Századok – 1964
Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713
A VEZÉRMEGYE FORR AU A J.MI VÁLASZTMÁNYA 719 egyfelől a forradalmi választmányok működésének lehető korlátozása végett már március "23-án létrehozták és Pestre küldték ugyan a Szemeréből, Klauzálból és Pulszkyból álló Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányt , másfelől viszont — s ez a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány megszervezése után is így volt — minden jobboldali törekvés ellenében szívesen támaszkodtak a pesti népmozgalmakra s szívesen hivatkoztak e mozgalmaknak bármely lehetséges jobboldali előretörés esetén várható további elmérgesedésére. * A megyei választmány, amint a készülő törvénykönyv bírálatába bocsátkozva, habozás nélkül túltette magát a megyei közgyűlés által rárótt feladatkörön, azonképpen a közgyűlés által valóban rárótt legfőbb feladatának teljesítése, a nemzetőrség megszervezése során habozás nélkül túltette magát a készülő törvénykönyv szűk korlátain is. A választmány már március 24-én elrendelte a nemzetőrség haladéktalan felállítását s, mivel — mint tudjuk — nem helyeselte az országgyűlés által megszabott magas nemzetőri cenzust, egyszerűen arra utasította a nemzetőrök összeírása végett kiküldött bizottságok tagjait, hogy ne csak azokat sorozzák be, akik megütik a törvényszabta vagyoni mértéket , hanem „mindenki mást, ki bár mi esekély fekvő vagyonnal vagy egyébb értékkel bír s erkölcsi maga viselete által elég biztosságot nyújt, hogy a nyerendett fegyverrel vissza élni nem fog, szinte írjanak össze s a nemzeti őrseregbe kötelezőleg sorozzák bé".18 S ennek a határozatiak is előkelő része volt abban, hogy Pest megyének április közepéig 17 ezer nemzetőrt sikerült kiállítania,19 annyit, amennyit a nemzetőrség szervezésében különben szintén élenjáró Tolna, Baranya, Pozsony, Heves és Gömör vármegyének együttvéve,2 0 holott az utóbbiak lakosságának együttes lélekszáma több mint kétszerese volt a Pest megyei lakosok számának. Ezt az eredményt pedig annál is inkább méltányolni kell. mert egyébként a nemzetőrök összeírása Pest megyében sem ment végbe minden nehézség nélkül. Míg például a megye öt járása közül a solti egymaga hétezer nemzetőrt állított,2 1 addig a váci2 2 és a pesti2 3 járás területén az összeírás sok helyütt ellenállásba ütközött — kiváltképpen a zsellérek részéről, akik közül jónéhányan nemcsak nem mutattak örömöt, értesülvén arról, hogy a választmány őket sem akarja elütni a fegyverfogás lehetőségétől, hanem olyan keresetlen kérdéseket intéztek az összeíróbiztosokhoz, hogy ,,mi okon terheltetnek •ők a telkes gazdákkal hasonlóan"2 4 s hogy ,,miért katonáskodjanak, ha nekik földet nem osztanak", egyben annak a meggyőződésüknek is nyíltan hangot adva, hogy ,,az urak a jó császár ellen akarják őket felfegyverkeztetni", holott a jobbágyfelszabadítást éppen nem az uraknak, hanem — ellenkezőleg — a császárnak köszönhetik.25 Ebben a nem várt ellenállásban a választmány egy ideig pusztán annak az ellenszenvnek egyfajta újabb megnyilvánulását akarta látni, amelyet a nép immár emberöltők óta oly megrögzötten táplált a katonaság nyomasztó intézménye iránt, s ezért ,,a nemzet őrségrőli ferde fogalmaknak megszüntetése tekintetéből" először egy kiáltvány közzétételével próbálkozott, ebben pedig egyedül a katonaság és a nemzetőrség közötti különbség fejtegetésére szorítkozott.26 Csakhamar nyilvánvalóvá lett azonban, hogy a „ferde fogalmaknak" sokkalta mélyebb gyökereik vannak s ezeket ilyen egyszerűen kigyomlálni nem lehet. A választmány tehát, hogy el ne mérgesítse a helyzetet, végül is kénytelen volt úgy hat ározni, hogy az összeírok olyan helyeken, ahol ellenállás mutatkozik, ne erőltessék a nemzetőrség megalakítását, hanem ér jék be az önként jelentkezők besorozásával.27 De a nemzetőrség szervezése nemcsak a nép eddig rejtve maradt elégületlenségét és aggodalmait hozta felszínre egyes helyeken, hanem — persze más helyeken — a népnek eddig kellőképpen ugyancsak nem ismert lelkesedését és forradalmi energiáit is. 18 Erről a választmány aznapi ülésének jegyzőkönyvében a 7. sz. bejegyzés. " Vo. lJ est, ápril 15-én. PH 1848. ápr. 19.. 34. sz. 348.1. 20 Vö. Meszlényi Antal: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottság működése 1848 március 23-tól április •20-ig. Századok 1924. 718. 1. "MT 1848. ápr. 11.. 23. sz. 94. 1. " Erről PH 1848. ápr. 13., 28. sz. 325. 1. 33 Erre nézve a pesti járás közbátorságra ügyelő választmányának jelentése a megyei választmány részére, Pilis, 1848. ápr. 1„ valamint Halász Boldizsár Nyáry Pálhoz, Gyón, 1848. ápr. 1. (Mindkét átiratról említés történik még lentebb B/7., illetve B/8. sz. alatt.) 34 Erről a pesti járás kfizbátorságra ügyelő választmányának az előző jegyzetben idézett jelentése. 35 Erről Halász Boldizsárnak a 23. jegyzetben idézett levele. — Hasonló ellenállásról és ,,a földek felosztása iránt táplált balhiedelem"-ről adott számot egyébként Kiss Miklós kecskeméti járásbeli szolgabíró Is egy előző' nap Pesten kelt címzés nélküli jelentésében. [Közli Ember Győző (szerk.): Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bpest. 1951. 107-108.1.. említve még lentebb B/4. sz. alatt.] 30 Erre nézve a választmány 1848. márc. 30-i ülésének jegyzőkönyvében a 21. sz. bejegyzés. 3' Erről a választmány 1848. ápr. 2-i ülésének jegyzőkönyvében a 24. ez. bejegyzés.
