Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
148 M. TRÓJÁN" szakszervezetet, titkárságát jegyzőkönyvi kivonat útján megkereséssel értesíti."15 9 Természetesen a párt ilyen „proletárokkal" való feltöltése nem vezetett a párt megerősödéséhez. Bay Gábor volt polgármester, hírhedt ellenforradalmár, Petrovay Jenő polgármesterhelyettes és ehhez hasonló elemek bejutása a munkácsi szocialista pártszervezetbe nagyon meggyengítette a városi pártszervezetet. A kommunisták kis létszámú csoportja nem tudott kellőképpen dolgozni a heterogén összetételű pártban. Megjegyzendő, hogy már a tanácshatalom győzelmének első napjaiban a megye területén nagy mozgalommá vált a magyar szocialista pártba való belépés. 1919. március 26-án Alsóvereckén, a hegyvidéki járás központjában, a járási politikai megbizottak munkájának eredményeképpen megalakult a helyi pártszervezet, mely 215 tagot számlált. Elnököt, helyettest és titkárt választottak. Ugyanazon a napon hasonlóképpen alakították meg az alsóvereckei járási, Felsőverecke község helyi pártszervezetét 91 taggal.18 0 Bizonyára ezekben az esetekben is az volt a helyzet, hogy a pártszervezetekbe csak az nem lépett be, aki nem akart. A magyar szocialista párt irányítása alatt álltak az összes szakszervezetek. A tanácshatalom idején Bereg megyében a szakszervezetek munkáskultúrházakat, munkásotthonokat nyitottak meg, a dolgozók munkakörülményei javításának kérdését vetették fel, kultúrszínvonaluk emelését segítették elő. Aktív tevékenységet fejtettek ki Munkács város fém- és faipari szakszervezetei, melyek iparoskört nyitottak.16 1 Bereg vármegye mezőgazdasági munkásainak és a kisgazdáknak szakszervezete 1518 munkása nevében kéréssel fordult a Bereg megyei direktóriumhoz, hogy rögzítsék a mezőgazdasági munkások órabérét.16 2 Mindemellett a szakszervezetekben is sok opportunista és inás elem volt, akik gátolták a hibák elleni küzdelmet. Mind e felsorolt tények fényesen bizonyítják, hogy a tanácshatalom rövid ideje alatt is Bereg vármegyében nagy eredményeket mutatott fel a megye szocialista átszervezésében. Igaz ugyan, hogy a tanácshatalom rövid tartama következtében nem minden tervet sikerült teljesen átültetni az életbe. A megye szocialista átszervezésének óriási munkája a belső és külső ellenforradalom erői ellen vívott ádáz küzdelem közepette folyt le, s ez nagyban megnehezítette az átszervezést. A Forradalmi Kormányzótanács felvette a küzdelmet a tanácshatalom ellenségeivel. 1919. március 30-án az igazságügyi népbiztosság rendeletének megfelelően Bereg megyében két forradalmi törvényszéket létesítettek: Beregszászon és Munkácson. A forradalmi törvényszék feladatai voltak : a forradalom vívmányainak védelme, a tanácstörvényesség erősítése és az ellen forradalmárok izolálása. Mégis megjegyzendő, hogy Bereg vármegye forradalmi törvényszékei nem működtek határozott forradalmi szellemben. Nem léptek fel eléggé erélyesen azokkal az ellenséges elemekkel szemben, amelyek titkon ellenforradalmi puccsot készítettek elő. Mégis később a burzsoá bértollnokok a tanács hatalmat mint ártatlanok üldözőjét tüntették fel. A tények azonban az ellenkezőjét bizonyítják. A levéltári anyagok igazolják, „hogv 159 KTÁL munkácsi fiókja, 90 f., 1. 1. 2529 ügy. 160 Munkácsi Népszava, 1919. ápr. 6. (5. sz. Munkács. 161 Munkács, 1919. máj. 25. 16. sz. Munkács. 162 KTÁL 709 f., 1. 1. 59 ügy, 7. 1.
