Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42
A BETHLENI KORMÁNYZATI RENDSZER BI KÁSA 53. radalmi veszélytől való félelmében a diktatúra fokozását igényli, ideáljai a szegedi különítményesek.3 2 Bajcsy-Zsilinszky 315 pontból álló programjában „gyökeres rendszerváltozást" követel, mint írta Kozmának. Programja részleteiben külön elemzést igényelne, nagy vonalakban azonban megállapítható, hogy az a retrográd és progresszív elemek sajátos keveréke, lényege annak a felismerése, hogy „elkoptak tíz év alatt" a régi jelszavak.3 3 Új utak keresése jellemzi a programot, olyan utaké, amelyekkel a szerző és pártalapító sincsen tisztában, a magántulajdon alapján áll, leszögezve, hogy annak „erkölcsi alapja a nemzeti közérdek".3 4 Lényegében korporativ, tehát fasiszta állam az ideálja, de ugyanakkor a nemzet „szabad akaratnyilvánításának természetes eszközéül: általános titkos választói jog, szabad gondolatközlés, szabad szervezkedés az állami és társadalmi közélet egész területén" — a követelése.35 Programjának fontos részét teszik ki az agrárreformról szóló követelések Egyénileg, Zsilinszky nézeteinek alakulásáttekintve, 1920-hoz viszonyítva,3 6 előrelépést jelent éppen radikális iránya miatt, bár magában hordja a fasizmus felé fordulás veszélyét is. Zsilinszky útkeresése jelezte egyben a válaszutat is, amelyhez a középrétegek elérkeztek. A továbbiakban Zsilinszky útja eltért a többségtől, ő balra, azok jobbra kanyarodtak. Pregnánsan tükrözte ezt a problémát a Magyar Társadalomtudományi Társulatnak az értelmiség válságáról rendezett ankétja, ahol a kiút főirányát a zsidókérdés „megoldásában" határozták meg.3 7 S így elsikkadt az a józanabb hang, amely szembeszállt a kurzus által kialakított értelmiségi közhangulattal, a politizálásról már-már megmerevedett felfogással, amely az értelmiség többsége elől társadalmi előítéletből elzárta a balfelé vezető utat.38 A kormányzati rendszer birtokosainak e többirányú törekvései ellenére az összetartó erőt elsősorban a növekvő tömegnyomás elleni védekezés tudatának szükségessége, másrészt Bethlen István személye jelentette. A tízéves kormányzás, az ügyes taktikázás, a juttatott előnyök és nem utolsósorban a magyar politikai közhangulat bizonyos fajta „vezérigénye" megerősítették Bethlen politikai tekintélyét, s ha — kormánypárti vagy kormánytámogató oldalról — hallatszott is bírálat, az nyíltan csak Bethlen közvetlen munkatársait, a kormány egyes tagjait érintette. Volt olyan vélemény is, hogy Bethlen munkatársai kiválasztásánál sajátos elvet követett; Kozma szerint azt, hogy „csak azzal lehet dolgozni, akinek vaj van a fején".39 A válság kitörése és elmélyülése Bethlen politikai tekintélyét is kikezdte, az ellenzék, amely éveken át eredménytelenül kísérelte meg defenzívába szorítani, most elérkezettnek vélte az időt a koncentrált támadásra. 32 Kiss Róbert Zoltán kovácshidai körjegyző írja 1931. febr. 9-i jelentésében: ,,A mai leromlott gazdasági helyzetek közepette kétségtelen, hogy a kommunisztikus eszméknek könnyen toborozhatók aljas hívek, mely pedig semmi szín alatt sem tűrhető és ha kell, vérbefojtandók ezek az eszmék." B. M. res. 1931. 1. tétel. 33 Bajcsy-Zsilinszky Endre : Nemzeti radikalizmus. Bpest. 1930. 6. 1. 34 Uo. 35 Uo. 30. 1. 36 Zsilinszky Endre : Nemzeti újjászületés és sajtó. Bpest. 1920. 37 A Magyar Társadalomt udományi Társulatnak 1930. febr. hó 14., 17-ik és márc. 3. és 6-ik napján tartott értekezlete. Az értelmiség válságáról. Az értekezleten elhangzott előadásokat és hozzászólásokat közölte a Társadalomtudomány 1931. XI. évf. 38 Erre vonatkozólag ld. Albrecht Ferenc : Új nemzedék — új feladatok. Társadalomtudomány, 1931. XI. évf. 96. I. 39 O. L. Kozma iratok 14.
