Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

1318 FOL YÓIii ATSZEMLE beszélhetünk. — KLAJSTICZAY válaszában hangsúlyozta, hogy a normatív álláspont kritikája nem jelenti mindenfajta norma létezésének tagadását; de szembeszállt azzal az állásponttal, amely a múlt valamely jelenségét abszolút értékké, és a múltjelen-jövőre vonatkozó viszonyítás kritériumává nyilvánít ja. — Sz. M.— W. É. STATISZTIKAI SZEMLE. 42. évf. ( 1964) 2. sz.: KENESSEY ZOLTÁN A mintavétel története a hivatalos statisztikában е., az ENSz budapesti, 1903 őszén rendezett statisztikai szemináriumán elhangzott referátuma a statisztikai reprezentáció történetének néhány kérdését és tendenciáját mutatja be: a módszer alkalmazásának kezdeteit, majd а XIX. század első felében megkezdődő nagy fellendülését. Ekkorra a Nyugat-Európában rohamosan kibontakozó kapitalizmusban egyre inkább élesedő társadalmi ellentétek az uralkodó osztályok számára feltétlenül szükségessé tették a dolgozó tömegek helyzetének minél pontosabb megismerését, amit elsősorban háztartási költségvetések összegyűjtésével ós vizsgálatával végeztek el. E fejlődés során alakult ki a reprezentáció tudományos módszertana: a tanulmány ebben Kiaer norvég statisztikus munkájának jelentőségét emeli ki, bár hangsúlyozza, hogy a módszer а XIX. század több tudományos eredményének (melyek között még a darwinizmus is szerepet játszott) együttes hatására alakult ki. Ezzel a módszerrel készültek a 90-es évek elejétől kezdve — bevallottan is egyre inkább a marxizmus problémafelvetéseinek hatására — a Lenin által is oly nagyra értékelt orosz zemsztvo-statiszt ikák is. 1904-ben már hazánkban is alkalmazzák a reprezentációt. A két világháború között a módszer alkalmazási köre egyre inkább kitágult, szociologisztikusabb lett, módszerei finomultak, napjainkban pedig a statisztikában már általánosan és sokoldalúan alkalmazott módszerré vált, mely egyre inkább teret kap a nemzetközi szintű problémák megoldásában és vizsgálatában. — 3. sz.: DÁNYI DEZSŐ Szemelvények a Fővárosi Statisztikai Hivatal történetéből c. tanulmánya a hivatal munkájának konkrét ismertetésén át mutatja be, hogy abban, elsősorban első igazgatójának, Kőrösy Józse/nek érdemeként, már az első negyedszázad alatt kialakult (nem egy vonatkozásban nemzetközileg is élenjárva) a korszerű nagyvárosi statisztikának úgyszólván minden ága, — s ezek művelésében a kor legfontosabb és legjellemzőbb gazdaságitársadalmi jelenségeinek statisztikai mérése, az indítóokok, összefüggések kutatása, valamint a legmegfelelőbb statisztikai módszerek keresése. Ennek során a hivatalnak általában sikerült a tények és összefüggések torzításmentes — legfeljebb néha nem elég mély — kópét nyújtania. A hivatal itt ismertetett sokoldalú kiadványainak jelentős történeti forrásértéke folytán a tanulmány jó segítséget nyújt ezek felhasználásához és értékeléséhez is. — 5. sz.: HEINZ EBVIN Adalékok a magyarországi zálogházak forgalmáról ( 1893 — 1963) c. tanulmánya az elzálogosítások és kiváltások 1893 — 1960, ezen belül az értékek két fő fajtája (ruha — ékszer) darabszámának 1923—1962, valamint az ezekre adott, éves és havi bontásban is kimutatott kölcsönösszegeknek 1946 —1963 közötti elemzéséből megállapítja, hogy a betétek száma 1893 —1912-ben és 1925-1938-ban általában emélkedő tendenciát mutat, melyet csak a XX. század elejének néhány évében, valamint 1931 — 32-ben szakít meg némi időleges visszaesés; a két világháború időszaka alatt viszont a zálogforgalom igen erősen visszaesik. Ezzel szerző igazolva látja szakemberek azon álláspontját, hogy a zálogforgalom az értékálló pénz és a gazdasági stabilitás idején emelkedik, mikor az emberek beruházásaik pillanatnyi zavarain segítenek zálogbatótellel ; gazdasági depresszióban viszont (háború, infláció) ezt értékeik eladásáyal oldják meg. 1946-tól a helyzet erősen változékony és tendencia még nem mutatható ki. — OHLICSEK JÓZSEF A Központi Statisztikai Hivatal helységnévtár szerkesztő tevékenysége címen e munka 91 éves múltjára tekint vissza: tájékoztat a helységnévtár szerkesztési elveiről, az országos községi törzskönyvről és az ennek alapjául szolgáló 1898 — 1912 között végrehajtott általános helvnévrendezésről s az 1898 — 1954 közt működött Országos Községi Törzskönyvbizottságmunkájáról. Bemutatja ezután a helységnévtári adatok forrásait, végül áttekinti a különböző kiadások történetét- Tekintettel a helységnévtárakbae, foglalt adatok elsőrendű forrásérték ér a tanulmányt az ezekből dolgozó történész forráskritikai szempontból nagy haszonnal olvashatja. — E számban fejeződik be a gazdasági tevékenységek az ENSz által 1948-ban kiadott és 1963-ban revideált ós kiegészített egységes nemzetközi osztályozásának a 3., 4. számokban megkezdett közlése: a tevékenységeket 9 főcsoportra bontó nomenklatúra ismerete hasznos támpont egyT-részt a nemzetközi statisztikai kiadványokat használók, másrészt a munkájuk során gazdasági tevékenységeket klasszifikálni kényszerülő gazdaságtörténészek számára. — f. К.