Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 635
A MAGYARORSZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGALOM ELŐTÖRTÉNETE 647 Zeitung rossz fogadtatásának okait vizsgálva megállapítja: Magyarországon hivatalos lap útján nem lehet hatást gyakorolni a közönségre. A kormányellenes szellem, a rajongás a magyar nemzetiségért minden réteget áthat, még a „gyönge jellemű" német polgárságot és a zsidóságot is, — a hivatalos lapokat csak azok olvassák, akiknek ismerniök kell a rendeleteket. Jóval népszerűbb a nem hivatalos fővárosi német hírlap, a Pester Lloyd, artjely 1855-ben 2000 előfizetőt tart nyilván, s amelyet Protmann megállapítása szerint leginkább a kereskedők olvasnak.49 A Pester Lloyd az 1861. évi eseményeket magyar szellemben kommentálja; felismeri, hogy Bach számára a nemzetiségi törekvések támogatása csak ürügyként szolgált arra, hogy minden nép szabadságát aláássa, s a cikk írója a magyar országgyűléstől a szabadság és egyenlőség igazi megvalósítását várja.50 A német polgárság tömegeinek magatartására vet világot az a körülmény is, hogy nagyszámú német lakossal rendelkező városok iskolái ellenállának a germanizáló rendelkezéseknek ; így a soproni és pozsonyi evangélikus liceum.51 Az 1861-es változás reményét sok német város, sőt község örömmel köszönti; Apatin német lakossága például 1861 januárjában hálaadó istentiszteletet tart, melyen a Szózatot magyarul éneklik.5 2 Számos egyéni példa is igazolja a német polgárság kitartását 1848 —1849 eszményei mellett.5 3 De a politikai jellegű megnyilvánulásokon túl: legjellemzőbb a német polgárság állásfoglalására az a körülmény, hogy a reformkorban megindult asszimilációs folyamat e korszakban is tovább folytatódik. Még a reformkori magyarosodás eredményeit tükrözi Terczv Szilárd pesti főpolgármester tiltakozása, aki az 1850. évi népszámlálás Pestre vonatkozó eredményeit támadja, kijelentve, hogy a csekély német többség csak úgy jöhetett létre, ,,hogv idegen hangzású névvel bíró egyéneket, . . . kik nyelvre és gondolkodásra immár tökéletesen átalakultak a magyar nemzetiségbe, ellenére minden tiltakozásuknak, a német nemzetiség rovatába iktattak".5 4 De a folyamat az ellenkező irányú erők érvényesülése ellenére is előrehalad. Pulszky 1859-ben Kossuthhoz írott levele szerint Pesten már a polgárleányok is magyarul beszélnek, s az öregebb polgárok panaszkodnak, hogy a fiatalság egészen elfelejt németül.55 1860 — 1861 eseményei új lendületet adnak a német polgárság magyarosodásának, úgy hogy az 1861. évi lipcsei röpirat kénytelen hosszasan foglalkozni a német polgárok elmagyarosodásának jelenségeivel: „A német megtagadja örökölt tovább Glatz szerkesztésében. (Heinrich Réz: Deutsche Zeitungen und Zeitschriften in Ungarn von Beginn bis 1918. 94. 1. Veröffentlichungen des Instituts zur Erforschung des deutschen Volkstums im Süden und Südosten in München. Nr. 8.) 49 Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. 167—168, 170. 1. 50 Pester Lloyd, 1861. 1. sz. 51 Schmidt Károly — Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. h. ev. egyházközség története. Pozsony. 1906. II. köt. 351. 1.; Németh Sámuel: A soproni ev. liceum küzdelme a magyar tannyelvért a Bach-korszakban. Sopron. 1940. 52 Bács-Bodrog vármegye. Szerk. Borovszky Samu. II. köt. 242. 1. 63 Pukánszky Béla: Német polgárság . . . 85—89. 1. — Az az evangélikus lelkész, aki 1860-ban és 1861-ben a Gusztáv Adolf Egyesületnél panaszkodik a magyar nyelv előtérbenyomulása, az iskolák elmagyarosodása miatt, úgy Iá1 szik, elszigetelt álláspontot képvisel. (Hans Walther Röhrig: Die Geschichte der deutsch-evangelischen Gemeinden des Banats. Leipzig. 1940. 34—35. 1. Beiträge zur Kenntnis des Deutschtums in Rumänien. Bd. 3.) 54 Thirring Gusztáv: Budapest főváros demográfiai és társadalmi tagozódásának fejlődése az utolsó ötven évben. I—II. köt. Bpest. 1935. (Statisztikai Közlemények. 70.) I. köt. 264—265. 1. Terczyt ezekután felmentették hivatalától. 55 Idézi Pukánszky Béla: Wandlungen ... 149. 1.
