Századok – 1964

Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713

728 S PLR A GYÖE G Y mányi tagok, községi tanácsok és helyi közbátorsági választmányok tájékoztatták a megyei választmányt működésükről — kivált a nemzetőrség megszervezésével kapcsolatos problémákról — és a megyebeli lakosság egyes csoport jainak hangulatáról, törekvéseiről, — s az egész mellékletanyagnak kétségkívül ezek a legfontosabb darabjai. Bármennyire érdekesek is azonban ezek az iratok, attól, hogy a jegyzőkönyvhöz hasonlóan őket is szövegszerűen közöljem, a rendelkezésemre álló tér korlátozott volta miatt most el kell tekintenem s pillanatnyilag be kell érnem egyszerű, darabonkinti felsorolásukkal, amelyet az érdeklődők a jegyzőkönyv szövegét követően találnak meg. Legfeljebb arra hívhatom fel itt a figyelmet, hogy ezek közüi az iratok közül egyesek — részint teljes szövegükben, részint töredékesen — megjelentek már nyomtatásban másutt, Ember Győzőnek az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak válogatott forrásanyagát bemutató ismert kiadványában, s hogy melyek ezek, arról pontos tájékoztatást nyújtanak az említett felsoroláshoz fűzött jegyzetek. Befejezésül azt kell még elmondanom, hogy ennek az egész nagyértékű iratanyagnak a fennmaradását (a jegyzőkönyvét is) szinte a véletlennek köszönhetjük. A választmány feloszlása után ugyanis a megye tisztikara szíve szerint szemmelláthatóan még az emlékét is eltemette volna ennek a forradalmi intézménynek, arra pedig végképp nem gondolt, hogy irathagyatékát rendbe szedje és méltó módon megőrizze; egyedül ennek tulajdoníthatjuk például, hogy a jegyzőkönyvet le sem tisztázták, az utolsó ülés jegyzőkönyvét pedig már meg sem fogalmazták, vagy hogy hosszú ideig az iratanyag levéltári felügyelet alá helyezéséről sem gondoskodtak. A választmány ügyiratai ennek következtében sokáig gazdátlanul hányódhattak valamely iratszekrényben, s előbb-utóbb bizonyára teljesen elkallódtak volna, ha 1848 legvégén (amikor — úgy látszik — igyekeztek lezárni az év során felmerült s addig el nem intézett ügyeket) valakinek a tisztviselők közül mégis szemet nem szúrnak. Az illető azután alighanem kérdést intézett a megyei hatóság vezetőihez, mi történjék hát végtére is ezzel a paksamétával, s azok a kérdést napirendre tűzték az utolsó azévi kisgyűlésen, december 29-ón. Ekkor pedig a bürokratikus pedantéria — ezúttal azt kell mondani: szerencsére — mégiscsak mindennél erősebbnek bizonyult: a kisgyűlés részvevői, akiknek a nagy többsége már nyilván jóideje eldöntötte magában, hogy a főváros kapui előtt álló császári csapatok bevonulása után habozás nélkül be fog hódolni az ellenségnek, akiknek a nagy többsége tehát fölöttébb érdekelt lett volna abban, hogy minden további nélkül megsemmisítsék ezeket a márciusi fiatalokkal egykor kialakított együttműködésükről árulkodó irományokat, mintha megfeledkeztek volna jólfelfogott érdekeikről, a korábban mulasztottakat részben jóvátéve. most mégis ráállottak, hogy mind a jegyzőkönyvet, mind a jegyzőkönyv mellékleteiként előkerült iratokat ám helyezzék el a megyei levéltárban.'5 így került hát végül a kedvezőtlen előjelek ellenére is iktatásra ez az egész iratcsomó egyetlen ügyiratként mint a megye azévi ügyiratforgalmának utolsó jegyzőkönyvileg sorszámozott darabja s így maradt fenn a megyei levéltár gyűjteményének egyedülálló kincseként mind a mai napig, hogy most végre a nyilvánosság előtt is vallhasson a nagy negyvennyolcas nemzedék tetteinek és törekvéseinek sok eddig ismeretlen részletéről. A) Pest-Pilis-Solt vm. közbátorságra ügyelő állandó választmányának jegyzőkönyve 1848 március 22 — április 15' 1. a sajtótörvény-javaslat bírálata; 2. határozat a nemzetőri törvényjavaslat kinyomatásáról; 3. a fővárosi nemzetőrség felszólítása a Nemzeti Múzeum védelmére; 4. a választmánynak tíz új taggal való kiegészítése; 5. a nemzetőri törvényjavaslat bírálata; 6. a miniszteriális törvényjavaslat bírálata; 7. határozat a megyebeli nemzetőrség megalakításáról; 8. a miniszterelnök első körlevelének tudomásulvétele; 9. futárok kinevezése; 10. határozat a falvak fellobogózásáról; 11. a képviseleti törvényjavaslat előzetes bírálata; 12. a zsidók nemzetöri szolgálatáról hozandó döntés elhalasztása; 13. a községek nemzeti zászlói számára készített minta jóváhagyása; 14. javaslattétel egészségügyi minisztérium létesítésére; 15. javaslattétel a majorsági jobbágyoknak a következő országgyűlés által eszközlendő felszabadítására és a kármentesítési törvényjavaslatnak a népképviseleti országgyűlés elé történendő átutalására ; 16. intézkedés a régi pecsétek használatának megszüntetése tárgyában; 17. fegyverek követelése a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmánytól a kecskeméti nemzetőrség számára; " A kisgyűlés ilyenértelmü végzését ld. lentebb C) alatt.