Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 838

FOLYÓIRATSZEMLE 843 védelem fogalomköre tisztázatlan lévén — az árvagondozás, ipari gyermekmunka-védele TI, ifj úsági egészségügy, csecsemő védelem, ifjúsági bűnözés kérdése mind ide t irtozik — a továbbiakban a szerző maga is ebben a differenciálatlan értelemben használja a kifejezést) elsősorban a kor szociális törvényhozásának gyermekvédelmi vonatkozásait tekinti át. Majd foglalkozik a jótékonycélú társadalmi egyesületek — elsősorban az Országos Gyermekvédő Liga, az Országos Stefánia Szövetség, s különös"n a magyar pedagógiatudomány úttörője, Nagy László vezette Gyermektanulmányi Társaság tevékenységével, s tárgyalja a szoci ddemokrata párt gyermekvédelmi szervezetének, a Gyermekbarátok Országos Egyesületének működését is. — XIV. évf. (1964) 1. sz. — BIHARI M5B Bsrzeviczy Gizella forradalmi pályafutása (1878—1954) címen elsősorban azt az 1920-as pertelemzi, amely Berzeviczy Gizella ellen a Tanácsköztársaság alatti iskolaigazgatói tevékenysége miatt folyt. A tanulmány részletesen ismerteti a nyomozás és a per egyes dokumentumait (PTI Archívum). — Sz. M. MAGYAR TUDOMÁNY. 9. évf. (1964) 1. sz. — PLATONOV, G. V. A tudomány társadalmi funkciói a szocializmus és a kommunizmus feltételei között c. tanulmánya megállapítja, hogy a tudomány már a kapitalizmusban kezdi közvetlen termelőerő szerepót játszani, ez a szerepe azonban csak a kommunizmusban bontakozik ki teljesen. Elemzi a tudomány jelentőségét a fizikai és szellemi munka összeolvad .saban, kiemeli a fizikai dolgozók növekvő tudományos képzettségét a Szovjetunióban. Ebből a szempont ból tárgyalja a közoktatási reformot is. — LÁZÁR VILMOS Agrártörténetirásunk helyzete és az Agrártörténeti Bizottság cím n rövid értékelő áttekintést ad a magyar polgári agrártörténetirás eredményeiről, legna yobb módszertani hiányosságaként emelve ki, hogy ritka kivétellel nem volt tekintettel a rokon tudományszakoknak nemcsak módszereire, de ereumény ire s m: jóll h. t néprajzi, agr irtu lem ínyi ós gazdas igfőlclr. jzi vonatkozásban már akkor is voltak jelentős, történeti, elsősorban a termelőerők és a termelési eszközök vonatkozásában eredményeket felmutató kezdeményezések. A marxista agrártörténeti kutatás eredményeit áttekintve, a továbbhaladás útját szerző ópp n ezekkel a tudományszakokkal való minél szorosabb együttműködésben látja; ennek során (elsősorban az agrártudomány, régészet és néprajz bevonásával) az agrártörténetnek új, önálló tudományként való kialakítása kell, hogy a cél legyen. ,,A modern agrártörténetírás önálló életet él, és k<41 is élnie; nem egyszerűen történettudóm íny, és n'm is lehet az, de nem az agrártudomány vagy a néprajz egyszerű tovább érése. Uj módszerekkel új utakat kell törnie a maga számára." PJ szempontból a továbbiakban az 1958-ban létrehozott Agrártörténeti Bizottságnak, e kérdések kutatási műhelyének folyamatban levő munkálatait ismerteti, hangsúlyozva a Mezőgazdasági Múzeummal megteremtett együttműködés jelentőségét. — Sz. M. TÁRSADALMISZEMLE. XVIII.évf. (1963) 12. (dec.) sz.; XIX. évf. (1964) 1., 2. (jan., febr.) sz. — A fenti számokban jelent meg DR. KULCSÁR KÁLMÁN A család a mai szocialista társadalomban c. cikke, majd a Társadalmi Szemle szerkesztősége által a címben megjelölt témáról, ill. a cikkről tartott ankét anyaga és végül HEGEDŰS ANDRÁS összefoglalója A család helyzetéről és jövőjéről címmel. A hozzászólók, szociológiai oldalról közel, tve a témához, valamenynyien azt kutatják, hogy a család jellegében, funkciójában bekövetkezett változások a család felbomlását vagy átalakulását, s ha az utóbbit, úgy milyen értelmű átalakulását jelentik. (Ugyanakkor SZABÓ IMRE és GRANASZTÓI PÁL hozzászólásai megmutatják a kérdés kiterjedt összefüggéseit számos jogi, városrendezési, építészeti stb. problémával.) A vita résztvevői egyetértenek abban, hogy valamennyien átalakulási, méghozzá lényegében pozitív természetű átalakulási folyamatot látnak a váltezísokban. Kivételt csak BURGER KÁLMÁNNÉ jelent, aki a család helyzetét válságosnak látja, de ő sem tekinti e válságot megoldhatatlannak. Eltérőek azonban a vélemények a család meghatározása, a keretében lezajló változások okainak, a további alakulás módjainak és irányának megítélése tekintetében. Egyhangúan központi kérdésnek lát ják a család átalakulásában a nő társadalmi helyzetének és szerepének megváltozását. Voltaképpen ezzel áll kapcsolatban az a három körülmény, amelynek létrejöttét KULCSÁR KÁLMÁN a szocialista társadalom kialakulásának tulajdonítja: 1. a párválasztásnál a gazdasági „mellékszempont" elmaradása (KÓSA ERZSÉBET rámutatott, hogy e tekintetben egyelőre hatnak ellen tendenciák), 2. a nők tömeges munkavállalása útján, a család belső arculatának átalakulása és a válást illető változások, 3. a magánháztartás társadalmi iparrá alakulása. A két utóbbi változással kapcsolatban KÓSA ERZSÉBET és SZÁNTÓ MIKLÓS rámutatnak arra, hogy ezek nem a szocializmus, hanem általában a nagyipar kial ik ilásának termékei. SZÁNTÓ hangoztatja, hogy ugyanaz a folyamat a 15*