Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42
A BETHLENI KORMÁNYZATI RENDSZER BI KÁSA 71. Az agráriusok a mezőgazdasági hitel és az agrárolló problémája mellett az értékesítési válság fokozódása következtében egyre elégedetlenebbül vették tudomásul, hogy a válságból való kiút a mezőgazdaság számára kilátástalan és szerintük a válság terheit csak a mezőgazdaság viseli. Erősen támadták a Nemzeti Bank deflációs politikáját, kifogásolták azt a gazdaságpolitikát, amely rövidlejáratú hitelekkel, túlzott vámvédelemmel a mezőgazdaságot ilyen súlyos helyzetbe hozta. A kormánypárti agráriusok is egyetértettek Gaal Gasztonnal, aki követelte, hogy a Nemzeti Bankot törvényhozási úton tegyék alkalmassá arra, hogy hosszúlejáratú kölcsönt nyújthasson közvetlenül a gazdáknak.8 9 Marschall Ferenc, a Mezőgazdasági Kamara igazgatója, az agráriusok egyik vezetője, nyilvánosan kijelentette, hogy az iparfejlesztési törvénynek a gyáralapításra vonatkozó — a GvOSz érdekeinek megfelelő — módosítását „a mezőgazdaság hozzájárulása nélkül terjesztették a képviselőház elé és azt a képviselőházi agrárblokk nem is fogadta el".100 A búzaexport 1931 első harmadában az elmúlt évinek több mint a felére esett vissza. A harmadik kormánytámogató csoport, Gömbös vezetésével, a nyílt színen a kormánypolitika, Bethlen leghívebb gárdájának mutatkozott, főérve az erő és egység hangoztatása volt. A revízió és a nemzeti védelem nacionalista jelszavai mögül azonban kiérződött a hatalmi aspiráció, még hozzá annak parancsuralmi igénye. Gömbös parlamentellenes kijelentései olyan visszhangot váltottak ki, hogy kénytelen volt fajvédő társa, Görgey József kerületében cáfolni azt a beállítást, mintha fasiszta lenne. Ugyanitt azonban leszögezte antidemokratikus felfogását is; a saját kerületében, Abádszalókon már nyíltan elítélte a „parlamenti szószátyárkodást".10 1 A fajvédők, a szegediek létezése és készenléte, hatalomigénye a politikai közvélemény előtt ismert törekvés volt, és Gömböst, annak ellenére, hogy a kormányban helyet foglalt •és Bethlent nyílt színen támogatta, mint a titkos szervezetek vezérét emlegették, akinek kezében nagy hatalom összpontosult. A titkos szervezetekről a politikai életben — érdekből vagy félelemből — nem beszéltek, a nyilvánosság előtt egyedül a szegedi szabadkirályválasztó fehérterrorista vezérből legitimista „áruló"-vá lett Prónay Pál jelentette ki perének tárgyalásán, hogy nem érdekli a bíróság ítélete, mert azt a titkos társaságok befolyására hozták.10 2 így növekedett a belső feszültség a kormánytámogató rendszer különböző csoportjai között, amit még fokozott a nemzetközi helyzet alakulása, a kormány külpolitikája. (A tanulmány folytatását a Századok következő számában közöljük.) 99 Gaál G. Lengyeltótiban mondott képviselői beszámolójában élesen kirohant a Nemzeti Bank hitelpolitikája ellen. — Pesti Hírlap, 1931. ápr. 21. '°«Űj Nemzedék, 1931. máj. 7. 101 Gömbös Baraeson — Pesti Hírlap 1931. ápr. 21. — Abádszalókon — Uj Nemzedék, 1931. máj. 16. 102 Pesti Hírlap, 1931. máj. 6.
