Századok – 1964

Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107

150 Ы. TROJAN bői 20 ember lépett be a Vörös Hadsereg soraiba: Komáromi Károly, Barát József, Tár János, Zele István, Agadi Sándor, Veres János és mások. A Vörös Hadsereg sorai kiegészítésének kérdése napirendre került és egyre fontosabbá vált. A „Beregi munkás" című lap így írt: „Minden forrada­lomnak, amely nemcsak győzni akar, hanem megerősödni is, elsősorban erős, egészséges és harcképes vörös hadseregről kell gondoskodnia, hogy ezzel a had­sereggel kordába tartsák az olyan burzsoá elemeket, akik nem értenek egyet az új renddel. Ehhez erős hadsereg kell, hogy meg lehessen hiúsítani a burzsoázia elképzeléseit."16 6 Ruszka-Krajna területén a ruszin népbiztosság parancsának megfelelően ruszin vörös hadosztályt állítottak fel, mely a magyar vörös hadsereg szerves része volt. A vörös hadsereg alakulatainak megszervezésével egyidőben folyt a vörös milícia megszervezése is. A vörös milíciának Munkácson és Beregszászon már a tanácshatalom első napjaiban is voltak alakulatai. De a szocializmus békés építését Bereg vármegyében — és az egész or­szágban — megszakították. A nemzetközi imperializmus, az antanttal az élen, felbőszülve fogadta a tanácshatalom magyarországi győzelmét. Wilson, Cle­menceau és Lloyd George — akikről V. I. Lenin megjegyezte, hogy ,,az imperializmus legveszedelmesebb rablóinak képviselői" — első lépése volt a gazdasági blokádot megszervezni a fiatal, gazdaságilag gyenge Magyar Ta­nácsköztársaság ellen. Minden kísérletük, hogy a Magyar Tanácsköztársaságot gazdasági blokáddal felszámolják, sikertelen maradt, ezért katonai beavat­kozást készítettek elő a Magyar Tanácsköztársaság ellen. 1919. április 16-án a burzsoá román, majd később a csehszlovák, továbbá a szerb hadsereg az an­tant parancsára megkezdte katonai intervencióját a fiatal Magyar Tanács­köztársaság ellen azzal a céllal, hogy megdöntsék a tanácshatalmat, és visz­szaállítsák a régi reakciós rendszert. így szervezték meg az antant vezetése alatt álló nemzetközi imperializmus rabló-intervencióját. Válaszul a Magyar Tanácsköztársaság dolgozói, köztük Bereg vármegye dolgozói is, honvédő há­borúba kezdtek az antant és csatlósai ellen. Bereg megyét a román burzsoá csapatok támadták meg Máramaros­sziget—Huszt—Nagyszöllős irányában, leküzdve a Vörös Hadsereg alakulatai­nak és a dolgozóknak hősies ellenállását. Ezenkívül Szatmár—Mátészalka körze­téből Beregszász irányában tört előre az ellenforradalmi székely hadosztály Kratochvill ezredes vezénylete alatt. Ez a székely hadosztály a magyar had­sereg kötelékébe tartozott, de elárulta azt és a román intervenciósok oldalára állt. Ez az árulás megnyitotta az ellenséges erők előtt az utat Beregszász irányában. Később a csehszlovák megszállók támadtak Ungvár—Csap és Ungvár—Munkács ii'ányában. Az ellenséges hadak közeledte aktivizálta az ellenforradalmat. Bereg­szászon az ádáz ellenforradalmárok a „fehérgárda" segítségével már 1919. áp­rilis 19-én a város elfoglalására törekedtek.16 7 A Bereg megyei direktórium segítségért fordult a Vörös Hadsereg nyíregyházi kerületi parancsnoksá­gához. A Vörös Hadseregnek a városban levő alakulatai ós a városi proleta­riátus életre-halálra védte városát az ellenforradalmárokkal szemben. De az egyenlőtlen erők következtében a város elhagyására kényszerültek. Bereg -166 Beregi Munkás, 1919. ápr. 16. 167 KTÁL 29 f. 1. 1. 706 ügy, 90. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom