Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

l'OLYÖIRATSZEMLE 1313 lános törvényszerűségeknek az egyes országok viszonyaira való sematikus alkalmazása ellen, „tájékoztatást nyújtson a magyar történészeknek ós a történelem iránt komolyan érdeklődő olvasóknak a külföldi marxista és nem marxista történeti irodalomról, s ezáltal megvilágítsa a külföldi országok történetét". — A tájékoztató első, módszertani részében Б. F. POBSNYEV neves szovjet történésznek a Voproszi Filozofii 1962 : 5. számából átvett tanulmányát olvashatjuk. A szerző fölveti a történettudomány és a pszichológia szorosabb együttműködésének eszméjét. Erre szükség van egyrészt a kommunista ember egész lelkivilágának minél gyorsabb átalakítása, másrészt az embernek a modern technika alapjául szolgáló komplex mechanizálásba és automatizálásba való optimális bekapcsolása végett. Már az eddigi műszaki gyakorlat és kísérletek is bebizonyították, hogy az emberi lélek funkcionális lehetőségei jelentős mérvben kiszélesíthetők. A nagyobb, nem csupán a holnapi, hanem a holnaputáni perspektívában való tervezés megköveteli a genetikus pszichológia s más rokontudományok fejlesztését, amelyek az emberi nem történetelőtti ós történeti korban végbement psy.ichofiziológiai fejlődése törvényszerűségeinek felderítésére fordítják figyelmüket. — Porsnyev tanulmányában elismeréssel nyilatkozik R. Mandrou Introduction á la France moderne (1500—1640). Essai de psychologie historique (Paris 1961) c. művéről. Az ebből közölt szemelvény elsősorban irodalmi anyag elemzése alapján megállapítja, hogy a XVI. század emberének érzékelésében nem a látás, hanem a hallás és a tapintás, valamint másodlagosan a szaglás és az ízlés játszotta a főszerepet. „ így gondolatviláguk egy, a miénknél sokkal zavarosabb atmoszférába merül: a leginkább érzelmi jellegű (affektív) érzékek, a szaglás és az ízlés sokkal fejlettebbek a XVI. században, mint nálunk. Ezek, a hallással kibővülve, sokkal többet nyomnak a latban érzelmi, mint értelmi síkon." — V. A. USZTYINOV a Voproszi Isztorii 1962. évi 8. számából közölt tanulmánya két numizmatikai feladat önálló, majd ennek alapján programvezérlésű modern matematikai gép segítségével való megoldását ismerteti. Eközben megismertet a gép alkotóelemeivel, ezek funkcionálásával s a feladatmegoldás megszervezésének módjával. — A tájékoztató második, Évszázadunk vagy történetírói c. rovatában JEMNITZ JÁNOS G. D. H. Cole-ról (1889- 19.r'9), a baloldali szocialista irányzatú angol történetírás utolsó két nemzedékének legtermékenyebb, Európa-szerte legismertebb képviselőjéről, az angol munkásmozgalom történetének általánosan elfogadott szakértőjéről ad rövid élet- és jellemrajzot. Műveiből három összefüggő szemelvényt olvashatunk. Az elsőben Robert Owen rejtélyes, ellentmondásos ós mégis szeretetreméltó egyéniségéről és az owenizmus történeti szerepéről rajzol képet. Owen legnagyobb tettének azt tartja, hogy „nem állt meg az ipari forradalom borzalmai elleni lázadásában, hanem kereste az abból kivezető konstruktív megoldás útját". Stafford Crippshez intézett ajánlásában Cole az antifasiszta munkásegység híveként mutatkozik be. A harmadik szemelvényben a fasizmus politikai lényegét emeli ki: „A náci mozgalom nem gazdasági, hanem politikai természetű volt lényegében; a reményeiben csalatkozott, legyőzött Németország igényeinek érvényesítésére törő ós revansista politikájának tervei tették naggyá." Miközben a szocializmus ügye Németországban és Ausztriában szinte elveszett, Angliában az antifasiszta háború ós pacifizmus közti ingadozás miatt, Franciaországban egyéb okokból súlyosan visszaesett, a skandináv államok, elsősorban Svédország — Cole szerint — a mérsékelt szocializmus sikerét bizonyították. — A harmadik. Akik közelről látták c. rovat nevezetes történelmi események résztvevőitől ós szemtanúitól származó, kevésbé ismert emlékirat-részleteket közöl. Az Eden-memoár részlete az 1934 október eleji marseüle-i királygyilkosságról, s ennek nyomán a magyar—jugoszláv és olasz — francia feszültségről szól. L. Hore-Belisha az 1938. április 16-a után Mussolinival ós Cianoval az együttműködés érdekében folytatott római tárgyalásairól, a müncheni válságról s ezzel kapcsolatban Anglia és Franciaország bátortalan, határozatlan magatartásáról számol be. De Gaulle 1944 novembervógi, Németország háború utáni határaira s egy németellenes francia—orosz szerződésre vonaP-kozó moszkvai tárgyalásairól, Eisenhower pedig a franciaországi partraszállás izgalmas és kockázatos eseményeiről számol be a közölt részletekben. — A folyóirat utolsó, Szemle c. rovata tematikai, s azon belül időrendi csoportosításban gazdag külföldi irodalomról nyújt részletesebb vagy rövidebb tájékoztatást. — B. B. Egyéb tudományos folyóiratok DEMOGRÁFIA. VII. évf. (1964) 1. sz.: MÓD ALADÁRNÉ A belső vándorlás és a társadalmi átrétegződés Magyarországon c. tanulmánya hangsúlyozza, hogy a felszabadulás utáni magyar társadalmi fejlődés egyik legjellegzetesebb vonása a nagyiné-