Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 838

840 FOLYÓIRATSZEMLE nál. — DOLMÁNYOS ISTVÁN A kelet-európai földreformok néhány problémája. V. Románia c. tanulmánya leírja a román parasztság fokozódó elégedetlenségét és az uralkodó osztály növekvő válságát az első világháború utolsó éveiben; ez 1918. december 13-án egy, az Okirálvság területére vonatkozó földreform-dekrétum kiadásához vezetett. A törvény végrehajtásának első szakaszában (1919 — 20) megtörtént a kisajátítások zöme (a törvény 2 millió hektár kisajátítását irányozta elő a magánkézen levő, 100 hektáron felüli nagybirtokból) ; a második, 1926-ig tartó szakaszban az uralkodó osztály konszolidálódásával a kisajátítások üteme lényegesen csökken, de 1926-ig a törvényt végrehajt ják. A kelet-európai országok közül Romániában történt a legnagyobb méretű kisajátítás; a juttatott földeket zömmel — Kelet-Európában ugyancsak egyedülállóan — kisparasztok kapták. Sajátossága volt a romániai földreformnak az is, hogy nem az egész ország területére egységesen érvényes törvény szabályozta, hanem különböző módon ment végbe az Ökirályságban, Erdélyben és Beszarábiában. A cikk behatóan elemzi — elsősorban Erdély vonatkozásában — a földreform végrehajtásában a nemzetiségi szempontok érvényesülését s megállapítja, hogy bár ezek szerepét az ellenforradalmi korszak magyar publicisztikája eltúlozta, a földreformot azonban valóban elsősorban a nemzetiségi nagybirtokosok (sőt némely esetben a nemzetiségi parasztság) rovására hajtották végre. — KOVÁCS GÉZA A majorsági gazdálkodás kialakulása Arad megyében c. cikke kifejti, hogy az Arad megyei majorsigok a XVIII—XIX. század fordulóján főleg elárverezett kamarai birtokokból keletkeztek. Leírja a módszereket, amelyekkel a majorságok gazdái birtokaikat a parasztság rovására növelték. A majorságok termelési módszereit tárgyalva megállapítja, hogy ezek elsősorban juhtenyésztéssel foglalkoztak. — IVÁNYI ANNA Az 1945. évi földreform Mezőhegyesen címmel részletesen ismerteti a mezőhegyesi uradalmi cselédek földhözjuttatásának lefolyását és a termelés megindításának körülményeit: jellegzetes példája ez a nem a faluhatárban, hanem uradalomban történt földosztásnak. — A Közlemények rovatában SZAKÁCS SÁNDOR Adatok az eti/eki, sarkadi, felsőszelestei és vasszilvágyi földművesszövetkezetek és tábl íscsoportok gazdálkodásának kezdeteihez címmel publikálja a Földművelésügyi Minisztérium egyik gazdasági szakoktatási igazgatójának — Erdélyi Tibornak — 1947-ben a MKP felkérésére készített feljegyzéseit, amelyek a fenti községekben 1945 óta működött földművesszövetkezetek helyzetére vonatkoztak. — A Vita rovatban jelent meg FÉL EDIT ós HOFER TAMÁS Egy monografikus néprajzi kutatás történelmi tamdságai című előadása és az azt követő vita. Az előadás közli szerzőinek Átány Heves megyei község monografikus etnográfiai feldolgozása közben szerzett tapasztalatait, s felveti azt a kérdést, hogy e tapasztalatok mennyiben hasznosíthatók módszertani szempontból a történettudomány számára, nevezetesen mennyiben használható fel a személyes közlés — ebben az esetben parasztok elbeszélései — társadalomtörténeti forrásként. Az említett monográfia ui. a falu idősebb lakóinak elbeszélései nyomán igyekezett rekonstruálni a falu termelési struktúrájának átalakulását a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában; különös figyelmet fordítva ezen belül a családi munkaszervezet szerkezetének vizsgálatára. BALOGH ISTVÁN, SZABAD GYÖRGY és WELLMANN IMRE hozzászólásai kiegészítések és bíráló megjegyzések kíséretében elfogadták a referátum módszertani javaslatait. — Sz.M. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. LXVII.évf. (1963) 6. sz. —BOKOR LÁSZLÓ József Attila Bccsben c. cikke behatóan elemzi József Attila 1925-ös bécsi tartózkodásának előzményeit, részletesen feltárva kapcsolatát az MSzMP-vel. Főleg Kovács György baloldali emigráns visszaemlékezései alapján leírja József At tila életót a bécsi magyar emigráció körében; egyetemi tanulmányait, találkozását a béc3Í egyetemon uralkodó filozófiai irányzatokkal, főleg a fenomenológiai és alaklélektani iskolával. Különös figyelmet érdemel a Pierre Ramus körül alakult bécsi anarchista értelmiségi csoport József Attilára gyakorolt eszmei hatásának ismertetése. — NAGY PÉTER Szabó Dezső ideológiájának forrásai c. tanulmánya sorra számbaveszi a korszak jelentős és divatos filozófiai-ideológiai irányzatait, szembesíti velük Szabó Dezsőt: hatottak-e rá, mennyiben és hogyan. Kimutatja, hogy Szabó Dezső világképének jellegzetes elemei — elsősorban a fajelmélettel összekapcsolt nacionalizmus, végletes individualizmus és énkultusz, irracionalista szemlélet (vitaiizmus) — már az első világháború előtt kialakultak. Általában hatott rá Comte, Guyau;; esztétikai szemléletére Nietzsche, W. James; különösen azonban a francia jobboldal ideológusai (közvetlenül és közvetve): Maurras, Barrés ós G. Sorel, — ez utóbbiak főként Tharaud, az Eötvös-kollégium akkori francia vendégprofesszora révén. — Sz. M. FILOLÓGIAI KÖZLÖNY. IX. évf. (1963) 3 — 4. sz.— KARDOS TIBOR A renaissance és a humanizmus fogalmának összefüggései e.