Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

FOLYÓ] RATSZEMLE 1321 hanyagságát és felületességét) nemegyszer jelentős összegű titkos alapokat, melyeket részben a falut vezető gazdag parasztok saját céljaikra, általában azonban a községek egészének érdekeit szolgáló törekvésekre (nem utolsósorban a földesúri t isztek megvesztegetésére) fordítottak. A cikk bemutatja, hogy — jellemzően a feudalizmus osztályellentéteinek fő vonalára — a lakosság, még ha e pénzek összegyűjtése nem egyszer nagy anyagi áldozatot jelentett is számára, sőt azt az elöljáróságok a célt el is titkolva szedték be (mely miatt nem egyszer a nép részéről indult ki a feljelentés is), efféle pénzalap létesítésének tényét önmagában mindig természetesnek és szükségesnek érezte és az eljárás során végső fokon mindig vezetői mellé állt. — A Helytörténeti adattár rovatban CSAPODY ISTVÁN Adatolc a Sopron megyei erdők X VIII — XIX. századbeli állapotához címen az e korban már országosan is egyre rohamosabban, többnyire kereskedelmi spekulációtól vezetett erdőpusztítások Sopron megyei megnyilvánulásáról közöl két érdekes irodalmi adatot 1833-ból, ill. 1851-ből — megemlítve ugyanakkor az erdők pótlására tett lépésekre vonatkozó néhány, ugyancsak e korabeli adatot is. — HÁZI JENŐ Sopron megye gabonadézsmája a Jagellók korában c. cikke a győri káptalan számadáskönyvébe 1503—1524 között bevezetett. a 3 Sopron megyei dézsmakerület eladott dézsma-gabonájának bevételeiről szóló adatok alapján megállapítja, hogy (a pénz folyamatos értékcsökkenését is figyelembevóve) a megye gabonatermésének évi átlagértéke e periódusban 11 121 magyar forintot (egy magyar dénár mai értékét 10 mai forinttal véve egyenlőnek, mai pénzben 11 121 000 forintot) tett ki, mely — egy más, ugyancsak korabeli áradat: alapján — 166 815 kepe termést feltételez: kepénként 30 kg szemhozam mellett ez évi 5000 tonna gabonának felel meg. — CSATKAI ENDRE Barta István a Századokban megjelent tanulmányához kapcsolódva további adatokat szolgáltat Felsőbüki Nagy Pál életpályájához. Kiemelendők ezek közül Nagy utóéletére (így Frankenburg 1880 körül publikált visszaemlékezéseinek Nagyra vonatkozó néhány utalása miatt a család részéről Frankenburg ellen indítót t akcióra) vonatkozó adatai. — KELÉNYI FERENC Lakásínség Sopronban 1873-ban c. alatt a Soproni Kereskedelmi ós Iparkamara egy 1 873. évi, a minisztériumtól az Epítőbank épülő házaira 15 — 25 évi adómentességet kérő folyamodványát közli, benne a lakásínségre vonatkozó utalásokkal. — A megemlékezések között SCHEIBER SÁNDOR nekrológját olvashatjuk Grünwald Fülöpről (1887 — 1964), a hazai zsidóság történetének soproni születésű jeles kutatójáról. Г. K. VASI SZEMLE. XVIII. évf. (1964) 1. sz.: S. PÁVEL JUDIT Jubileumra c. cikkében a Vasi Szemle 1933 — 1946 közötti történetét mutatja be a folyóirat néhai jeles szerkesztőjének, a kiváló szlavista Pável Ágostonnak, életpályáján keresztül, érdekes adalékként a Horthy-korszak eddig kevéssé feltárt vidéki haladó polgári közművelődési törekvéseinek küzdelmes történetéhez. — PATT VILMOS- Pálóczi Horváth Ádám ismeretlen levelei az Őrség ügyében c. alatt Horváth 12, most előkerült levelét teszi közzé, melyek 1795 —1802 között, az őrségieknek a Batthyányakkal szemben, hajdani privilégiumaik visszaszerzéséért vitt, ám sikertelenül maradt instanciázása során születtek: jellemző dokumentumai ezek a költő az őrségiek iránt tanúsított segítőkész, ám óvatos, és őket is óvatosságra s a nyílt megmozdulások kerülésére intő magatartásának. — BENCZE JÓZSEF Szegedi Körösi Gáspárnak, Nádasdy Tamás 1533 — 62 között Sárvárott működött, páduai tanultságit jeles orvosának életpályáját ismerteti. — KÁROLYI ANTAL A Hermán-nemzetség 1259-i, a Szombathelyi Állami Levéltárban őrzött (s függelékben teljes szövegében és fordításban is közölt) oklevele alapján а Gyöngyös-mellék középkori településrendjét kísérli meg rekonstruálni, az oklevél adatait а II. József kori és a kataszteri térképekre vetít ve.(!) Ennek alapján feltételezi, hogy itt (a helynevek után ítélve a hajdani Bulcsú törzs Koppány bukása után a német Hermán nemzetségnek adományozott falvaiban) а XIII. század közepén már pontos határokkal kijelölt, megművelt telkek sorakoztak a folyó mentén, ésszerű belső csoportosításban juttatva minden egyes nagycsaládnak patakpartot, malomhelyet, makkoltatást stb. (!)— HEGEDŰS FERENC Zsoldos István szombathelyi könyvkötőnek s könyvkereskedőnek (a XVI11. századvégtől a reformkor elejéig terjedő) kultúrát terjesztő tevékenységéről közöl néhány adatot. — V. К. Kulturális, ismeretterjesztő és szépirodalmi folyóiratok ALFÖLD. XV. évf. (1964) 1. sz,: RÉVÉSZ IMRE A debreceni bíró c. cikke gondosan kidolgozott, plasztikus portrét rajzol Domokos Lajosról, a XVIII. század második fele Debrecenjének szellemi, politikai, és — sokáig főbíró is lévén — igazgatásilag is vezető személyiségéről. Alakjá-