Századok – 1964
Tanulmányok - Galántai József: Tisza és a világháború 687
696-GALÂUIAIJÓZSEF miniszterelnök — nem volt kifogása diplomáciailag előkészített erélyes fellépés — esetleg háború — ellen: ,,Ha az energikus tiltakozás nem segít, ultimátumot kell küldeni, hogy Szerbiát diplomáciai, esetleg katonai alávetésre késztessék. Akkor nem szabad ingadozni és magunkat feltartóztatni hagyni." De Tisza tiltakozott Szerbia bekebelezésének conradi elgondolása miatt: ,,A királyi magyar miniszterelnök — írja a jegyzőkönyv — egészen határozottan állást foglal Szerbiának a Monarchiához történő állam jogi hozzácsatolása ellen, éspedig azért, mert a dolog gyakorlatilag lehetetlen és egész Európát Szerbia oldalára állítaná. De a dolog hátrányos volna a Monarchia számára is."28 Tisza bulgarofil koncepciója — bár elsősorban Románia miatt kellett — részben összefüggött a szerb kérdés általa elképzelt megoldásával is. Bulgária mint a központi hatalmak szövetségese Tisza vonalát erősíthette, mert ennek az országnak sem állhatott érdekében, hogy a Monarchia Szerbiát elnyelje. Ebben az esetben ugyanis közvetlen szomszédokká válnak, holott Bulgáriának előnyös, ha közte és az erősebb Monarchia közt „Pufferstaat" van. Másrészt Bulgária is igényt tartott szláv területekre, s a délszláv egység bármilyen megvalósulása — még ha a vele szövetséges Monarchia államkeretében is — múlhatatlanul felvetné a Bulgária ellenőrzése alatt álló szláv területek egyesítését is. A háború felé tartó tervek és célok egyeztetésének jegyében zajlott le 1914 júniusában Vilmos német császár és Ferenc Ferdinánd trónörökös konopisti találkozása is. Ennek ellenére az ellentétek, melyek a hábcrú közös előkészítése során — mint annak stratégiai és taktikai részkérdései — a német, osztrák és magyar vezető körök között felmerültek, a trónörökös meggyilkolásának időpontjáig nem tisztázódtak, ma jd 1914 nyarának háborús válságában sajátos módon ismét felvetődtek és végül megoldást nyertek. * Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége meggyilkolásának híre ínég aznap — június 28-án — kora délután Bécsbe és Budapestre érkezett. A néptömegek és a saját osztályának jelentős körében is gvülölt trónörökös egyéni sorsa nem sok könnyet fakasztott. Mint a hozzá közel álló gróf Czernin írja emlékiratában: ,,A kis emberek sokasága mintegy lidércnyomástól felszabadulva fellélegzett, amikor halálának hírét megtudta. A bécsi udvarban és a budapesti társaságban is inkább örömet okozott mint gyászt."2 9 Hasonló jelentést küldött június 30-án a magyar főváros hangulatáról d'Apchier le Maupin budapesti francia főkonzul is.3 0 Mindez nem akadályozta sem a vezető politikusokat, hogy a merénylet politikai kihasználhatóságát megfontolják, sem a burzsoá sajtót, hogy uszító cikkeikkel a közvéleményt nyugtalanítsák. Conrad, a vezérkar főnöke, a szarajevói merényletben kitűnő alkalmat látott a Szerbia elleni támadásra. A merénylet híre a hadgyakorlattal kapcsolatos utazása közben, Zágrábban érte. Mint emlékiratában írja: „Azonnal tisztán láttam a csapás egész jelentőségét és azt is, aminek ebből következnie kell. A szarajevói merénylet egy hosszú lánc utolsó láncszeme. Nem néhány fanatikus cselekedete, hanem jól szervezett akció eredménye. Ez Szerbia hadüzenete 28 Österreich-Ungarns Aussenpolitik. VII. köt. 401—402. 1. 29 Czernin: Im Weltkriege. 03. 1. 30 Eöttevényi Olivér: Ferenc Ferdinánd. Bpest. 1942. 365. 1. 4
