Századok – 1964

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1303

FOL YÓIR ATSZEMLE 1309 'gazdaságpolitikáját mutatja be: ezt a gazdaságilag átmenetileg teljesen elszigetelődött, ám ugyanakkor lakosságának, a szovjet hadsereg itt állomásozó alakulatainak ós intézményeinek ellátásával roppant feladat elé állított várost közigazgatásának autaikiás törekvései jellemzik.' A cikk ismerteti a városigazgatás kísérleteit ós intézkedéseit a környék agrártei'melósének megszervezésére, majd a város saját termelőerőinek és ipari készleteinek felmérésére, cserekereskedelem kiépítésére: ennek kapcsán figyelmet érdemel a városigazgatásnak az ipar megindulásakor átmeneti községesítések s a bérek és árak egyensúlyának biztosítása vonatkozásában kifejtett, a helyi tőkés erőket a spekulációban máris hatékonyan korlátozó gazdaságpolitikája, s kísérlete az átmenetileg a város ellátási körzetébe vont területekből Nagy-Szeged kialakítására. Ez az autarkia 1945 elejére, az ország egyre nagyobb területeinek felszabadulásával, s a gazdasági vérkeringés megindulásával szükségképpen összeomlott. Az a körülmény azonban. hogy a várost gazdaságilag legnehezebb hónapjain átsegítette és a város előtt álló feladatok megoldását lehetővé tette, a városigazgatás e gazdaságpolitikájának az adott időpontban való helyességét bizonyítja. — V. К. LEVÉLTÁRI SZEMLE. 1963. 3. sz. az 1963. július 12—15. között Budapesten tartott 1 'III. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia íoreferátumát ós a vitákról szóló rövid beszámolót közli. A főreferátum (YVES PÉEOTIN francia levéltárigazgató munkája) első részében, előre kiadott kérdőívre 20 országból érkezett válaszok alapján mutatja Jbe elsősorban Európa levéltárainak agrártörténeti forrásanyagát. Először a közvetlenül gazdálkodó szerveknek (állami, uralkodói, egyházi, magánföldesúri birtokok), majd az állami ill. általában közületi agrárigazgatás és mezőgazdaságszervezés szervezeteinek fondjairól tájékoztat (földművelésügyi minisztériumok, állami adatgyűjtések, statisztikák, mezőgazdasági érdekképviseletek, agrártudományi intézetek, kutatóállomások. az agrároktatás és az agrárhitel szervezeteinek forrásanyagai). Ezután bemutatja az agrárnépesség jogi helyzetére, életére, a föld jogi helyzetére, a terményárakra és a mezőgazdasági iparra vonatkozó levéltári anyagokat. A válaszok és a forrásanyag bemutatása során, az európai agrárfejlődés egyes vonatkozó részleteire is fényt vető utalások összegezéséből. jól összehasonlítható formában bontakozik ki az európai agrárfejlődésnek (a dolog természetéből következőleg elsősorbaA ennek különböző szintű és jellegű szervezeti formáit illetően) sok meglepő azonos vonása és ugyanakkor jellegzetes helyi eltérései is. A konferencia foglalkozott egy, a levéltárak agrártörténeti vonatkozású anyagáról készítendő nemzetközi levéltári útmutató problémáival is. — 4. sz.: BORSA IVÁN Az Országos Levéltár Filmtárának 1963. évi gyarapodásáról, közel 1 150 000 felvételen számos hazai és külföldi levéltár jelentős forrásértékű anyagáról ad részletes jegyzéket. — HADNAGY ALBERT Eredeti Madách-levél a Szekszárdi Állami Levéltárban címen Madách Imre egy 1856. évi, az alsósztregovai szeszgyárban felállítani tervezett két légkörnyomásos gőzkazán engedélyezése végett Nógrád megyéhez benyújtott folyamodását közli. (Az 1947 körüli nagy papírínség idején a Nógrád megyei árvaszék e le,vél hátlapján, mint „tiszta papír"-on küldött hivatalos megkeresést egy Tolna megyei községbe — a levél ennek irataival került be azután a szekszárdi levéltárba, ahol végül felfedezték.) — Kiss DEZSŐ Ügyintézés a Földművelésügyi Minisztériumban (-1889 —194-5) c. tanulmánya részletesen, s a minisztérium levéltári anyagának kutatásához igen használható módon mutatja be az FM ügyintézését: a centralizált (1889—1904) és a közigazgatási eljárás egyszerűsítése során decentralizált (1905 — 1945) ügyintézés korszakát: teljes egészében sorolva fel mindkét periódusban a minisztérium állandó irattári csoportjainak, ill. az 1930. évi átszervezés után dossziékben kezelt iratcsoportoknak címeit. — LEIDECKER JENŐ A felszabadulás utáni új közigazgatási hivatalok irattárainak sorsa Somogy megyében címen rövid áttekintésben egy megye konkrét példáján mutatja be: a korszak sűrű átszervezései során megyei szinten milyen hivatalok jöttek létre, s az iratátadási eljárás kellően nem szabályozott volta folytán az átszervezések milyen jelentős forrásértékű iratanyag megsemmisülésével jártak. — V. K. PÁRTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. X. évf. (1964) 1. sz.: A szocialista munkásmozgalom kezdete és fejlődése Magyarországon a XIX. század második felében címen a Párttörténeti Intézet készülő párttörténeti tankönyve I. fejezetének tervezetét olvashatjuk. Magyarország az 1848-as polgári forradalomhoz kezdetleges tőkés fejlődéssel s 136 000 főnyi, a lakosság 1 % -át kitevő ipari munkássággal érkezett el. Ez a munkásság igen aktívan részt vett a forradalomban, de még nem jelentett önálló politikai erőt. A kapitalista fejlődés az önkényuralom korlátait áttörve az 1867. évi kiegyezés után vett erősebb ütemet, majd az 25 Századok 1964/5-6.