Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1327

1334 FOLYÓIRATSZEM LE Internacionálé első kongresszusain az egyes kommunista pártokban, különösen a német és az olasz pártban megmutatkozó ,,baloldaliság" ellen, s utal arra, milyen nagy jelentősége van manapság az álforradalmi frázisok elleni fellépésnek. — Sz. Sz. MIHAJLOV: Latin-Amerika tanulmányozásának egyes kérdései (29 — 3(5. 1.) a mai gazdasági és politikai válság fő vonásainak az elemzése ós a kubai fejlődés hatásának a lemérése alapján vázolja fel a kutatás legsürgősebb teendőit. — A. Sz. MILNYIKOV: A («eh radikális demokraták helye és jelentősége a XIX. századi cseh történetírásban (37 — 46. 1.) a múlt század derekán működött cseh forradalmi demokraták, különösen Friö és Arnold történeti nézeteit vizsgálja: milyen nézeteket vallot -tak a cseh történelem egyes korszakaira, így a huszita mozgalom korára és saját korszakukra, a polgári átalakulás korára vonatkozólag. Demokratikus állásfoglalásuk a történelmi fejlődés sok kérdésében helyes álláspont kialakítását tette lehetővé számukra, bár a gazdasági tényezők szerepének fel nem ismerése bizonyos történetiét lenségre, hamis párhuzamok megvonására is vezetett nézeteikben, — JA. I. DRAZNINASZ: A mai burzsoá történészek III. Napóleonról és a második császárságról (48—58. 1.) az újabban megjelent munkák elemzése alapján megállapítja, hogy a megnövekedeti érdeklődés annak a burzsoá elképzelésnek szól, hogy Napóleon idején Franciaország elkerülte a társadalmi megrázkódtatásokat, mert a császár törődött a „kisemberek" jólétével. A társadalmi béke és az erőskezű, autoritativ politikai vezetés kultusza különösen a mai francia burzsoá történetírás egyik jellegzetes sajátossága. — N. V. SZIVACSEV: A szélső reakció veresége az Egyesült Államokban 1936-ban tartott elnökválasztáson (65 78. 1.) nagy amerikai dokumentáció alapján mutatja be. hogy a kiéleződött belpolitikai harc a roosevelti kormányzatot a New Deal továbbfejlesztésére kényszerítene, ezzel lehetővé tette az amerikai dolgozó tömegek ós a demokrata párt mérsékelt liberális szárnyának az együttműködését, koalíciójának a megerősödését. — T. DANISZEWSKI a Lengyel Munkáspártnak a második világháború alatti ellenállási mozgalom szervezésében játszott vezető szerepét bizonyítja gazdag forrásanyag alapján (79 — 94.1.) — В. I. KOVAL: A nemzeti szabadságmozgalom problémái a latin-amerikai kommunista pártok programnyilatkozatai alapján (95—107. 1.) azt elemzi, milyen álláspontot foglalnak el az egyes államok kommunista pártjai a nemzeti függbtlenség. a földkérdés, a gazdasági és kulturális fejlődós, a külpolitika stb. terén. — N. G. SZIBILEV: A szocialista Internacionálé helyreállításának történetéből (108 — 120. 1.) azt a folyamatot foglalja össze, amely 1951-ben az Internacionálé létrehozására vezetett. Ez a két utóbbi cikk nem új eredményeket közöl, hanem a középiskolai tanárok számára nyújtja az eredmények összefoglalását . — A historiográfiai rovatban I. R. GRIGULEVIOS áttekintést ad a kubai nemzeti kulturális fejlődés ós a mai kultúrforradaloin történetére vonatkozó forrásokról és irodalomról (121—131. 1.), A. JE. KUNYINA pedig a legújabb amerikai történeti folyóiratokban a történelem módszerével és elméleti kérdéseivel foglalkozó tanulmánvokról nyújt kritikai áttekintést (132 — 139. 1.). - N. К WART A LN1К H1STORYCZNY 1964. 1. sz. — ANDRZEJ WYCZANSKI: A Jagelló-egyetem szerepe а X VI. század első felében (3 — 26. 1.) az egyetem készülő nagy történetével kapcsolatban felveti azt a sokszor hangoztatott kérdést, hogy az egyetem a XVI. században válságba jutott-e. Véleménye szerint hanyatlásról csak korlátozott értelerhben lehet szó. megszorításokkal, hiszen а XVI. század a lengyel szellemi életnek egyik nagy korszaka. Az egyetem hanyatlásával kapcsolatban azt szokták emlegetni, hogy csökkent a hallgatók száma. Ez igaz, de a külföldieké csökkent (a magyarok száma például a mohácsi csata és következményei miatt, a németeké azért, mert számos német egyetem alakult). A lengyel hallgatók száma viszont nemigen változott . Arról sincs szó, hogy a nemesek nem látogal ták volna már az egyetemet, s az a polgári és plebejus elemek találkozóhelye lett volna; csak egyszerűen a nemesi származású hallgatók nem végeztek, nem szerezték meg az egyetemi címeket, mert nem volt rá szükségük. Kétségtelen, hogy az egyetem anyagi helyzete megrendült, de ez a kor gazdasági fejlődésének a következménye volt, s minden hasonló jellegű intézményt érintett. Nem igaz az sem, hogy az egyetem visszatért volna a skolasztikához, bár kétségtelen, hogy a humanista elvek győzelméről sem beszélhetünk. Éppen a kötelező, skolasztikus jellegű órák száma csökkent, amit a fegyelem hanyatlásának jeleként szoktak említeni. Abban, hogy kevesen végezték el az egyetemet, az is közrejátszott, hogy sokan a nem kötelező humanisztikus tárgyak kedvéért iratkoztak be. A szerző végül a korabeli lengyel szellemi élet számos kiválóságát sorakoztatja fel, akik mind itt tanultak. — CZESLAW BLOCH: Ignacy Prqdzyhski a francia ihletésről a novemberi felkelés kitörésében (27 — 46. 1.) a felkelésben részt vett tábornok néhány eddig ismeret-