alapján sikerült megállapítani, hogy az orosz sereg az ütközet elején a Ladoga-tóban fekvő Szigovec-sziget nyugati partján helyezkedett el. A szerző kimutatja ennek stratégiai előnyeit, azután részletezi, hogy a csata helyének ez a lokalizálása hogyan oldja meg az eddig vitás vagy homályos forrásadatokat, s a csata lefolyásának pontos rekonstruálásával bebizonyítja az orosz hadvezetés fölényét. — P. Sz. TKACSENKO A narodnyik mozgalom vitás kérdéseiről (76 — 84. 1.) az előző számban is már felvetett kérdésekhez kapcsolódva a korai forradalmi narodnvikok és a forradalmi demokraták ideológiájának közös vonásait hangsúlyozza, s elhatárolja a liberális narodnvik elmélettől. — A. I. KLIBANOV A X VII. század második fele és a XVIII. század eleje orosz társadalmi gondolkodásában megmutatkozó új jelenségek jellemzéséhez (85 — 1Ö3. 1.) címen igen részletes vitacikkben arra a következtetésre jut, hogy a falusi és városi lakosság soraiban ebben az időben végbemenő társadalmi differenciálódás nyomán új tudati tényezők jelentkeznek, a parasztok körében vallásos reformációs formában, a városban a szabadgondolkodás, a kulturális élet egyes ágaiban pedig humanista alapelvek jelennek meg. — N. NOVAJA I NOVEJSAJA ISZTORIJA. 1963. 6. sz. — V. L. ISZRAELJAN A Szovjetunió és az Egyesült Államok között 30 éve hozták létre a diplomáciai kapcsolatot (10-18.1.) az évforduló alkalmából ismerteti a szovjet kormány állandó kísérleteit a normális kapcsolatok felvételére, amelyeket az amerikai reakciós körök mindig azzal az indokolással utasítottak vissza, hogy a szovjet kormány nem ismeri el nemzetközi kötelezettségeit. A szerző elemzi azokat az okokat, amelyek 1933 novemberében a diplomáciai viszony felvételét eredményezték, s ezzel kapcsolatban kitér a kérdés mai megítélésére az amerikai történetírásban. Az okokat abban látja, hogy az amerikai nép kívánta a kapcsolatok felvételét, hogy a Szovjetunió ereje és tekintélye 1917 —1933 között rendkívül megnőtt .s hogy az el nem ismerés amerikai politikájának a csődje nyilvánvalóvá vált. Ezeket az okokat az amerikai történetírás nem hajlandó elismerni, helyettük a nemzetközi viszonyok megváltozására utal, mint okra, vagy gazdasági érdekekre, sőt egyesek szerint ez voltaképpen az amerikai politika logikus folytatása, hiszen az eleve mindig a szovjet kormány elismerése mellett foglalt állást. Iszraeljan hangoztat ja, hogy a szovjet kormány által ugyanekkor ajánlott megnemtámadási szerződést Roosevelt elvetette. A diplomáciai kapcsolatok felvétele egészében mégis pozitív szerepet játszott. — I. Sz. KREMER A békés egymás mellett élés és a kis európai tőkés országok (19 — 28. 1.) ezeknek az államoknak a béke és háború kérdéséhez való viszonyát vizsgálja: bár egyes körök pl. Svédországban kívánják az atomfegyverekkel való felszerelést, az ország semlegességének a védelmére, általában mégis az a jellemző ezekre a kis országokra, hogy igyekeznek kívül maradni az atomfegyverkezési hajszán. A hideg háború számukra is súlyos veszteségeket hozott, míg a békés egymás mellett élés számos gazdasági előnyt kínál. — V. MALÉV Anglia görögországi politikája a második világháború elején (1939 szeptember — 1910 október) c. cikkében (29 — 42. 1.) az angol politika alakulását mutatja be: Anglia ebben a térségben is arra törekedett, hogy összecsapást idézzen elő a Szovjetunió
