Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
BE lî EG VÁRMEGYE DOLGOZÓINAK HARCA 139 Horovitz Árpád, Horovitz Emil, Jancsó Géza, Kalabiska Béla, Kati Sándor, Lebovics Áron, Lichter Miksa, Magvár Lajos, Mezei Tibor, Mondik Lajos, Petrik János, Romanovics Iván, Rosenfeld Bernát, Singer Selmann, Verejd András.123 Mindez arról tanúskodik, hogy a tanácshatalom szerveibe a lakosság különböző rétegeiből választották meg a dolgozók képviselőit. 1919. április 10-én a mezőkaszonyi járás munkás-, katona- és paraszttanácsát választották meg. A tanács elnökévé Molnár Ferenc kommunista gépészt választották meg.12 4 Április 11-én az alsóvereckei járás 19 főből álló tanácsát választották meg és 10 tagú végrehajtó (intéző) bizottságot alakítottak.12 5 A megye más járásaiban is megválasztották a járási tanácsokat. 1919. április 14-én Beregszászon megválasztották a Bereg megyei munkás-, katona- és paraszttanácsot. A Bereg megyei tanács intéző bizottságába a következő 21 képviselőt választották: Fábián Zoltán, Kaminszky József, Serbán János, Bilunka Tivadar, Szepesi László, ifj. Katkó Gyula, Szilvásy Károly, László Ernő, Csubirka János, Décsei Lajos, Simon Mózes, Angalét Bálint, Varga Menyhért, Komáromy Sándor, Tompa Imre, Galgóczv János, Csatári Gerson, Lakesz Mihály, Salamon Károly, Bindász János és Magyari Sándor. Ugyanakkor Bereg megye munkás-, katona- és paraszttanácsa 6 küldöttet választott a tanácsok országos kongresszusára (köztük hármat a beregi kerületi tanácsból): Stefán Ágostont, Simon Mózest, ifj. Katkó Gyulát, Neumann Józsefet, Csatári Gersont és Lakesz Mihályt.12 6 A választások lebonyolításával kapcsolatban meg kell említeni, hogy a megye ukránok lakta járásaiban figyelembe vették a terület nemzeti jellegét. Ismeretes, hogy a burzsoá Magyarország elnyomott nemzeti kisebbségeinek szempontjából a tanácshatalom létrejöttének rendkívül nagy jelentősége volt. Már a Magyar Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya is biztosította az ország minden nemzetisége számára az egyenlőséget. Magyarország föderatív tanácsköztársaság lett, melynek kötelékébe autonóm jogok alapján a kárpátontúli terület (akkori Ruszka-Krajna) is tartozott. Kárpátontúl székhelyéül Munkács városát jelölték ki. Ruszka-Krajna ügyeivel a Magyar Tanácsköztársaság kormányában a ruszin népbiztos foglalkozott. Knnek helyettese Ruszka-Krajnának Munkács városában székelő politikai megbízottja volt, akinek megbízatása az egész kárpátontúli területre szólt. A kárpátontúli terület (Ruszka-Krajna) Máramaros, Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén és Sáros megye ukrán járásaiból állott. A megyei tanácsok helyett a Kárpátontúlon kerületi tanácsokat választottak, amelyeknek legkésőbb 1919. április 14-ig minden kerületben hat küldöttet kellett választaniuk a tanácsok országos gyűlésébe (ugyanúgy, mint a megyéknek is). Ugyanakkor minden kerületi tanács köteles voit 12—12 küldöttet választani Ruszka-Krajna kormányzótanácsába.12 ' 123 Párttörténeti Intézet Archívuma (Bereg m.), KTÁL munkácsi fiókja, 90 f. 4. 1. S00 ügy, 10. 1. 12 4 KTÁL 709 f., 1. 1. 5 ügy, 5. 1. 125 Uo. 59 f., 1. 1. 56 ügy, 43. 1. (A névsort lásd a cikk végén közölt függelékben.) 126 Bereg vármegye hivatalos lapja. 1919. ápr. *17. 17. sz. iá? KTÁL 59 f., 1. 1. 47 ügy, 11. 1. m
