Századok – 1964
Tanulmányok - Tilkovszky Lóránt: Magyar–szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon a bécsi döntés után (1938–1941) 383
MAGYAlt—SZLOVÁK VISZONY A BÉCSI DÖNTÉS UTÁN 387 Az „önálló" szlovák államban fasiszta államszervezet épült ki.2 3 Egypártrendszert vezettek be; az államhatalmat a Hlinka-párt gyakorolta, melynek fegyveres alakulata, a Hlinka-gárda megkezdte a haladó elemek üldözését, a békés lakosság zaklatását, a zsidók, csehek és magyarok elleni pogromok rendezését.2 4 A szlovák fasiszta bábállamban a német kisebbségnek különleges államjogi helyzetet biztosítottak. A szlovákiai németeket mint népcsoportot „állam az államban" jelleggel szervezték meg; Szlovákia 1939. július 21-én elfogadott alkotmánytörvénye erre „eszményi" lehetőséget biztosított. Létrehozták ,,a szlovákiai német népcsoport ügyeinek államtitkárságát", német hivatalos nyelvvel, s a népcsoport vezetője, Karmasin, mint államtitkár most már a kormányzat részese és német birodalmi érdekek szerinti belső befolyásolója lett.25 A szlovákiai németek náci pártjának szlovákiai szervezkedése akadálytalanul folyt: 1939 végére már mintegy 60 000 tagot számlált.2 6 A párt fegyveres alakulatot tarthatott fenn (FS = Freiwillige Schutzstaffel); a szlovák hadseregben pedig külön német zászlóalj létesült.27 A „Grenzbote" című pozsonyi német újság Karmasin lapja lett,28 a pozsonyi rádióban pedig 1939 július végén önálló német leadás indult meg, a szlovákiai „Deutsche Partei" kizárólagos irányítása alatt.2 9 Az „önálló" szlovák állam lényege a külsőségekben is kifejeződésre jutott: az egymás mellett lobogó szlovák és horogkeresztes zászlók, a szlovák kettőskeresztet és a német horogkeresztet egybekapcsoltanábrázoló emblémák, a Hitler és Hlinka plakettek, a szlovák politikusok és államférfiak német fasisztákat utánzó Hlinka-gárdista egyenruhákba bújása, a karlendítéssel való fasiszta köszönésmód hivatalossá válása, mind erre utalt.3 0 Szlovákia náci-típusú fasiszta államberendezése, s különösen a szlovákiai németség kérdésének olyanfajta államjogi rendezése, amely a német birodalmi befolyásnak teljesen szabad utat engedett,31 rendkívül veszélyes volt Magyarországra nézve, amely nem adott Bäsch Ferencnek az állam vezetésére közvetlen befolyást, nem engedett a magyarországi németség számára nemzetiszocialista pártszervezkedést, mégkevésbé fegyveres alakulatokat, s nem engedett az országban horogkeresztes zászlót kitűzni. A német birodalom, amikor Magyarországot a magyarországi német kisebbség követeléseinek véleménye szerint nem kielégítő teljesítése miatt támadta, Szlovákiára hivatkozott; maga Karmasin is szüntelenül támadta Magyarországot, amiért „a magyarság -23 Részletes jellemzését lásd M. Vietor : Prispevok k objasneniu fasistického charaoteru tzv. slovenského státu. Historicky Öasopis, 1960. évf. 4. sz. 24 M. E. Nemzetiségi o. 64. es. P. 16 150, 16 154, 16 207; 65. es. P. 16 645/1939 és В. M. Res. 1939 — 2—5501. — Vö. О. Krajfiúk: Komunisti bratislavskej oblasti v boji proti fasizmu v rokoeli 1939—1942. Bratislava. 1959. 62. 1. 25 M. E. Nemzetiségi о. 65. es. P. 17 777/1939. — Petravich konzul jelentése, Pozsony, 1939. jún. 30. 20 M. E. Nemzetiségi о. 66. es. P. 20 777/1939. 27 M. E. Nemzetiségi о. 66. es. P. 20 448/1939. 28 M. E. Nemzetiségi о. 64. os. P. 15 335/1939. 29 M. E. Nemzetiségi о. 65. es. P. 18 598/1939. — Karmasin és a szlovákiai német népcsoport szerepéről bővebben lásd L. Lipták : Franz Karmasin opät' na scène. Bratislava. 1962. 13—37. 1. 30 M. E. Nemzetiségi о. 65. es. P. 17 317/1939. 31 Vö. M. Vietor: Závislost a zánik tzv. slovenského státu. Právnehistőrieké studie 1962. évf. 8. sz. 97-124. 1.
