Századok – 1964

Krónika - Tudományos konferencia Berlinben a második világháború kitörésének 25. évfordulóján 1391

1392 KJtÓXIK A netileg vizsgálta a második világháború előtti németországi helyzetet, W. Kintscher (A) felszólalása a náci fasiszta rendörséggel, K. Scheel (A) a náci propagandagépezettel és a monopoltőkések által számára nyújtott pénzügyi támogatással foglalkozott. 0. Kolmsee (Greifswald) a hadtudományok szerepót világította meg a második világháború előkészítésében. Az első problémakörhöz magyar részről Tilkovszky Lóránt kandidátus (MTA Történettudományi Intézet) szólt hozzá, a magyar külpolitika stratégiáját és taktikáját elemezve a második világháború kirobbanása időszakában. A második problémakört G. Förster (A) referátuma vezette be, a második világháborús fasiszta vezetés stratégiai koncepciójának kudarcáról. Ebben rámutatott, hogy a Szovjetunió gazdasági, katonai, morális erejének lebecsülése hogyan vezetett a nyugati ellenfelekkel szemben sikeresnek bizonyult villámháborús koncepció teljes összeomlásához. Z. Stamper lengyel történész (Hadtörténelmi Intézet, Varsó) az 1939 őszi német — lengyel háborúval foglalkozva hangsúlyozta a nemzeti függetlenség jelentőségét a lengyel fejlődésben, történelemben; kiemelve a lengyel demokratikus erők, a kommunisták küzdelmét a lengyel kormánnyal szemben, a függetlenség következetes védelméért. .Majd szólt azokról a tömeges kegyetlenkedésekről, amelyeket a hadjárat során és befejeztével a német fasisztíík Lengyelországban elkövettek. Figyelemreméltóak voltak a német hadtörténészek felszólalásai. O. Hennicke (II) szembeszállt azzal a nyugat-német teóriával, amely szerint Németország második világháborús katonai vereségének Hitler katonai dilettantizmusa lett volna az oka. A.Chariiius (H) arra mutatott rá, hogy a mai NATO-st rat égia keretében a nyugat-német hadvezetés sok tekintetben olyan elemeket használ fel, amelyek a Wehrmacht egykori stratégiai terveiben szerepeltek. K. Schmiedel (A) a kurszki csatát elemezte, H. Schnitter (A) pedig a Németországba került szovjet hadifoglyok, majd a felszabadító szovjet csapatok segítségét világította meg a demokratikus átalakulásban. Érdekes színfoltja volt a tanácskozásoknak két egykori magasrangú Wehrmachttiszt felszólalása. W. Freytag a keleti fronton alkalmazott brutális módszerekről emlékezett meg, J. Zuckertort pedig személves élményeivel szembesítette Manstein tábornok NSzK-ban megjelent emlékiratának ferdítéseit. Ehhez a második problémakörhöz magyar részről Rázsó Gyula (Hadtörténelmi Intézet) szólt hozzá, azt elemezve, hogy milyen indokok késztették a magyar kormányt a Szovjetunió elleni hadbalépésre. A konferenciát foglalkoztató harmadik problémakör az antifasiszta ellenállási mozgalom volt, a második világháború időszakában. L. Berthold (M) referátuma azon tervek kidolgozásáról szólt, amelyeket 1944 őszén Moszkvában, az ott tartózkodó német kommunisták készítettek arra vonatkozóan, hogyan fogják a nácizmussal fertőzött német népet átnevelni, milyen szociális intézkedéseket fognak óletbeléptetni stb., ha a szovjet hadsereg győzelme megteremti egy demokratikus Németország létrehozásának lehetőségét . H. Teubner (M) hozzászólása a német ,,Szabadság"-rádióadó szerepével, E. Zorn (M) a francia ellenállási mozgalomba bekapcsolódott németek harcával foglalkozott. A csehszlovák ./. Norotny (Párttörténeti Intézet, Prága) a nyugati hatalmak müncheni politikájáról, majd a csehszlovákiai ellenállási mozgalomról beszélt. W. Wolff (H) felszólalása azzal foglalkozott, hogyan reagált a legfelsőbb német hadvezetés a Szabad Németország Nemzeti Bizottság megalakulására és tevékenységére. G. Nietzsche (M) azt vizsgálta, hogyan fogadták annakidején a német nép egyes rétegei a kommunista párt antifasiszta népfront politikájának gondolatát. D. Lange (T) pedig а szociáldemokrata vezetőknek a második világháború kitörése idején tanúsított magatartásáról szólt. A konferencia eredményét G. Paulus azzal összegezte, hogy fontos segítséget adott a további tudományos és propaganda munkához. A konferencia összefoglalta a második világháború problematikájára vonatkozó kutatások eddigi eredményeit, több ponton új anyagokat is tárva fel; eredményesen szállt vitába a nyugat-német történetírás számos ferdítésével, hamisításával; a gazdaság- és társadalomtörténet, hadtörténet, párttörténet, az ellenállási mozgalom, története vonatkozásában számos figyelemreméltó előadás, hozzászólás hangzott el. A résztvevő külföldi történészek alkotó együttműködése az NDK történészeivel hozzájárult a konferencia tudományos sikeréhez.