Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 635
A MAGYAKOESZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGAI-OM ELŐTÖBTÉNETE 653 Mind katolikus, mind evangélikus részről másutt is történtek kísérletek a német nyelvű istentisztelet, olykor a hitoktatás magyarrá tételére; nagy feltűnést keltett például Pozsonyban egy német származású evangélikus lelkész magyar nyelven elmondott, a magyarságot a kor sajtójának hangján és szólamaival dicsőítő beszéde.8 2 Az evangélikus egyház, úgy látszik, főleg a Felvidéken, a németek és szlovákok között tevékenykedett magyarosító szellemben.83 Katolikus részről a hetvenes évektől kezdve a szatmári egyházmegyében folyik tervszerű magyarosítás egyházi iskolákban és templomokban egyaránt, — nem kis részben nyilván az abszolutizmus idején itt megnyilvánult germanizáló tendenciák reakciójaképpen. 1879-ben Schlauch Lőrinc püspök, a későbbi bíboros utasítja a papságot: a magyar nyelv terjesztésére vonatkozó iskolai rendelkezések kedvező fogadtatása érdekében láttassák be a szülőkkel, hogy, lia gyermekeik a magyar nyelvet megtanulják, résztvehetnek a közügyek intézésében, sőt a hivatalnoki pálya is nyitva áll előttük. Ugyanitt 1885-től a püspök támogatásával eredményes társadalmi mozgalom indul magyar nyelvű óvodák felállítására.84 A fenti adatok s a német röpiratok panaszai ellenére az egyházak magatartása nem tekinthető egyöntetűnek; úgy látszik például, hogy a délvidéki németség lelkészei — kivételektől eltekintve — nem folytatnak magyarosító tevékenységet. A csanádi püspök német nyelvű leánynevelőintézeteket létesít, amiről a sajtó szemrehányó hangon emlékezik meg;85 a néhány bánsági evangélikus község egyházközsége pedig kivétel nélkül megőrzi német jellegét, gyakran iskoláik részben vagy egészen német oktatási nyelvét is.8 8 A németséget érő asszimilációs hatások között fontos szerepet játszik végül az az asszimiláló tevékenység, melyet a törvényektől és rendeletektől függetlenül maga a társadalom fejt ki. Hivatalos kezdeményezésre, de a pártpolitika, a sajtó által a magyar szupremácia, a magyar politikai nemzet gondolatával telített, nagyrészt nemesi — s részben nemzetiségi - eredetű középrétegek, hivatalnokság, tanárok, tanítók támogatásával magyarosító egyesületek alakulnak, magyarosító kampányok indulnak, — mégpedig elsősorban a magyarsággal legnagyobb felületen érintkező németség asszimilálására. A nem magyarosodó németeket az ellenszenv légköre veszi körül. Egy — hozzá kell tennünk, hogy az erdélyi szászok által informált — angol utazó már 1868-ban megállapítja, hogy „a keserűség érzése, mely a magyarokat a német lakossággal szemben áthatja, annyira erős, hogy minden dologban, ami a német 82 Deutsche Wahrheiten . . . 32.1.; Raimund, Friedrich Kainál: i. m. III. köt. 339. 1. 83 Deutsche Wahrheiten . . . 34—40. 1. idézi a Protestáns egyházi és iskolai lapok 1882. évfolyamából Szeberényi Gusztáv szuperintendens körlevelét, s a tiszai evangélikus egyházkerület kerületi konventjének a magyarosító törekvéseknék ellenszegülők ellen hozott határozatát. 84 Sepp Pfeiffer: i. m. 56—60. 1. 85 Deutsche Wahrheiten ... 40. 1. 86 A bánsági evangélikus községek német voltának a katolikus községekkel szemben úgyszólván zavartalan megmaradásáról, s a Guszt áv Adolf egyesület tevékenységéről részletesen ír Hans Walther Röhrig: i. m., különösen а 23, 39, 45—57. lapokon. Itt jegyezzük meg, hogy a Gusztáv Adolf egyesület jelentős anyagi támogatásban részesített magyarországi evangélikus egyházközségeket, s lipcsei levéltára a magyarországi evangélikus községek vallási s egyben nemzetiségi helyzetére vonatkozólag gazdag anyagot tartalmaz. É levéltár magyar vonatkozású anyagának feltárása a magyarországi német nacionalizmus fejlődését új oldalról világíthatná meg. Az egyesület egyébként nemcsak német, hanem szlovák, sőt magyar evangélikus egyházközségeket is támogatott.
