Századok – 1964
Közlemények - Troján; M.: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918–1919-es években 107
134 M. TROJÄN Mindazonáltal az 1919 januárjában előállott helyzet kedvezően befolyásolta a kommunista szervezet, valamint a munkás-, katona- és paraszttanács megalapítását Munkács városában10 6 a baloldali szociáldemokraták és volt hadifoglyok soraiból, élükön a megye munkásmozgalmának kiváló tagjával, Galgóczi János kommunista asztalossal. A munkások, katonák és parasztok munkácsi tanácsa a kommunista pártszervezettel egyetemben nagy munkát fejtett ki a proletárdiktatúra megteremtéséért a városban. A dolgozók forradalmi-felszabadító mozgalma, amelyet 1919 február— márciusban már a helyi kommunista és baloldali szociáldemokrata pártszervezetek vezettek, mind teljesebbé vált. 1919. február 26-án Beregszászon a város és a környező falvak dolgozóinak nagy tüntetése zajlott le szocialista jelszavak alatt. Ugyanakkor erősödött a szakszervezeti mozgalom is. A megye városaiban és helységeiben különböző szakszervezetek alakultak. Ezek közül az egyik legnagyobb és legtevékenyebb a beregszászi vasutasok szakszervezete volt, melynek alakuló közgyűlésén, 1919. március 9-én, a felszólalók többsége a kommunista párt támogatását követelte, és az „úri rendszer" elleni harcra hívta fel a tömegeket. Az 1919-es proletárforradalom előestéjének nagyjelentőségű eseménye volt a Beregszászon 1919. március 15-én lefolyt nagy tüntetés. A beregszászi szocialisták a tüntetés után kitűzték a megyeházára a vörös lobogót.10 7 1919 márciusára tehát Magyarországon, így Bereg megyében is, megvolt minden előfeltétele a proletárforradalom győzelmének és a proletárdiktatúra megteremtésének. A burzsoá hatalom vajmi keveset tett annak érdekében, hogy a néptömegek rendkívül súlyos szociális helyzetén könnyítsen. Az osztályellentétek állandóan éleződtek, a polgári és kispolgári pártok alól egyre inkább kicsúszott a talaj, a fiatal kommunista párt tekintélye viszont állandóan nőtt. Az egész ország dolgozóinak érdeke volt a forradalom, amelytől azt várták, hogy megoldja az összes fájó kérdéseket és összhangba hozza a termelőerőket a termelési viszonyokkal. A polgári demokrata forradalom győzelmét Magyarországon, és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását 1918 október végén nem követte a dolgozók szociális és nemzeti felszabadítása. Bereg vármegye és az egész kárpátontúli terület dolgozói folytatták a forradalmi felszabadító harcot, amely alapjában szociális és nemzeti felszabadító harc volt a fennálló burzsoá rendszer ellen, a Szovjet-Ukrajnával való egyesítés mellett. Ez a harc Magyarország forradalmi mozgalmának szerves részeként fejlődött. A kommunisták által vezetett forradalmi harc Magyarország minden megyéjében a burzsoá-demokrata forradalomból a szociális forradalomba való átmenethez, 1919 márciusában a proletárdiktatúra megteremtéséhez vezetett a munkás-, katona- és paraszttanácsok hatalma útján. c' * A magyarországi proletárforradalom 1919. március 21-i győzelme azért volt lehetséges, mert a proletariátust forradalmi szellem telítette, és oroszországi mintára létrehozott kommunista párttal rendelkezett. Magyarország minden nemzetiségű proletariátusának és legszegényebb parasztjainak önfeláldozó harca, a kommunista párt vezetésével, a tanácshatalom győzelméhez vezetett. i°e KTÁL munkácsi fiókja, 90 f., 4. 1. 823 ügy, 1. 1. Vörös Zászló, 1959. márc. 22. 35. sz.
