Századok – 1964
Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713
724 S PIB A GYÖRGY letépdesék"6 0 — nem. mintha ők kielégítőnek ítélték volna az újabb királyi kéziratot, hanem mert most már maguk is arra a véleményre kezdtek jutni, hogy választani csak kettő: „elfogadás és — végtaglalatban —polgárháború közt "lehet, polgárháború vívásához pedig a nemzet nem rendelkezik kellő erővel.6 1 Az utólagos szemlélő ezt a nézeteltérést természetesen rendkívül túlhajtottnak kell hogy tartsa, hiszen egyfelől —• s ez ma már nyilvánvaló az udvar követeléseinek ismételt elutasítása sem vezetett volna azonnali kenyértörésre, mivel fegyveres fellépésre a Habsbsburgok egyelőre nem voltak felkészültek, másfelől viszont a második királyi kéziratban foglalt követelések teljesítése (például a tiszti kinevezéseknek az uralkodó hatáskörében való meghagyása) csakugyan nem okozhatott volna — amint azután nem is okozott — nagyobb károkat mindaddig, amíg a szemben álló felek nem a fegyverek nyelvén beszéltek egymással (a szabadságharc megindulását követően pedig szükségképpen azonnal el kellett hogy veszítse gyakorlati jelentőségét). Hanem az április 1-i ülés részvevői persze mindezt nem számíthatták ki előre s még, ha különben előre láthatták is volna a történendőket. az adott végletekig feszült hangulatban akkor sem vehették volna számba őket megfelelő higgadtsággal. A vita tehát a déli órákig példátlan hevességgel folyt tovább, míg végül is kétségtelenné nem lett, hogy a baloldali álláspont hívei a márciusi fiatalok csoportjának megoszlása miatt ismét kisebbségbe szorultak. S ekkor azután Petőfi, aki egyébként Irányi nézeteit osztotta, vetett véget a vitának; ő, hogy a teljes meghasonlás veszélyének elejét vegye, most már maga is hozzájárult az újabb királyi kézirat elfogadásához, mondván: — Láttam remegést, láttam sáppadt arcokat, nem szeretném továbbra is így látni nemzetemnek fiait; azért most lekötve kardomat elnyugtatom, de össze nem töröm!62 így került le hát a napirendről az újabb királyi kézirat megégetésének terve, s így született meg végül közös megegyezés eredményeként a választmány határozata, amely egyfelől kimondotta a kéziratban foglaltak tudomásulvételét, másfelől viszont annak a reménynek adott kifejezést, hogy „a mi a ministerium szerkezetére nézve még kívánható, azt a ministerek hazafiúi lelkülete, azt a nemzet eréllye, az ügy igazságossága fokonként mind ki vívandja".63 Majd — mintegy Petőfiék engedménytételének viszonzásaként — a választmány három nap múlva azt is kinyilvánította. hogy ..a pesti mozgalom nem szűnend meg mind addig", míg az országgyűlés munkájának mielőbbi sikeres befejezése meg nem történik.6 4 * A választmány radikálisabb és mérsékeltebb elemei között tehát egyelőre nem xerült sor kenyértörésre. Hanem a választmány két fő csoportjának útja ettől fogva apránkint mégis kezdett elválni egymástól. Amikor a választmány arról értesült, hogy a Habsburgok által annak idején börtönbe vetett radikális román politikus, Eftimie Murgu még mindig a pesti Újépületben raboskodik, nem késett egységesen szolidaritást vállalni véle, a tizenkét pont szellemében határozatilag követelve azonnali szabadonboesátását.6 0 Amikor viszont a választmány egy napon arról értesült, hogy az előző éjszakán ismeretlen személyek harminc kocsirakománnyi vörös zászlót és szalagot szállítottak Pestről a környező falvakba (amely hír egyébként félreértésen alapult6 6 ), nem késett ezt ugyancsak határozatilag a ,,rend bontás s zavar előidézés" kísérletének nyilvánítani,67 s ennek a határozatnak a megszületését a márciusi fiatalok semmiképpen sem akadályozhatták meg. A választmány két fő csoportjának ilyen mellékkérdésekben megmutatkozó fokozatos elhidegülése pedig éppúgy szükségszerű volt, amint szükségszerű volt, hogy a lényeges kérdésekben (például a jobbágyfelszabadítás kereteinek kiszélesítését célzó — már tárgyalt - határozatok meghozatalában) továbbra is együttim'íködtek egymással, — s, bár a látszat mást mutat, valójában mindez független volt az április 1-i ülés lefolyásától és kimenetelétől. A liberális nemesség a valóságban nem azért távolodott el ettől G0 Mindezekről Bulyovszki Gyula: Választmányi gyűlés a megye házánál (Pest, aprillsőjén), NU 1848. ápr. 4.. 071. sz. 1083-1084. 1. 81 Erről Birányi Ákos: Jó sorsunk, uo. 1083. 1. " Szavait feljegyezte Bulyovszki a 60. jegyzetben már idézett tudósításában, 1084.1. 6S Ld. a választmány aznapi ülésének jegyzőkönyvében a 23. sz. bejegyzést. — Az ülés lefolyásáról bővebben a 117. jegyzet. • ' Erről a választmány 1848. ápr. 4-i illésének jegyzőkönyvében a 35. sz. bejegyzés. es Ld. a választmány 1848. ápr. 6-i ülésének jegyzőkönyvében a 42. sz. bejegyzést. Az esetet hírül adó jelentésben (adatait ld. lentebb B/9. sz. alatt) ni. valójában nem vörös zászlókkal; megrakott, hanem csak ilyenekkel fellobogózott kocsikról volt szó. " Ld. a választmány 1848. ápr. 3-i ülésének jegyzőkönyvében a 34. sz. bejegyzést.
