Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 580

F01.YÓIKATSZEMLE 583 pusztult el. — VAJDA PÁL A műszeripar és finommechanika magyar úttörői c. cikke szakágazati csoportosításban regisztrálva sorolja fel a nemzetközi viszonylatban is jelentős eredeti konstrukciókat egészen napjainkig, a cikk jegyzeteiben az egyes témák igen jól használható bibliográfiáját adva. — GERGELY ÖDÖN A távközlő készü­lékek és berendezések fejlődése Magyarorszá­gon c. tanulmánya rövid áttekintést ad az iparág fejlődéséről, párhuzamosan az alapjául szolgáló műszaki igények növeke­désének ismertetésével. — MENDELS FERENC az utolsó még megmenthető dunai hajómalomnak a Műemlékfelügyelőség által történt rekonstrukciójáról számol be a Báckevénél az utolsó időkig működött, az 1870-es években épült malom felmérési rajzával és műszaki berendezéseinek ismer­tetésével. — A Közlemények rovatban BOGDÁN ISTVÁN A papír műszaki felhasz­nálásának kezdetei Magyarországon cím alatt a papír XVI. századi, elsősorbanablak­burkolásra, puskában fojtásra és csoma­golásra való felhasználásáról közöl városi (főleg brassói) adatokat. — SZABADVÁRY FERENC A Selmecbányái bányászati aka­démia úttörő szerepe a kémiai laboratóriumi oktatás kialakításában c. közleménye az 1735-ben szervezett bányatisztképző tan­folyam 1763-ban akadémiai rangra emelése után bevezetett kémiai laboratóriumi gya­korlatokat s azok tárgyát ismerteti, s rámu­tat arra, hogy a francia forradalom által szer­vezett École polytechnique szervezésében kifejezetten ez szolgált mintául. Rámutat, hogy a kémiai laboratóriumi oktatás beve­zetésével Selmecbánya így megelőzte a Liebig nevéhez fűződő laboratóriumi okta­tási rendszert. A közlemény a selmeci okta­tási színvonal a XIX. század közepére bekövetkező teljes lehanyatlásának ismer­tetésével zárul. — BENDEFY LÁSZLÓ Sartory József geometra, az aggteleki Baradla barlang legelső térképezője c. közlomónye a barlang most felfedezett legkorábbi, 1794-ben készült térképét ismerteti: ez a világ legkorábbi ismert barlangtérképe. Közli a térkép másolatát is. — CSILLAG MIKLÓS — MészÁBOS VINCE közleménye egy, a londoni Science Museumban őrzött, Óbudán készült hajót ábrázoló modell képét közli, bebizonyít­va, hogy a múzeumnak a hajóra vonatkozó adatai az óbudai hajógyártás ismert adatai alapján a gyár egyetlen hajójáéval sem azo­nosíthatók, s azonosítása még további ku­tatást igényel. — IFJ. BARTHA LAJOS Oot­hard Jenőről, a csillagászati fényképezés XIX. század végi magyarországi úttörőjé­ről közöl rövid ismertetést. — V. К. ETHNOGRAPHIA. LXXIV. (1963) 3. sz.: ORTUTAY GYULA Jacob Grimm és a magyar folklorisztika o. tanulmánya a Grimm testvéreknek a múlt század magyar folklo­risztikájára gyakorolt sokoldalú hatását elemzi: munkásságuknak, mint mintakép­nek jelentőségét az 1820-as évektől megin­duló magyar nópmesegyűjtésben, az első közlési elvek kialakításában, majd az Ipolyi munkájával meginduló magyar mitológia kutatásban; bemutatja a népmese kelet­kezésére, kialakulására (s ezzel kapcsolat­ban a Kunstpoesie és a Naturpoesie egymás­hoz való viszonyára, értékrendjére), a nép­költészet születésére, a népmesék rokon­ságára vonatkozó elméleteik s nemzetközi összehasonlítási módszerük évtizedes magyarországi hatását; s magának az álta­luk közzétett, Magyarországon 222 külön­böző kiadásban megjelent mesekincsnek közvetlen hatását a magyar folklórra : együt­tesen nemcsak a magyar folklorisztika, hanem általában a XlX. századi magyar tudományos gondolkodás s a magyar — német kulturális kapcsolatok történeté­nek egy igen tanulságos ós fontos, részben a XX. századba is átnyúló fejezete ez. — CACCHIARA, GIUSEPPE Bevezetés a szicíliai folklórba című rövid összefoglalása hang­súlyozza, hogy Szicília páratlanul gazdag folklórja nemcsak a paleolitkorszaktól kezdve a szikulokon, görögökön, arabokon, normannokon át mindenféle kulturális hatás bőséges befogadása és átörökítése, hanem azoknak egyszersmind egy sajátosan szicí­liai folklórrá való asszimilálása és összeöt­vöződése révén áll elő: ez a folklór ma már elsősorban nem külsőségekben található fel, hanem sokszor egészen archaikus ere­detű szálaival mélyen átszövi a modern, iparosodó sziget népének egész kultúráját: gondolatvilágát, hiedelmeit és babonáit, éppúgy mint életformáját is. — LÁNG JÁNOS A totemizmus alapjai és kialakulása c. tanulmányában elvileg leszögezi, hogy a totemizmus,,miután végigkísérte az osztály­nélküli társadalmakat fejlődésük egész útján, formáját és tartalmát együtt változ­tatta azokkal a termelési módokkal, melyek az osztálynélküli társadalom fejlődésének egyes szakaszaira jellemzőek". A külön­böző formájú és tartalmú totemizmusok tehát nem esetenként önálló fejlődés termé­kei — mint azt a burzsoá tudomány állítja — , hanem e fejlődés egyes szakaszainak jellemző eredményei. Ennek bizonyítására szerző az osztálynélküli társadalom fejlődé­sének egy meghatározott fokán álló auszt­ráliai őslakosság totemizmusát vizsgálja s megállapítja, hogy az az egyes együttgaz­dálkodó csoportok tagjainak (őket a közös hagyomány révén a területet birtokbavevő férfiági őshöz mint mitikus totemhez kap­csolva) a csoport ólelembeszerzési területére vonatkozó kizárólagos jogát fejezi ki. Fej-

Next

/
Oldalképek
Tartalom