Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

1320 FOLYÓIRATSZEM LE telükben pedig a bérleti forma jelentőségének megnövekedését), majd, ami ezek után nem csodálható — a parasztság nagyarányú kivándorlását. — KLINGER ANDRÁS Sopron város demográfiai helyzete c. tanulmánya az I960, évi népszámlálás adatainak segítségével mutatja be a város népességszámát, s a népesség megoszlását a főbb demográfiai ismérvek (nemek, kor, családi állapot) szerint valamint a népesség kulturális helyzetét, — a megfelelő helyeken bőséges összehasonlításokkal egyrészt a korábbi népszámlálások, másrészt Győr, Szombathely, Magyaróvár és Pápa ugyancsak 1960. évi adataival. Történeti szempontból különösen Sopron a magyarországi városfejlődés egészéhez képest a XIX. század végével erősen megcsökkent népességié jlődésének kimutatása tanulságos. — KELÉNYI FERENC Pálfy József a népoktatásról és a tanítóképzésről c. tanulmánya az 1858-ban alapított soproni ev. tanítóképző intézet megteremtőjének haladó pedagógiai nézeteit ismerteti Pálfynak az ev. tanítók számára 1861-ben kiadott módszertani útmutatója alapján. Az utasítás rendkívül jellemző adatokat is tartalmaz a kor falusi tanítójának alárendelt társadalmi helyzetét, életviszonyait illetőleg is. A tanulmány Pálfynak egy másik, 1868-ban kelt, az állami tanítóképzők hálózatának minél gyorsabb kiépítését is sürgető cikkét is ismerteti. -1 A Helytörténeti Adattár rovatban LENGYEL PÁL ugyancsak Pálfynak egy, az 1865/66-os tanévben tartott pedagógiai kollégiumáról készült kéziratos jegyzetet mutat be: igen jellemző adalék a kor pedagógiai módszertanához. és gyakorlatához. Ugyanitt GARAI LENKE Adatok a soproni szociáldemokraták tevékenységéhez az első világháború előtt címen Zsombor Gézának, a párt egyik első helyi szervezőjének kisszerű opportunizmusba ós osztályárulásba torkolló pályafutását, az új pártliáz és munkásotthon 1907. évi avatásának eseményeit s (néhány adattal) az első Sopron környéki pártszervezetek alakulását mutatja be. — BORONKAI PÁL Sopron csatornázásának rövid történetét közli. Ismerteti a város még középkori eredetű csatornarendszerét; a modern csatornázás csak a XIX. század második felében indul meg, és végleg csupán a városi vízvezeték megépítésével és ezáltal a csatornák öblíthctővé tótelével oldódott meg. LOVAS GYULA a Sopron közelében 1847-ben történt első vasúti balesetről ír: korabeli hírlapi visszhangja jellemző példája a kor még meglevő vasútellenességének. — HORVÁTH ZOLTÁN egy 1848. évi Sopron megyei követválasztási gúnyverset tesz közzé: a vers a reformellenzék jelöltjei mellett szól, szatirikusán mutatva be az ellenpártot, — ám a választáson mégis a konzervatívok jöttek be. — TOMPOS ERNŐ Zsigmond király 1402—1437 között kiadott s egy soproni ház helyreállításakor talált aranyforintját mutatja be fényképpel. — 2. sz.: MOLLAY KÁROLY Sopron XII . századi városképének vizsgálata. A Fabricius-ház története (kb. 50—1530-ig) c. tanulmánya (első része az 1964. évi 1. számban) kiindulásul igen gondos okleveles vizsgálat alapján az 1417. évi bordézsma jegyzék segítségével megfejti az 1379-i házösszeírás eddig tisztázatlan belvárosi sorrendjét (ennek kapcsán mutatva be, hogy az 1390-es évektől kezdve a háztelek egysége a kétszeresére nő, ami a patríciusok házadójuk csökkentésére irányuló mesterkedéseinek eredménye), majd ezt az 1458-as összeírással is egybevetve megállapítja, hogy ezzel Sopron városépítésének története 1379-től napjainkig megírhatóvá vált. Ennek első lépése viszont a ma is álló házak építéstörténeténck tisztázása kell, hogy legyen. Ennek példájaként vizsgálja a továbbiakban a Fabricius-ház történetét állandó párhuzamban Sopron várossá válásának folyamatával. A ház helyén az első épület még az I. században épült; ennek többszöri újjáépítése végül egybeesik a IV. századi római városfal építésével, melyet később (egyértelműen még meghatározatlan időpontban) vörös agyagsánecal. már az Árpádkor végén pedig tornyokkal erősítenek meg. E fallal párhuzamosan — megfelelően a tanulmányban részletesen ismertetett társadalmi harcok során bontakozó soproni városfejlődés a többszörös várfalgyűrű fokozatos kiépülésében is érzékelhető ütemének — a XIV. század első felében, kb. 1340-ig megépítik a város belső falgyűrűjót;: mivel a Fabricius-ház- északi lala ennek része, a ház legkorábban tehát csak ekkor épülhetett. Az épület ekkor feltehetően még kápolna volt, de már 1350 táján a mai talajszint magasságában vízszintesen megosztják: alja a mai pince lesz. felső része pedig lakás: 1434 — 65 között -erre még két emelet épül rá. A ház ilyen magasodásával párhuzamosan a tér a város legelőkelőbb tere lett, s a ház is előkelő kereskedő patríciusok kezére jutott (céh célokat tehát — mint a műemléki kutatás feltételezte — soha nem szolgált); tulajdonosainak teljes névsorát ós tevékenységüket a szerző részletesen rekonstruálja, hangsúlyozva, hogy a ház építéstörténete így egyúttal az egész váVosfejlődés menetét is jóí érzékelteti. — HORVÁTH ZOLTÁN A Sopron megyei községek titkos számadásairól c. tanulmánya néhány község példáján mutatja be, hogyan hoztak létre egyes községi elöljáróságok (felhasználva a számadások felülvizsgálatára jogosult földesúri hatóság