Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42
A BETHLENI KORMÁNYZATI RENDSZER BIKÁSA 47' A hatósági jelleg eltitkolására szóló nyomatékos figyelmeztetés elárulja azt a tényt, hogy a belügyi államtitkár pontosan tisztában volt a kormányzati rendszerrel szembeni közhangulattal, az elnök, Mayer János neve a kisgazdatömegeknek szólt, Nagyatádi utódjának vélt tekintélyével kísérelték meg a kormány mögé állítani a falvak népét. A Falu Országos Földmíves Szövetség, amely 1930-ban már tízéves fennállását ünnepelhette, az ország nagyobb részében életképtelen szervezetnek bizonyult, a konszolidáció éveiben nem is volt más funkciója, mint hogy névleges létezésével alátámassza a kormányzati rendszer agrárpolitikáját. Ez a névlegesség megfelelt a bethleni agitációs és szervezési koncepciónak, amely a tömegek inaktív állapotban való tartását központi feladatnak tekintette, de a mezőgazdasági válság elmélyülésével a kormányzatban helyet foglaló, aktívabb belpolitikát igénylő csoport fel kívánta használni a szervezetet; agitációs és szervezési céljuk a vidék meglevő különféle szervezeteinek összefogása volt; különös tekintettel a falusi szegénység megnyerésére, illetve ily módon való semlegesítésére. Elsősorban az alföldi területeken látott forradalmi veszélyt a kormányzat, ezért itt kívánta a legerőteljesebb szervezőmunkát kifejteni. A fő feladat lényegében az volt, hogy a Falu Országos Földmíves Szövetség „elfeledtesse a szakszervezet hiányát" a mezőgazdasági munkásokkal és törpebirtokossággal-1 1 A szövetség életképessé tételére irányuló kísérlet eredménytelen maradt, az ellenzéki politikai agitáció számára a vidék jó talajnak bizonyult. Az 1930. november l-re tervezett kommunista akció ellen a belügyminiszter valamennyi vármegye alispánját, kerületi rendőr- és csendőrparancsnokát mozgósította; a MÁV igazgatóságával közös értekezleten dolgozta ki az irányelveket, amelyek alapján gátolni igyekeztek a kommunisták felutazását Budapestre.1 2 A miniszter jelzi a november l-re meghirdetett akciót, de felhívja a figyelmet arra is, hogy esetleg halottak napján a temetőkben kerül majd sor tüntetésre, ezért meg kell tenni a szükséges intézkedéseket (karhatalom, állandó távbeszélő szolgálat stb.). A belügyminiszteri körrendeletből félreérthetetlenül kiviláglik 1930 szeptember elsejének nyomasztó élménye és a kormányzat megrettenése. Szeptember 1. emléke és esetleges megismétlődésének lehetősége az elkövetkező időben a politikai vezetőrétegek jóformán minden ténykedésére rányomja bélyegét s — mint látni fogjuk -— döntő politikai faktorként szerepel 1931 tavaszán a bethleni kormányzati rendszer belső erőviszonyainak alakulásában. A félelem nemcsak a kommunistáktól, lianem minden fajta ellenzéki megnyilvánulástól növekedett az év utolsó hónapjaiban. A gazdasági helyzet állandóan romlott, a rendőrségi jelentések a lakosság hangulatának folyama-11 Az ügyvezető igazgatónak a főispánokhoz intézett 1930. okt. 6-i körlevele: P. LFőispáni res. 1930. 104. biz. 12 A M. Kir. Belügyminiszter 7560/1930 VII. res. körrendelete - 1930. okt. 20. -P. L. Főispáni res. 1930. ad 110. biz. A kijelölt állomások: Bieske, Ercsi, Kunszentmiklós, Ócsa, Monor, Nagykáta, Gödöllő, Vác, Solymár és Martonvásár — ez a főváros köré húzott „védőövezet", ahová „okt. 30-ának 18 órájától kezdve november 1-ének 18 órájáig megfelelő — illetékesség szerint — rendőri illetőleg csendőri karhatalmat kell kirendelni". A kubikusok mozgalmával kapcsolatban ugyanez a körrendelet a következőkről értesíti a hatóságokat: „Vidékről érkezett jelentés szerint egyes helyekről kubikusok akarnak Budapestre jönni, nagyobb számmal — »munkakeresés« céljából . . ." ezért „a rendőrhatóság folyó évi október hó 30-tól november hó 2-ig bezárólag kubikust Budapestre nem fog beengedni..."
