Századok – 1964
Közlemények - Kulcsár Zsuzsanna: A tömeges boszorkányüldözések magyarázatai és okai 158
160 KUI.CSÁE ZSUZSANNA Ilyen például Gloucest er hercegné és Jane Shore ügye.8 Buckingham herceg, Lord Hungerford és Boleyn Anna pőrében is felmerül a varázslás vádja.9 VIII. Henrik alatt statutum jelent meg a boszorkányok ellen, ezt azonban rövidesen (1547) visszavonták. 1563-ban újabb, sokkal szigorúbb rendeletet bocsátott ki a királynő. Ezután kezdődnek meg Angliában a szoros értelemben vett boszorkánypörök (sabbattal, szerződéssel stb.). A pörök és kivégzések száma Erzsébet uralkodásának utolsó, I. Károly uralkodásának első éveiben és Cromwell protektorátusa alatt emelkedik a legmagasabbra. — Az utolsó kivégzés, amelyről ebben az országban tudomásunk van, 1085-ben történt. De még ezen időpont után is indultak ilyen jellegű pörök. Az utolsó, amelyben halálos ítéletet hoztak, Hertfordban játszódott le 1712-ben; az elítélt azonban kegyelmet kapott. Ugyanebben az évtizedben még indult egy-két boszorkánypör, ezek azonban megszakadtak, nem jutottak el az ítéletig. 1736-ban pedig a törvényhozás eltiltotta az ilyen pörök megindítását.10 Sajnos nincsen rá mód, hogy egészen pontosan megállapítsuk a perbefogottak és kivégzettek számát. Ez utóbbit kb. ezerre becsülik a tudósok,1 1 s minthogy Angliában általában a vádlottak 15 — 20 százalékát sújtották halállal, feltehető, hogy ötezren kerültek e váddal bíróság elé.12 Sokkal hevesebb üldözés folyt a szomszédos Skóciában.1 3 Itt is már korán találkozunk olyan pörökkel, amelyeknél az a vád, hogy mágiával el akarták pusztítani az uralkodót. Ezek is többnyire a pártküzdelmekben alulmaradt csoport tagjainak elpusztítására, vagy legalábbis lehetetlenné tételére irányulnak. Angliával egyidejűleg, 1563-ban adták ki Skóciában a boszorkányok üldözésére vonatkozó törvényt. Az első valóságos boszorkánypörrel 1569-ben találkozunk. Az üldözési hullám a XVI. század végén (1590 — 97) már magasra csap. A legkegyetlenebbül és legnagyobb hévvel 1640 —44-ben és 1660 —63-ban irtják az „ördög népét". Angliával ellentétben itt tortúrát is alkalmaznak. Az utolsó kivégzés 1727-ben ment végbe Dornocliban. 1736-ban, Angliával egyidejűleg a skót királyságban is eltörölték az 1563-as statútumot. A vádlottak, elítéltek, kivégzettek pontos számát itt sem lehet megállapítani. A becslések erősen eltérők. Thomas Ady14 szerint kb. 4000 embert végeztek ki. Legge 15 3400-ra becsüli a halálraítéltek tömegét. Lea16 szerint 30 000 áldozatot szedett ez az epidémia egész Nagy-Britannia területén; ennek kb. negyedét küldték Skóciában a halálba — írja. Ez a szám nézetem szerint erősen túlzott, a fennmaradt pörökből nincs jogunk ilyen vad pusztításra következtetni. George F. Black17 ezernyolcszáz nevet sorol fel, de ezeket nem mind végezték ki. Véleménye szerint — és azt hiszem, ez a legautentikusabb — legalább 4400 szerencsétlent égettek meg ebben az országban. Az Encyclopedia is elfogadja ezt a számot.18 I rországban összesen csak egy féltucat pörről van tudomásunk; az első 1324-ben indult meg, az utolsó 1711-ben.1 9 Franciaország déli részében, mint már említettük, a XIV században sok pör folyt az inkvizíció előtt eretnekség és boszorkányság miatt. Ezeket a katharok elleni hajsza utolsó hullámainak lehet tekinteni. Ugyanebben a században zajlik a templomosok ügye is; ebben is szerepel vádként a varázslás és a sabbat. E pör kifejezetten politikai jellegű. A XIII. század óta több olyan esetről tudunk a francia állam területén, amelyben az a vád, hogy varázslással kárt akartak tenni az uralkodó személyében. (1278 Péter bayeuxi püspök, 1308 Guichard troyesi püspök, 1314 Enguerrand de Marigny felesége és sógornője, 1331 Róbert, Artois grófja a vádlott stb.) Boszorkányság és varázslás vádjával illették a következő században Jeanne d'Arcot ós Gilles de Raist is. A tulajdonképpeni boszorkánypörök a XV. században kezdődnek ebben az országban. 1428-tól a század közepéig a Dauphinéban 110 nőt és 57 férfit égetnek meg.20 1459-iben indítja meg az inkvizíció az arrasi nagy pört, amelyben 5 embert végeznek ki. A » Uo. 104, no. i. ' Uo. ill. 1. 10 Uo. 166. 1. 11 Encyclopedia 164. I. 1! Uo. 13 O. F. Black : A Calender of Cases of Witchcraft in Scotland. New York. 1938; Walter Scott : Letters on Demonology and Witchcraft. London. 1830; Ch. К. Sharpé : Historical Account of the Belief in Witchraft in Scotland. London. 1819; Summers : History. 14 Th. Ady : A candle in the Dark. London. 1656. II Legge: The origin of the medieval Belief in Witchcraft. Scottish Review. 1893. Ie Lea : Inquisition of Spain IV. köt. 247. I. 17 Black : i. m. 18 Encyclopedia 456. 1. " Summers : Geography 85—100. 1.; Encyclopedia 275—276. 1.; Seymour : Irish Witchcraft. Baltimore-Dublin. 1913. " Hansen : Quellen 459—466. 1.; Lea : Materials I. 233—235, 250. 1.
