Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 838

FOLYÓIRATSZEMLE MAGYAR FOLYÓIRATOK ACTA HISTORICA. X. évf. (1964) 1-2. sz. — HANÁK PÉTER Skizzen über die ungarische Oesellschaft am Anfang des HO. Jahrhunderls c. (Vázlatok a századelő magyar társadalmáról címen a Történelmi Szemle V. [1962.] 2. sz.-ban megjelent) tanulmányát közli, valamint VÁRKONYI ÁGNES magyarul a Századok 97. évf. [1963] 3. számában megjelent tanulmányának angol fordítását Buckle and the Hungarian Bourgeois Historiography с men. — ÁDÁM MAGDA egy kétrészes tanulmány első részeként Documents relatifs à la crise tchécoslovaque (1938—1939) címen (Az 1938 —1939. évi csehszlovák válság idejének magyar külpolitikájára vonatkozó okmányok) iratokat tesz közzé bevezető tanulmánnyal: ismertetésére a befejező rósz megjelenése után térünk vissza. — A kutatásokról beszámoló rovatban URBÁN ALADÁR ismerteti hazai felsőoktatási intézményeink történeti kutatómunkáját az 1957—1962 közötti öt évben: hasznos a jegyzetekben összállított, az intézmények publikációs tevékenységét egységben bemutató bibliográfia is. — 0. M. TÖRTÉNELMI SZEMLE. VI. évf. (1963) 2. sz. — N. Kiss ISTVÁN1

AZ ár- és bértörténet kérdése Magyarországon 1550 —1650 között c. tanulmánya a XVI —XVII. századi ártörténet alapkérdéseivel kapcsolatban elfogadja a modern francia gazdaságtörténet — elsősorban Fourastié — azon állítását, amely szerint helytelen a nemesfémek mozgása, továbbá a hitel- ós a papírpénz kibocsátása alapján felállított árindex segítségével végzett árkutatás, ós helytelen nagyobb időszakokra időszaki átlagárak meghatározása: a vizsgálatoknak részletes, helyi kutatások eredményeinek összehasonlításán ós összegezésén kell alapulniok. A szerző e tétel illusztrálására bizonyító anyagként felhozza egyes magyarországi mezőgazdasági exportcikkek áralakulásánakadatait: így Al. Pribram Materialien zur Geschichte der Preise und Löhne in Österreich adatai alapján az Ausztriába irányuló magyar szarvasmarha-kivitel rohamosan emelkedő áralakulását vizsgálja 1550 — 1609 között. (Ennek során terjedelmes kitérőt tesz az árforradalom magyarországi hatásának pénztörténeti vizsgálatára.) A magyar helyzetet az osztrákkal és a lengyellel összehasonlítva tárgyalja. A továbbiakban dózsmajegyzókek adatai alapján vizsgálja a bor, búza és zab exportárainak (egyetlen 1578 körüli jelentős emelkedéstől eltekintve általában azonos szinten mozgó) alakulását a zempléni szőlővidék több helységében. — SZAMUELY TIBOR A németországi fasizmus történeti előzményeiről és ideológiájáról szóló tanulmányának itt közölt 2. része a német fasizmus ideológiájával foglalkozik. Megállapítja, hogy a német fasiszta ideológiának jellegét a végletes és minden társadalmi valóságtól elszakadt demagógia adta meg; ugyanitt egyes nyugati szerzőkkel vitázva kifejti, hogy ez az ideológia nem egyszerűen pillanatnyi helyzeteknek megfelelő, esetleges propaganda-frázisok halmaza volt, hanem megvoltak szükségszerű, felcserélhetetlen tartozékai — tehát valóban ideológiának tekinthető. Behatóan elemzi a nemzeti szocialista párt programját, és ennek során kiemeli e legfontosabb elemeket: a fajelméletet, annak különböző vonatkozásait (faji felsőbbrendűség-tudat, antiszemitizmus, hódító törekvések: élettér stb.), valamint a szoci'dis demagógiát, az ún. „német szocializmust". — DOLMÁNYOS ISTVÁN Károlyi Mihály és a ,,szentpétervári út" (Az orosz—magyar szövetség gondolata 1914-ben) c. tanulmányában a Függetlenségi Párt Károlyi Mihály és Justh Gyula által vezetett szárnyának 1914 tavaszán felmerült oroszországi útitervével foglalkozik. Megállapítja, hogy a lényegében belpolitikai indokokból eredő terv célja ugyanaz volt, mint Károlyi korábbi párizsi ós amerikai útjáó; a függetlenségiek ezáltal kívánták demonstrálni a hármasszövetséggel, a német orientációval szembeni ellenérzésüket, antant-szimpátiájukat, az orosz— magyar közeledés, esetleg szövetség lehe-