Századok – 1964
Közlemények - Ferenczy Endre: Az ékírásos jogtörténet mint tudomány 755
AZ ÉKÍRÁSOS JOGTÖRTÉNET 757 sőt Észak-Szíriában is befolyása alá vonta az államok jogfejlődését. Már 1928-ban ugyanaz а tudós, P. Koschaker, aki 15 évvel előbb a babiloni —asszír jogtörténet létjogosultságát meghirdette, javaslatot tett arra, hogy a korábbi babiloni—asszír jogtörténet terjessze ki kutatási területét valamennyi ókori kczel-keleti állam jogának a kutatására, és ennek megfelelően vegye fel az ékírásos jogtörténet nevet.9 Az i'ij elnevezés, ha ébresztett is jogos kritikát,1 0 általában elfogadásraésalkalmazásra talált a szakirodalomban.1 1 Annális inkább, mert szinte minden új régészeti expedíció az ókori Közel-Keleten, egészen napjainkig, további meggyőző dokumentumokat tárt fel a babiloni—asszír jog alkalmazására és az ékírásos jog formáinak átvételére messze Mezopotámia határain túl.1 2 Az ékírásos jog Mezopotámián kívül fekvő egyik legfontosabb lelőhelye az egykori hettita birodalom fővárosa, Hattus s, a mai Bogazköy, ahol nagyszámú egyéb jogi érdekű dokumentum (diplomáciai levelezés, közigazgatásjogi akták) mellett 1906/1907-ben a híres hettita jogi kódexet tartalmazó táblákat megtalálták. A törvények szövegének megfejtése, átírása és magyarázata a nagy cseh orientalista, B. Hrozny nevéhez fűződik.13 Az 1920-as évek elején, csaknem egy időben a hettita törvényszövegek kiadásával t örtént meg az úgynevezett kappadokiai táblák kiadása, Kanes (Kültepe), Ankuwa (Alisar) stb. lelőhelyekről, melyek az ó-asszír jog emlékeit megőrizték1 4 és egyben bizonyossá tették azt, hogy Kisázsiában már az i. e. XX/XIX. század óta asszír kereskedelmi kolóniák virágoztak.15 Míg az előbbi ékírásos leletek a babiloni—asszír civilizáció nyugati térhódítását igazolták, a Mezopotámiától keletre Elámban, Susa városában, továbbá a Susa közelében fekvő Mal-Amirban talált akkád nyelvű jogi okmányok és sumer nyelven írt gazdasági dokumentumok rávilágítottak arra, hogy már JJaijamurapi korszakát megelőzően megindult a sumer—akkad civilizáció ós jogi kultúra behatolása erre a területre.1 6 Döntő fontosságú ásatások indultak meg az 1920-as évek végén Mezopotámiától északra, a. Chabur forrásvidékén, az ókori Nuzi (Jorgan Tepe), Arrapha (Kerkuk) továbbá Tell-Brilla, Tell-Brak, Chagar Bazar helyén, melyek a hurrita nép emlékanyagát tárták fel. Ennek az emlékanyagnak mintegy 250 táblából álló régebbi csoportja akkad nyelvű gazdasági ós jogi jellegű okmányokat tartalmaz az i. e. 3. évezred végéről, midőn ez a terület az akkad birodalomhoz tartozott ,17 míg a mintegy 500 évvel későbbi, már a hurrita korra eső emlékanyag (i. е. XV. század) babiloni nyelvű ós formailag is erős babiloni hatás érződik rajta.18 Anuzii ásatásokkal csaknem egy időben (1933-tól kezdődően) Észak-Mezopotámiában (mintegy 450 km-rel Babilontól északnyugatra) a mai Tell Hariri helyén indultak meg az ásatások az egykori Mari-i királyság fővárosának feltárására. A királyi levéltár anyaga, mely az ásatások során napvilágra, került, mintegy 23 ezer ékírásos agyagtáblát tartalmaz, melyek kb. egykorúak a nagy babiloni király, Hammurapi uralkodásával. Nagyfontosságú diplomái iai, közigazgatási stb. okmányanyag mellett jelentős számú jogi dokumentum is került itt napfényre, melyeknek szövege a babiloni jog kétségtelen befolyását bizonyítja a Mari-i jog fejlődésére. A Mariban érvényben levő jog — mint a magánjogi dokumentumokból kitűnik — alig különbözött a Hammurapi korabeli babiloni jogtól, sőt egyes intézményei a hasonlóságon túlmenően egyenesen azonosak a megfelelő babiloni intézményekkel. A babilonitól eltérő helyi jog hatása főleg a családjogban és a büntetőjogban jelentkezik.19 • Vö. P. Koschaker: Forschungen und Ergebnisse in den keilschriftlichen Rechtsquellen. SZ. XLIX. 1929. 188.1., «я.. Keilschriftrecht, ZDMG N. F. 14. 1935. 1.1., különösen 26.1. 10 Vö. G. Boyer: Introduction bibliographique . . . IÎHDO II. 1938. 63. I. 11 Vö. M. San Nicolô: Beiträge zur Rechtsgeschichte . . . Oslo. 1931. 2.1. I! Vö. //. Schmökel: Geschichte des alten Vorderasien. Leiden. 1957. 13 A törvényszövegek autografált kiadása: F. Hrozny: Keilschrifttexte aus Bokhazköi ( = КВо) VI. 2 — 26. 1921. A törvények első kiadása, n ely az átírt szöveget és fordítását tartaln azza: F. Hrozny: Code hittite provenant de l'Asie Mineure. Transcription, Trad, française. Paris. 1922. — Hetjiitica. 1. 14 G. Contenau: Tablettes cappadociennes publiées avec inventaire et tables. Paris. 1920. TCL IV., F. S. Stephens: The Cappadocian Tablets in the University of Pennsylvania Museum. J£OR XI. 1827. 101. 1., G. Eisser — J. Levy: Die altassyrischen Rechtsurkunden von Kültepe. Leipzig. 1930-1935. MVAG XXXIII —XXXV. 3. I. J. Gelb: Inscriptions fron Alisliar and Vicinity. Chicago. 1935. OIP XXVII. 15 B. Landsberger : Assyrische Handelskolonien in Kleinasien aus dem 3. Jahrtausend, AO 24. 4. 1925. " 1 . Г. S,heil: Actes juiidiciсí- ivsiers. * I 1 SXI]. 1681. 5X111. líií, }>)V Jfb XXVIII. 1939, U. San Nicoló: Die Keilschrifturkunden aus Elans SZ LI]]. 1933. 177. 1.; P. Koschaker: Uber einige griechische Itechtsurkunden in den östlichen Randgebieten des Heilenisn us. ASAW XLII.Bd. Nr. 1. Leipzig. 1931. 17 7Vi. J. Meek: Old Aecadian, Sumerian and Cappadocian Texts from Nuzi. Cambridge, Mass. 1935. HSS X. " ff. Levy, The Nuzial Feudal System, Or 11, 1942. 326.1. A Nuzi-i emlékanyag legújabb teljes kiadása: Excavations at Nuzi. Conducted by the Semitic Museum and the I'oggart Museum of Harvard University, with the Cooperation of the American School of Oriental Research at Bagdad. Vol. I-VII. 1929-1959. 1H A Mari-i en lékanyag kiadása a TCL köttei kőzött Archives royales de Mari (ARM) alcímmel eddig 8 kötetben jelent meg 1946-1957.
