Századok – 1964

Történeti irodalom - Archívum. Vol. XI (Ism. Szedő Antal) 1295

TÖRTÉNETI IRODALOM 1297 megyei levéltári épületet építettek, nem egyet a mi Országos Levéltárunk nagyságrendjében. 1945 óta a franciák 8 és fél millió dollárt áldoztak levéltári épületek építésére. Ami a francia levéltárak tudományos munkásságát illeti, útmutatókat és forráskiadványokat készítenek, nem túl nagy mennyiségben. Persze nem szabad elfeledkeznünk a francia levéltárak hatalmas leltárkészítő tevékenységéről sem. Imponáló a kutatók száma is a francia levéltárakban: mintegy 15 ООО a Nemzeti Levéltárban ós mintegy 50 000 a departementalis levéltárakban évente. Számos levéltári kiállítást is rendeznek a francia levéltárakban. Meg kell még említeni az évente megrendezett, elsősorban a modern levéltári anyaggal foglalkozó 3 hónapos továbbképzést („stage"), tekintve, bogy az École des Chartes előadásai a középkorra irányulnak elsősorban. A holland levéltáraknál említésre méltó, hogy az utóbbi években nagy gondot fordítanak a levéltárosok és irattárosok képzésére. 1955 óta van Hágában levéltárosképző főiskola (levéltártan, történelem, közgazdaságtan, történeti segédtudományok és hivatal-és intézménytörténet a főbb tárgyak). Külön iskola van a gazdasági levéltárosok számára és 1956 óta Amsterdamban tanfolyam működik, melynek tárgya a rendezés és dokumentáció. Angliában 1959-ben új levéltári törvény lépett életbe. A levéltárak a Master of the Rolls-tól a Lord Chancellor-hoz kerültek valamennyien, nemcsak az Országos Levéltár (Public Record Office). A kiadványügyeket .külön bizottság (The Historical Manuscripts Commission) intézi. Mostanában Angliában is a fond jegyzékek sokszorosított formában való kiadása van soron. Természetesen dokumentumkiadványok is látnak napvilágot. A legkomolyabb vállalkozás a német külügyminisztérium angol kézben volt anyagának kiadása. Svédországban ís új levéltári törvény van 1962. január 1. óta érvényben. Ez a törvény felügyeleti jogot ad a levéltáraknak az összes állami szervek irattárai felett, és a levéltárak befolyásolják az iratkezelési módszereket is. A szocialista országok közül a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia és Magyarország küldtek a levéltárak szervezetét és tevékenységét ismertető cikket az Archívumnak. Ami a szovjet levéltárügyet illeti — bár a levéltári szaklapokban jó egypár ismertetés jelent meg róla —, nem árt a szervezet és munka egy-két lényeges vonását felvázolni. A két legújabb rendelet, amelyik szabályozza a szovjet levéltárügyet: az 1958. évi minisztert anácsi határozat a Szovjetunió Levéltári Fondjáról és az 1961. évi minisztertanácsi határozat a Levéltárak Főigazgatóságáról. 9 nagy központi állami levéltár van, ezeket a főigazgatóság közvetlenül irányítja, a területi állami levéltárakat a szövetséges köztársaságok levéltári főigazgatóságai útján. Legfőbb feladatuknak a szovjet levéltárak a leltárkészítést tartják. A leltár egy fondot, egy fondcsoportot vagy egy egész levéltárat ír le, kimerítően és a legkülönfélébb szempontok szerint. Ézenkívül ellátják a selejtezéssel, begyűjtéssel járó feladatokat, történeti forráskiadványokat készítenek, levéltári kiállításokat rendeznek, albumokat, filmeket, történeti olvasókönyveket készítenek. A levéltárak kutatásokat is végeznek különböző intézmények számára (e kutatások száma 1960-ban 1400 volt). Legfőbb tevékenységük a forráskiadványok készítése, az utolsó öt évben 300 ilyen kiadvány jelent meg. Évente a szovjet állam 25 — 30 millió (új) rubelt költ levéltári épületek emelésére. (Az utóbbi öt évben 27 új levéltári épület nyert befejezést.) A Történész-levéltáros Képző Intézetet évente 300 képzett levéltáros hagyja el. Jugoszláviában össz-szövetségi levéltár van Belgrádban, és minden egyes államban külön állami levéltár működik. A jugoszláv levéltári törvény indokolt esetekben módot ad arra, hogy egyes intézmények, vállalatok, társadalmi egyesülések külön levéltárakat rendezzenek be maguknak (városok, szakszervezetek, egyházak). A levéltárügy elvi irányításának a feladatát a Jugoszláv Levéltárosok Szövetsége látja el. Az országos Levéltári Tanácson kívül csaknem minden levéltárnak van levéltári tanácsa; ezek a levéltár munkatervét, költségvetését, évi jelentését, működési szabályzatát tárgyalják meg. Legfőbb tudományos munkájuknak a dokumentumkiadványt tekintik, ilyet mintegy 200 kötetben publikáltak eddig. A lengyel levéltárakat 10 év óta egy Levéltári Főigazgatóság irányítja, ám a levéltárak hovatartozása gyakran változott. Élőször a minisztertanácshoz tartoztak, majd elkerültek 1956-ban a művelődésügyi minisztériumhoz, végül 1958-ban kikötöttek a felsőoktatásügyi minisztériumnál. 1960-ban 103 levéltári egység (köztük három központi levéltár) tartozott a lengyel levéltári hálózatba. Ma a levéltári anyag 80%-a leltározva van. Készültek tematikus leltárak is, a munkásmozgalomra, a mezőgazdaság történetére, az Északi Háborúra. A népgazdaság egyelőre nem használja fel a levéltári anyag nyújtotta összes lehetőségeket. 10 év alatt a lengyel levéltárosok 80 000 intézmény irattárát ellenőriz* ték. A levéltárosok véleményt nyilvánítanak az ügyviteli szabályzatokkal kapcsolatban is. A lengyel levéltárosok kitűnő szaklapjukon (Archeion) kívül főleg forráskiadványok-