Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 278

:286 FOLYÓIRATSZEMLE címmel tartott referátuma komplex módszert ajánl, ami a művészet különböző ágainak egy korszakon belüli összevetését, illetve az irodalomban egy világirodalmi jelenség különböző nemzeti irodalmakban való megjelenésének vizsgálatát jelenti. Ugyanakkor az irodalmi hatások kutatásánál nem elsősorban a ható jelenséget, hanem a hatás befogadásának folyamatát kell vizsgálni. A kelel-európai irodalmak összehasonlító vizsgálatával foglalkozva Klaniczay Tibor Egy kelet-európai összehasonlító irodalomtörténet lehetőségei c. tanulmánya kiemeli, hogy a kelet-európai népek irodalma azonos fejlődési vonásokat mutat (pl. korai korszakában a folklórt-al való szorosabb kapcsolat; a XVIII—XIX. században a nyelvújítás, nyelvi hare minden országban fellépő jelensége). A kelet-európai irodalmak összehasonlító vizsgálatára eddig mindössze két részleges kísérlet történt: a szlavisztika csupán a szláv népek irodalmát vizsgálta, a 30-as évek magyarországi irodalomtörténetírásának „dunatáji" kísérlete pedig csak a Kárpát -medenco népeinek irodalmát tartotta szem előtt. A referátum szorgalmazza az egységes kelet-európai összehasonlító irodalomtörténet-kutatás megkezdését. Hasonló gondolatokat tartalmaz Dolánsky, Julius A kelet-európai irodalmak összehasonlító történeti kutatása с. hozzászólása. A 2. számban a korai szocialista irodalom egyes problémáival két tanulmány foglalkozik: Illés László A proletkult-periódus problémái a kelet- és középeurópai szocialista irodalomban c. felszólalása azt a megállapítást teszi, hogy a német, magyar és cseh proletkult-irodalom — szemben az orosszal, amelyet a hagyományokkal való teljes szakítás jellemzett — megőrizte szoros kapcsolatát a haladó hagyományokkal, s ezért sikerült elkerülnie az orosz proletkult bizonyos túlzásait. — Botka Ferenc A nemzetközi proletárirodalom problémája az l'J'20—1930-as évek fordulóján címmel a magyar emigráns szocialista irodalomnak a szovjet, illetve német szocialista irodalommal való kapcsolatáról beszélt, a szocialista irodalom ún. RAPP-periódusában. — Sz. M. Helytörténeti folyóiratok BORSODI SZEMLE. VII. évf. (1963) 4. sz.: Zsuffa Tibor A Kossuth-kultuszról szóló cikke a kultusznak idők folyamán létrejött tárgyi és szellemi megnyilvánulásaival foglalkozik. A cikkből világosan kiderül, hogy a kultusz két különálló területen vizsgálható: a spontán létrejött tárgyak, ill. jelenségek, és a magára a már meglevő kultuszra alapozott, üzleti számítással készült, ám a kultuszt mégis tovább erősítő tárgyak vonatkozásában. Zsuffa érdekes cikke ezeket legjellemzőbb típusaik szerint csoportosítva felsorolja, ám a két terület szempontjából még nem elég világosan választja szét a sokszor azonos típuson belül is megfigyelhető kétféle jelleget.—Kilián István A miskolci melodiárium cím alatt egy XIX. század eleji, sárospataki kollégiumi eredetű dallamokat és részben politikai, részben lírai jellegű szövegeket tartalmazó kéziratos kötetet ismertet. — V. K. JÁSZKUNSÁG. IX. évf. (1963) 2. sz. (jún.): Csalog Zsolt Régészeti kutatómunka Szolnok megyében c. cikkében a „felsőfokú ismeretterjesztés" igényével mutatja be a Szolnok megyei múzeum mint tudományos kutatóintézet régészeti munkáját. Az ország legfiatalabb megyei múzeumának 40 000 darabot kitevő gyűjteménye nem mennyiségével, hanem elsősorban azáltal értékes, hogy valamennyi darabja modern, hiteles gyűjtés eredménye. A cikk ismerteti a legutóbbi évek nevezetesebb feltárásait, többek között 6 különböző korú temető 182 sírjának megmentését a homokbánya pusztításától a rákóczifalvi Kastélydombon. Az ásatás során felszínre került különböző kultúrákhoz (nagyrévi, hatvani, egyeki) tartozó sírok mellett találtak VH—IX. századi avarkori s végül honfoglaláskori magyar sírokat is. Az a körülmény, hogy a magyar sírok teljesen elkülönülnek az avar síroktól, a szerző megállapítása szerint következtetni enged arra, hogy a temetkezés vagy egyidejűleg történt, vagy a későbbi magyar temetkezés esetén az avar sírok, esetleg jeleik még láthatók voltak. Egy pontosabb feldolgozás választ adhat a magyarok és az avarok időbeli érintkezésére. — Soltész Mária ,,A hazáért elhangzott szó" munkásai. Gyorsírók a haladásért e. cikke befejező része a 3. (aug.) számban a feltételezhető görög, az ismert római és középkori előzményekre utalva lényegében a magyar gyorsírás fejlődésének történetét ismerteti, és néhány adattal jellemzi a kiemelkedő magyar gyorsírók életpályáját. Vázlatosan ismerteti azt az utat, amit az országgyűlések nyilvánossátételének már 1790-ben felmerülő igényétől, ill. Széchenyinek a gyorsírás bevezetésére irányuló követelésétől kezdve a kérdés a gyorsírás hazai meghonosításának első próbáiig, majd általánossá válásáig megtett. Kiemeli Gáti István szatmári prédikátor első magyar gyorsíró rendszerét és Kossuth szerepét az 1843-ban leza jlott első gyorsírási