Századok – 1964
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1327
1346 FOLYÓIRATSZEM LE bolgár népre. — KRÜMM SAROVA: A szerb és bolgár szocialisták együttműködése, az 1890-es években (12 — 36. 1.) részletesen, szinte évről-évre baladva vizsgálja a kapcsolatokat, amelyeket alapvetően az határozott meg, bogy ebben az évtizedben Bulgáriában már működött szociáldemokrata párt, míg Szerbiában ez még nem alakult meg, s erős volt még a Marx előtti szocializmus hatása. A kapcsolatok kiépítésében erős szerepet játszott a szerb Vasa Pelagic, aki Bulgáriában is élt. Bolgár szocialistákkal folytatott levelezése is jelentős. Amikor a szerb kormány börtönbe zárta, a bolgár szocialisták kiálltak mellette. A szolidaritásnak egyéb megnyilvánulásai is voltak. A szocialista sajtó kölcsönösen sokat írt a két nép alapvető kérdéseiről. Közös külpolitikai állásfoglalás alakult ki, mindkét ország szocialistái bizalmatlanul tekintettek a cári Oroszországra, és a hazai burzsoázia oroszbarátságára. A macedón kérdés megoldását csak a forradalomban látták. 1896-ban szerb szocialisták látogat -tak el Bulgáriába, s a bolgár dolgozók lelkesen fogadták őket. A bolgár szocialista mozgalom egyik jeles képviselője, Georgi Bakalov a szerb szocialistákkal folytatott levelezésével jelentős mértékben hozzásegítette őket az utópikus szocializmus maradványainak leküzdéséhez. A két ország szocialistái kicserélték a szocialista irodalmat. A századforduló után az oroszországi párt kiadványai bolgár közvetítéssel terjedtek el Szerbiában is. — DIÓSZEGI ISTVÁN: A bolgár kérdés az osztrák-magyar külpolitikában a San Stejano-i béke után, 1878 — 1879 (37 — 62. 1.) összefoglalja magyarul könyvalakban megjelent tanulmányának eredményeit, bebizonyítja, hogy a keletruméliai kérdésben a Monarchia a bolgár nép érdekeivel ellentétes politikát folytatott. — G. N. POPOV szovjet történész részletesen fejtegeti a Bolgár Kommunista Párt tevékenységét a közoktatás átszervezésében, a nevelési módszerek átformálásában a felszabadulást közvetlenül követő években, 1948-ig (78 — 84. 1.). — HRISZTO HRISZTOV: A tőkés termelési mód alkalmazása a bolgár mezőgazdaságban az 1860—70-es években (78 — 84. 1.) egy bolgár nagybérlő, Todor D. Brakalov 1864—1875 között egy bolgár kereskedőhöz és bankárhoz intézett levelei alapján rekonstruálja Brakalov tevékenységét. 1864-ben Bnrgasz környékén kibérelt két, török feudális úr birtokában levő birtokot, ún. csiftliket (később még kettőt). Ezeken a birt-okokon, ahol gabonatermelést folytatott, az 1860-as években állandóan mintegy 60—90 bérest alkalmazott, a nyári idénymunkákon pedig kb. 350 — 400 napszámost dolgoztatott. A gabonát először közvetlenül Burgaszban értékesítette, később maga szállította Konstantinápolyba. Idővel már nemcsak saját gabonájával kereskedett, hanem a környékbeli parasztság gabonáját is felvásárolta, s egyre inkább a nagykereskedésre tért át. Ez egyébként tipikus a törökországi kapitalizmus kezdeteire: a tőke a bizonytalan tulajdonviszonyok ós a feudális akadályok miatt lehetőleg elmenekül a termelésből a közvetítő kereskedelembe. — N. JUGOSLOVENSKI ISTORIJSKI ÖASOPIS 1963. 1. sz. — Az 1962 végén indult jugoszláv történész folyóirat Jugoszlávia Történeti Társulatai Szövetségének orgántnna, s mint ilyen össz-szövetségi jellegű: valamennyi köztársaság történészei írnak benne. GEORGIJE OSTROGORSKI: Bizánc és a délszlávok (3 —13. 1.) címen összefoglaló rövid áttekintést nyújt a Bizánc és a déli szláv népek közötti kulturális ós politikai kapcsolatok történetéről. Rámutat arra, hogy a kulturális hatás intenzitása attól függött- és aszerint változott,, hogy az egyes délszláv országok és tartományok milyen jellegű ós fokú politikai kapcsolatban állottak Bizánccal: közvetlen bizánci uralom alatt voltak-e, vagy csak vazallusi kapcsolat, indirekt, formális függőségi viszony állott-e fenn közöttük. — BRANISLAV DJURDJEV Az emberiség fejlődési folyamatáról a modern civilizációig (15 — 36. 1.) c. tanulmányában hozzászól a nemzetközi marxista tudományban kialakult egyetemes történeti periodizációs vitához, bírálva a marxi elmélet dogmatikus interpretációját. — MILKO KOS: A szlovének régebbi történetére vonatkozó forrásanyagok a külföldi levéltárakban (37—42. 1.) című áttekintésében a friauli levéltárak szlovén vonatkozású feudális anyagát ismerteti. — A vita rovatban NAD A KLAIÓ a Zrínyi Péter és az ozalji jobbágyok között 1670 márciusában fennállott viszonyról kialakult vitához szól hozzá (43 — 46. 1.). — DUSÁN BIBER; A jugoszláv — német viszonyra vonatkozó források áttekintése 1933 — 1941 (59 — 72. 1.) c. cikkében áttekintést nyújt a kérdésre vonatkozó dokumentum-kiadványokról, jugoszláviai és külföldi levéltári anyagról. 1963. 2. sz. — JAROSLAV SIDAK: A parasztkérdés a horvát politikában 1848-ban (3 — 30. 1.) c. tanulmánya a forrásanyag beható elemzése alapján több kérdésben revideálja a horvát polgári ós marxista történetírás eddig ismeretes álláspontját. A tanulmány első része áttekinti a kérdés alakulását 1848 előtt. Különös figyelmet szentel az illírek álláspontjának: érdeklődésük szinte kizárólag a nemzeti politika kérdéseire irányult, s a paraszt kérdést elhanyagolták. Csak a forradalmi esemé-