Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

1318 FOL YÓIii ATSZEMLE beszélhetünk. — KLAJSTICZAY válaszában hangsúlyozta, hogy a normatív álláspont kritikája nem jelenti mindenfajta norma létezésének tagadását; de szembeszállt azzal az állásponttal, amely a múlt vala­mely jelenségét abszolút értékké, és a múlt­jelen-jövőre vonatkozó viszonyítás kri­tériumává nyilvánít ja. — Sz. M.— W. É. STATISZTIKAI SZEMLE. 42. évf. ( 1964) 2. sz.: KENESSEY ZOLTÁN A min­tavétel története a hivatalos statisztikában е., az ENSz budapesti, 1903 őszén rendezett statisztikai szemináriumán elhangzott refe­rátuma a statisztikai reprezentáció törté­netének néhány kérdését és tendenciáját mutatja be: a módszer alkalmazásának kez­deteit, majd а XIX. század első felében megkezdődő nagy fellendülését. Ekkorra a Nyugat-Európában rohamosan kibonta­kozó kapitalizmusban egyre inkább éle­sedő társadalmi ellentétek az uralkodó osz­tályok számára feltétlenül szükségessé tették a dolgozó tömegek helyzetének minél pontosabb megismerését, amit első­sorban háztartási költségvetések össze­gyűjtésével ós vizsgálatával végeztek el. E fejlődés során alakult ki a reprezentáció tudományos módszertana: a tanulmány ebben Kiaer norvég statisztikus munkájá­nak jelentőségét emeli ki, bár hangsúlyozza, hogy a módszer а XIX. század több tudo­mányos eredményének (melyek között még a darwinizmus is szerepet játszott) együttes hatására alakult ki. Ezzel a mód­szerrel készültek a 90-es évek elejétől kezdve — bevallottan is egyre inkább a marxizmus problémafelvetéseinek hatá­sára — a Lenin által is oly nagyra értékelt orosz zemsztvo-statiszt ikák is. 1904-ben már hazánkban is alkalmazzák a reprezen­tációt. A két világháború között a módszer alkalmazási köre egyre inkább kitágult, szociologisztikusabb lett, módszerei fino­multak, napjainkban pedig a statisztiká­ban már általánosan és sokoldalúan alkal­mazott módszerré vált, mely egyre inkább teret kap a nemzetközi szintű problémák megoldásában és vizsgálatában. — 3. sz.: DÁNYI DEZSŐ Szemelvények a Fővárosi Statisztikai Hivatal történetéből c. tanul­mánya a hivatal munkájának konkrét ismertetésén át mutatja be, hogy abban, elsősorban első igazgatójának, Kőrösy Józse/nek érdemeként, már az első negyed­század alatt kialakult (nem egy vonatko­zásban nemzetközileg is élenjárva) a kor­szerű nagyvárosi statisztikának úgyszólván minden ága, — s ezek művelésében a kor legfontosabb és legjellemzőbb gazdasági­társadalmi jelenségeinek statisztikai mé­rése, az indítóokok, összefüggések kuta­tása, valamint a legmegfelelőbb statisz­tikai módszerek keresése. Ennek során a hivatalnak általában sikerült a tények és összefüggések torzításmentes — legfeljebb néha nem elég mély — kópét nyújtania. A hivatal itt ismertetett sokoldalú kiad­ványainak jelentős történeti forrásértéke folytán a tanulmány jó segítséget nyújt ezek felhasználásához és értékeléséhez is. — 5. sz.: HEINZ EBVIN Adalékok a magyar­országi zálogházak forgalmáról ( 1893 — 1963) c. tanulmánya az elzálogosítások és kiváltások 1893 — 1960, ezen belül az érté­kek két fő fajtája (ruha — ékszer) darab­számának 1923—1962, valamint az ezekre adott, éves és havi bontásban is kimuta­tott kölcsönösszegeknek 1946 —1963 kö­zötti elemzéséből megállapítja, hogy a beté­tek száma 1893 —1912-ben és 1925-1938-ban általában emélkedő tendenciát mutat, melyet csak a XX. század elejének néhány évében, valamint 1931 — 32-ben szakít meg némi időleges visszaesés; a két világháború időszaka alatt viszont a zálogforgalom igen erősen visszaesik. Ezzel szerző igazolva látja szakemberek azon álláspontját, hogy a zálogforgalom az értékálló pénz és a gaz­dasági stabilitás idején emelkedik, mikor az emberek beruházásaik pillanatnyi zava­rain segítenek zálogbatótellel ; gazdasági depresszióban viszont (háború, infláció) ezt értékeik eladásáyal oldják meg. 1946-tól a helyzet erősen változékony és tenden­cia még nem mutatható ki. — OHLICSEK JÓZSEF A Központi Statisztikai Hivatal helységnévtár szerkesztő tevékenysége címen e munka 91 éves múltjára tekint vissza: tá­jékoztat a helységnévtár szerkesztési elvei­ről, az országos községi törzskönyvről és az ennek alapjául szolgáló 1898 — 1912 között végrehajtott általános helvnévrende­zésről s az 1898 — 1954 közt működött Or­szágos Községi Törzskönyvbizottságmunká­járól. Bemutatja ezután a helységnévtári adatok forrásait, végül áttekinti a különböző kiadások történetét- Te­kintettel a helységnévtárakbae, foglalt adatok elsőrendű forrásérték ér a tanul­mányt az ezekből dolgozó történész forrás­kritikai szempontból nagy haszonnal olvas­hatja. — E számban fejeződik be a gazda­sági tevékenységek az ENSz által 1948-ban kiadott és 1963-ban revideált ós kiegészí­tett egységes nemzetközi osztályozásának a 3., 4. számokban megkezdett közlése: a tevékenységeket 9 főcsoportra bontó no­menklatúra ismerete hasznos támpont egyT-részt a nemzetközi statisztikai kiadványo­kat használók, másrészt a munkájuk során gazdasági tevékenységeket klasszifikálni kényszerülő gazdaságtörténészek számára. — f. К.

Next

/
Oldalképek
Tartalom