Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 635
644 V. WINDISCII ÉVA A német parasztság, melynek széles rétegeit a szabadságharc rázta fel politikai érdektelenségéből, e korszakban politikai és nemzetiségi vonatkozásban egyaránt passzív magatartást tanúsít. Egyetlen kivétel, egyetlen politikai érdekű német paraszti megnyilatkozás az úgynevezett bogárosi petíció, melyet 1849 októberében nyújt be az uralkodóhoz 13 bánsági község, az erdélyi szászok mintájára német gróf főhatósága alatt álló, német szokások szerint igazgatott, német hivatalos nyelvet használó tartomány létesítését kérve a Délvidéken. A folyamodvány szerzője Bogáros község plébánosa. A fasiszta német történetírás mint a paraszti népi öntudat első megnyilvánulását értékelte nagyra a bogárosi petíciót.3 4 Holott a kérelem nem kis részben a szerb-román-német ellentétek terméke, s abból a félelemből fakadt, hogy a németek egy szerb vajdaság létesítésével szerb fennhatóság alá kerülnek. A petíció olyan értelmezését, mintha ez ,,a bánsági németségnek mint zárt népi egységnek első politikai lépése" lett volna, gyengíti az a tény is, hogy ugyanekkor számos délvidéki magyar község is folyamodvánnyal fordult az uralkodóhoz a Vajdaság felállítása ellen.35 A Vajdaság, mint ismeretes, formálisan létrejött ugyan, de a bogárosi petíció aláírói is meg lehettek elégedve: az új területet német hivatalnokok, német katonaság összbirodalmi szellemben, német nyelven igazgatták. A hazai németség köréből, mint említettük, természetszerűleg a német voltukat öntudatosan hangsúlyozó, Habsburg-hű értelmiségiek jutottak szóhoz — és sajtóhoz. Ezek az abszolutizmus bevezetésének nemcsak a magyar nemzeti törekvések lehetetlenné válása miatt örülnek, hanem a feudalizmust felváltó polgári rend létrejöttében is bíznak. A félhivatalos német hírlap, a Pester Zeitung (később Pest-Ofner Zeitung) szerkesztője, majd 1856-tól a bécsi születésű Otto Müller mellett második szerkesztője Eduard Glatz lesz, aki már a forradalom előtt a magyar viszonyok kíméletlen, s gyakran rosszindiüatú bírálatával vált ismertté.36 Szerepe a Pester Zeitungnál a polgári mezbe öltöztetett német sovinizmus felhasználását jelenti Ausztria céljai érdekében. A lap az első perctől kezdve fenntartás nélkül áll az elnyomók szolgálatába: míg a magyar és Magyarországon kívüli közvélemény egyaránt felháborodottan fogadja Batthyány kivégzésének hírét, a Pester Zeitung az egyetlen, amely a kivégzés másnapján Batthyányt megbélyegző cikket közöl.37 A továbbiakban a lap az összbirodalmi gondolatot hirdeti; ismerteti, magyarázza, védi a kormányzat rendelkezéseit, Kossuthot ravasz demagógnak nevezi, s szemrehányást tesz a magyaroknak a kormányzat iránti bizalmatlanságukért, mellyel a legjobb szándékokat a nemzeti élet megsemmisítésére irányuló veszélynek, a legelőnyösebb javaslatokat germanizációs törekvéseknek tekintik.38 Hasonló szellemben szerkesztik a vidéki német lapok legjelentősebbjeit is; a Pressburger Zeitung nyíltan kimondja, hogy „Magyarországnak bele kell 34 Handwörterbuch . . . 250. 1. A petícióra vonatkozó német irodalom adataival. Ld. még: Adam Müller-Guttenbrunn: Ein Dokument der Banater Schwaben. Deutschungarischer Volksfreund. 1913. 11. sz. M Báes-Bodrog vármegye. Szerk. Borovszky Samu. II. köt. 233—234.1. 36 Glatz pályájára, működésére: Karl Hans Ertl: Eduard Glatz. München. 1940. (Veröffentlichungen des Südostinstituts München. Nr. 22.) A Pest-Ofner Zeitungról: Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. 89, 160, 162—166, 168—171, 211—215, 221. 1. 37 Németújvári gróf Battyhány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. Szerk. Károlyi Árpád. I.—П. köt. Bpest. 1932. (Magyarország üjabbkori történetének forrásai. I. köt. 574. 1. 38 Pest-Ofner Zeitung. 1851. 1, 91, 107, 134. sz.
