Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 278

FOLYÓIRATSZEMLE 291 3. a társadalmi átrétegződés és demográfiai hatásai; 4. a falu és a város demográfiai különbségei; 5. vándorlások okozta strukturális változások; 6. a házasság és a válás társadalmi-foglalkozási összefüggései. Az alapreferátumok és a hozzászólások az utolsó félszáz évre, sőt bizonyos esetekben — így pl. Nemeskéri János az Ivádra vonatkozólag a XVII. század elejéig visszamenően végzett genealógiai-demográfiai vizsgálat társadalomtörténeti leg is rendkívül tanulságosnak ígérkező eredményeit ismertető beszámolója esetén — még régebbi időkre is visszanyúlva, elszórtan, utalásszerűén és természetesen elsősorban demográfiai aspektusból, számtalan érdekes szociológiai és társadalomtörténeti problémát — főleg az iparosodás és a városiasodás vonatkozásában — is felvetettek: mindez tanulmányozásukat a kor történésze számára is igen érdemessé teszi. — V. K. ETNOGRAPHIA. LXXIV. évf. (1963) 2. sz. : Timaffy Lajos Kisalföldi csörgösbotok c. tanulmánya a nemzetközi szakirodalomban Ausztriától ós Csehszlovákiától keletre eddig nem ismert, csörgőkarikával ellátott, ősi dobó-terelő pásztorbot kisalföldi előfordulását mutatja be: térképen összeveti e területen a csörgős botfajta mai és korábbi elterjedését, és megállapítja, hogy annak a XIX. század végétől megfigyelhető kihalása szorosan összefügg részint a folyók, vizek ártereinek összeszűkülésével (a berkekben történő legeltetés mellett az ostorral való terelés nehézkes lett volna), részint az uradalmak állattenyésztésének modernizálódásával (a dobás sértette az állatot). Hozzájárult végül a régi céhszerű, hivatásos pásztorság megszűnése s ezzel együtt a csörgősbothoz fűződő — bár, úgy véljük, kultikus jelentőségében (külföldi kutatók hatására) erősen túlértékelt — szakmai hagyományok elhalványulása. A bot sokféle funkciójának, használatának pontos leírásával a szerző régi állattartásunk történetének egy kevéssé ismert — és vizsgálatai alapján erősen nyugati hatás alatt létrejöttként tekinthető — részletét rekonstruálja. — Móna Ilona Adatok a középkori magyar irodalom ís a magyar népdalszövegek kölcsönhatásához c. tanulmánya az élő népköltészet középkori forrásait, befolyásolóit, ill. a magyar nyelvű kódexeknek feltehetően még a népköltészetből átvett (változataik ellenére is alapformájukban azonos) elemeit s ezek összefüggéseit igyekszik megállapítani (anélkül, hogy itt bármelyik elem elsődlegességének megállapítására is törekednék). — Boros Marietta A kecskeméti homoki zöldségtermelés c. tanulmánya tanulságosan s történész számára is jól használhatóan mutatja be egyrészt a kecskeméti zöldségtermesztésnek a budapesti piackörzet múltszázadi kiszélesedésével kapcsolatos nagyarányú kibontakozását, másrészt a zöldségkertészek így kialakult társadalmát és életmódját, végül pedig az itt alkalmazott technika egyes részleteiben ma is élő, s ezzel egy múltszázadi, s intenziválódási iránya miatt a történész számára sem érdektelen agrártermelési mód elemeit. — Az Adatok között Degré Alajos cikke '(Egy X VIII. század végi falusi népítélet hagyománya) a Zala megyei Nemesnép lakosai által 1796-ban egy notórius gyújtogatón végrehajtott halálos végű népítéletet — a bűnösnek máglyán való azonnali megégetését — mond el, összevetve a tettesek ellen indított büntetőper adatait s a ma is élő néphagyomány kópét. — Mészáros István szépen elemző cikke népi gyermekjátékaink Lengyel László királyát azonosítja meggyőzően (az eddigi szakirodalom I. Lászlóra irányuló vélelme helyett) a népi és a humanista hagyományban egyaránt jó emlékű I. Ulászló királlyal, rámutatva a játék tartalmi elemeinek németellenes vonatkozásaira s ezáltal a közvetítőként szereplő Mátyás-hagyománnyal való összefüggéseire. — V. K. FILOLÓGIAI KÖZLÖNY. IX. évf. (1963) 1—2. sz. : A tanulmányok között A. Montese A második világháború ábrázolása a mai finn demokratikus irodalomban címen bemutatja, és legjobb műveikben részletesen ismerteti és elemzi a finn irodalom azon termékeit, melyek kíméletlenül bírálják és. leleplezik Finnországnak a második világháborúban vitt szerepót, a finn burzsoáziát és szoldateszkát, s az ezek által a háború valójában imperialista céljait nemzeti célokként propagáló törekvéseket. A művek részletes ismertetésével a tanulmány jól érzékelteti a finn tömegeknek a háborúhoz való valódi viszonyát. — A Közlemények és vita rovatból kiemelendők: Dezső László A kárpátaljai irodalom kezdetei címen, mint ezen irodalom első önálló művét, az ismeretlen szerzőtől a XVI. század valószínűleg második felében írt Nyagovai posztillát elemzi. A munka célja vallási: a napi textusnak a pravoszláv egyház tanításai szerint való magyarázata, — ám a példálózásaiban érzékeltetett kortársi társadalom megítélésében néha (nyilván protestáns hatásra) radikálisabb hangot és a nép kulturális felemelésére tett célzásokat is megfigyelhetünk, — amellett kísérletet látszik tenni az egyházi szövegnek a beszélt népnyelvhez való közelítésére is. — Mészáros István Krónikáink diákjai c. cikke az egyes középkori magyar krónikákban szinonim fogalmakként használt, s a Lech mezei