Századok – 1964

Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713

A VEZÉRMEGYE FORR AU A J.MI VÁLASZTMÁNYA 727 A választmány történetének legfőbb forrását az üléseiről folytatólagosan felvett jegyzőkönyv képezi, s ezért az alábbiakban ennek szövegét teljes egészében közzéteszem-Ez a jegyzőkönyv a kialakult megyei gyakorlatnak megfelelően csak azoknak a kérdéseknek a tárgyalását örökítette meg, amelyekkel kapcsolatban a választmány valaminő határozatot hozott, s ezeket a kérdéseket illetően is csupán a tárgy tömör ismertetésére ós az ügy megvitatásának eredményeként a választmány által elfogadott határozat közlésére szorítkozik. A jegyzőkönyvből tehát képet alkothatunk a választmány minden formulázott állásfoglalásáról, de sem azt nem tudhatjuk meg, melyek voltak azok az egyes ülések napirendjére felvett kérdések, amelyekkel kapcsolatban formulázott végzés nem született , sem azt, milyen viták előzték meg az egyes határozatok meghozatalát s milyen álláspontot foglaltak el e viták során a választmány eltérő politikai irányzatokat képviselő tagjai. A jegyzőkönyvnek ezeket a fogyatékosságait azonban bizonyos fokig ellensúlyozzák az egykorú sajtótudósítások, amelyek több-kevesebb részletességgel ismertetik a választmányi ülések tekintélyes hányadának menetét (ha - mint még látni fogjuk -— nem is mindig teljesen egybehangzóan s nem is mindig teljes pontossággal). Elengedhetetlennek tartom tehát ezeket a sajtótudósításokat is bemutatni az alábbiakban, a jegyzőkönyv megfelelő passzusaihoz fűzött jegyzeteklen. Maga a jegyzőkönyv csak eredeti fogalmazványában maradt ránk (tisztázat — úgy látszik — soha nem is készült róla). Szövegét a vármegye fő- és aljegyzői felváltva állították össze, sokszor egyugyanazon ülés közben is váltva egymást. Ilyenkor többnyire (de nem mindig) új íven kezdték újra a munkát s újonnan feltüntették azt is, melyik ülés jegyzőkönyvének vezetését vették át. Ezeknek a címfeliratoknak a közlését — teljesen érdektelenek lévén — az alábbi publikációban mellőzöm, s csak az egyes ülések jegyzőkönyvének az élén utalok arra (saját szavaimmal), melyik ülés jegyzőkönyve következik a továbbiakban. A jegyzőkönyvvezetők közül egyedül Jankovi« h György főjegyző szokta volt aláírásával is ellátni az általa kidolgozott szövegrészeket, én azonban az ő helyenkint felbukkanó aláírásának közlését is szükségtelennek tartom — egyrészt azért, mert a jegyzőkönyv szignálásában a többi tollvivő amúgy sem követte az ő példáját, másrészt, mert a jegyzőkönyv szerzősége különben is a választmány egészét mint testületet illeti s, ha az egyes határozatok szerzőjét mégis meghatározott személyben kívánjuk megjelölni. ezt a személyt akkor is sokkal több okkal az illető határozatokat kimondó elnökben kell látnunk, semmint a soros jegyzőkönyvvezetőben, harmadrészt és legfőképpen pedig azért, mert a jegyzőkönyv szóbanforgó fogalmazatában igen sok az utólagos — s jelentős hányadban idegen kéztől származó — változtatás, ami a jegyzőkönyvvezetők személyes felelősségét végképp semmivé teszi. Az ilyen javítgatások során megmásult korábbi szövegváltozatokat viszont minden olyan esetben közlöm a szöveget kísérő jegyzetekben, amikor átfogalmazásuk a puszta stilisztikai csiszoláson túlmenő, a szöveg tartalmát is módosító jelentőségű volt. (Jegyzetekben ismertetem továbbá azokat a nyilvánvaló tollhibákat, amelyeket magában a szövegben kijavítani tartottam szükségesnek.) A jegyzőkönyv szövegét a választmányi tollvivők a szokásos módon két hasábba tördelték, de nem teljesen következetesen. Ezt a tördelési eljárást a jobb áttekinthetőségkedvéért. magam is követtem, következetlenségeit azonban értelem szerint kiigazítottam. A jegyzőkönyv bejegyzéseit annak idején nem sorszámozták (erre minden bizonnyal csak Íetisztázásakor került volna sor), én tehát az egyes bejegyzéseket az eligazodás megkönnyítése érdekében magam láttam el utólagosan egymást követő sorszámokkal s, ahol a már említett tördelési következetlenségek miatt nem volt egészen nyilvánvaló, hol végződik az egyik bejegyzés s hol kezdődik a másik, ugyancsak értelem szerint igyekeztem elhatárolni őket. Végül megjegyzem, hogy az utolsó, az április 15-i ülés jegyzőkönyve — úgy látszik — még fogalmazvány alakjában sem készült már el: erről az ülésről csupán a soros tollvivő által papírra vetett vezérszó-szerű feljegyzések maradtak ránk; a jegyzőkönyv utolsó részlete gyanánt tehát jobb híján ezeket a vázlatos feljegyzéseket teszem közzé. A választmány működését megvilágító eredeti forrásanyag másik jelentős csoportját a jegyzőkönyvhöz mellékelt egyveleges iratok alkotják. Ezek igen változatos eredetűek. Akadnak közöttük más hatóságok (elsősorban a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány, azután egyes Pest megyén kívüli városok) által a választmányhoz intézett átiratok s akadnak közöttük egyéb külső szervektől vagy éppen magánszemélyektől származó beadványok, kórelemlevelek (alkalmilag olyanok is, amelyeknek — mint például a kassai főiskolások már említett levelének — a címzettje voltaképpen nem is a megyei, hanem a középponti választmány volt s amelyeket nyilvánvalóan emez juttatott el utóbb rövid úton az adott esetekben intézkedésre illetékesebbnek látszó megyei választmányhoz). Legnagyobb számban pedig olyan jelentések és jegyzőkönyvek találhatóak a szóbanforgó iratok között, amelyekben járási szolgabírák, vidéken megfordult választ-