Századok – 1964

Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713

A VEZÉR M EG YE FOKHADALMI VÁLASZTMÁNYA 735 jogegyenlőség ünnepét, ülni oly méltó oka van, az elsorolt s nyugtalanságot elő idézett tények azok okozóinak ezennel komolyan rosszaltatnak s jövőre felelet terhe alatt el tiltatnak. Egyébiránt a választmány, a jelen perceket a hazára nézve nagy jelentőségüeknek tartván, ennek s az ország kivívott, függetlenségének látható jeleül a nemzeti lobogót mindenik község házára kitüzetni határozta; meghagyván udvari kapitány úrnak, hogy a helységek számára azonnal zászlókat készítessen tősz[olga]bíró uraknak pedig, hogy azt e határozat vételével azonnal» kivitessék s mindenik helység házánál függesztessék ki.97 11. A választmány, mely Pest megye közönsége által a törvényes rendre ügyeléssel bízatott meg, értesülvén, mi szerint az alkotás alatt levő képviseleti törvényben a nemesek választási joga minden kiilönség nélkül személyenként meghagyatni, a nem nemeseké azonban meghatározott qualificatióktól szándékoztatik feltételeztetni, felhiva érzi magát kijelenteni: mikép ilyetén intézkedés által ismét oly tényt látna felállítva, mely a békés utoni mozgalmakkal kivívott egyenlőség lerontásával az eddig fen ált castok egyikét erősítené s mely megsemmitené a dicsőséget, mit az ország gyűlés s általa a nemesség tulajdonává tőn azzal, hogy az eddigi törvényjavaslatokkal ön maga zúzta le a bilincseket, mellyekkel törvény előtti egyenlőség hiányában a nép terhelve volt. A választmány tudja: mi szerint a nemesség az áldozatokat, miket az úrbéri és közteher viselési törvénycikkek következtében hozni fog, örömmel és teljes készséggel teendi a közjó oltárára azon bizonyosságban, hogy azokkal az egyenlőség ki viva, az érdekegység felállítva s e'kép a közmegelégedés és törvényes rend s belcsend biztosítva lesz. I)e tudja más részről azt is, hogy legszélesebb alapra állitandó képviseleti törvény nélkül sem a jogegyenlőség, sem a közérdek csak megközelitve sincs s igy az áldozatok várt sükere sem következhetik be. A választmány ezért a törvény előtti egyformaságot törvényben is kimondatni s gyakorlatilag életbe is léptetni kívánná. Ezt parancsolja nem csak az idő körülményeinek komoly fejleménye, hanem parancsolja főleg azon nézet: mely szerint a közelebbi ország gyűlésen megszorított választásoknak csak retrograd intézkedések lehetvén eredménye, ez mulhatlanul előre isft

látható rosz következményeket idézend föl. A választmány az egyéneknek közdolgokba befolyhatását a legszentebb s azon jogának tekinti, melly fölött csak saját választottai rendelkezhetnek. S ezért óhajtaná, hogy ezen országgyűlés — mely a fenforgó körülmények közt magát incompetensnek oly méltányosan mondta ki98

— a képviseletről csak ideiglenesen és pedig csupán a legközelebbi választásokra nézve intézkednék. Óhajtaná, hogy ezen országgyűlés a legközelebbi választást is fektetné a legszélesebb alapra, mellyen — akár nemes, akár nem, akár polgár, akár nem — ha bizonyos megállapítandó kort elért s állandón ben lakó egyén, választási joggal lenne felruházva, e'ként lévén elérhető az, hogy a választandók mint az összes nemzet képviselői gyűlnének egybe jövőre elrendelni a nemzet legjelentékenyebb politicai jogát. S ezért a választmány elnöke által e kivánatát figyelmeztetésül oly kérelemmel rendelte gróf minister elnök úrral tudatni,99

hogy mennyiben ez kivihető nem volna, a képviselet a lehető legszélesebb alapokra — a nemzet őrségre nézve kiszabott qualificatióknál azonban szorosabbra semmi esetre se — fektettessék.10

0 g Az eredetiben nyilvánvaló tollhibából: аготшк. 4 Ezt a szót utólag írták be ehelyett: nem. " E határozat végrehajtását illetően Id. a választmány 1848. niárc. 27-i ülésének jegyzőkönyvében a 13. sz. •bejegyzést. 93

Célzás az országgyűlés 1848. niárc. 19-i nyilatkozatára, amely többek között azt tartalmazta, hogy a diéta „az országgyűlésnek oly összeszerkesztését tartja szükségesnek, mely képviseleti alapra fektetve, az összes magyar nemzet többsége akaratának erőteljes, méltó organuma legyen", s mivel önmagát ilyennek nein tekintheti,„nem tartja hivatva lenni magát arra. hogy mindazon törvényeknek részletes kidolgozásába és megállapításába ereszkedjék, melyek a nemzet boldogságának felvirágzására általában szükségesek" (közli Pap I. 24.1.). "s

Ez meg is történt, a választmány határozatát és Nyáry kísérőlevelét (Nyáry Pál Batthyány Lajos gr.-hoz, Pest, 1848. inárc. 26, OL JIE 1848 : 12) Degré Alajos személyében külön futár vitte még a 2fl-ról 27-re virradó éjszakán Pozsonyba (PH 1848. márc. 28., 12. sz. 267. 1.). 110

E határozat megszületéséről a Marczius Tizenötödike így tudósít: „Nyáry Pál. aggályát nem titkolhatván, kimondja, miszerént ő és többen akként értesültek, hogy a pozsonyi országgyűlés a választási törvényekben a nemességet jogi pensióba kívánja helyeztetni teljes fizetéssel, azaz fejenkénti voksátul élte fogytáig nem kívánja megfosztani (tán még jobb lenne csak a rókatorkosmente végképeni elkopásáig); ha ezzel a rendnek fenntartása céloztatik, igen rosz tactica, mert előrelátható, hogy a pensio, az egyenlő-