Századok – 1964
Történeti irodalom - Ausztria és az oszmánok az osztrák történettudományban (Dr. Rudolf Neck) 1243
1248 TÖRTÉNETI Iii OD ALOM Tartalmi okokból először ennek a Sorozatnak 2. kötetével foglalkozom. Ebben Kreutel Evlija Cselebi oszmán utazó beszámolóját közli bécsi útjáról, amelyet Kara Mehmed aga külön nagykövet kíséretében a vasvári béke után, 1665-ben tett.3 9 Saját közlése szerint Bécset azután a nagykövet előtt hagyta ismét el. Mint a török irodalomban nagyon elterjedt terjedelmes útikönyvének minden része, az itt közölt és Bécsre vonatkozó is találó megfigyelések mellett bámulatos fantasztikumokat tartalmaz. Ezáltal Evlija adatainak tudományos értékesítése problematikussá válik. A kiadó maga már korábban kritikai vizsgálatnak vetotte alá a művet, és a Bécsre és Ausztriára vonatkozó részét más egykorú forrásokkal vetette össze.4 0 Egyetérthetünk vele, amikor a leírás első két harmadának történelmi értékét minden fenntartás ellenére elég nagynak tartja. Ha kételyek is támadtak, vajon Evlija, akinek igazi neve ma ismeretlen, egyáltalán járt-e Bécsben, az ón véleményem szerint is sok topográfiai adat ós különösen a bécsi tájszólás ízes példái nagyon amellett szólnak, hogy a szerző érintkezésbe került az országgal és a néppel. A forrás aaonban mindenekelőtt kultúrtörténeti szempontból nagy jelentőségű, mert azt a képet adja vissza, amelyet Törökországban Bécs második török ostroma idején a városról maguknak alkottak. Legfőbb ideje volt, hogy az útleírásnak ez a része német nyelven rendelkezésre álljon. Karácson már egy félévszázad előtt a Magyarországra vonatkozó részekkel együtt magyarra fordította. Az előttünk fekvő, kiválóan jegyzetelt kiadás rövid, de jól mórlegelt történelmi bevezetése miatt is értékes, és függelékben fordításban közli Kara Mehmed aga nagykövet hivatalos jelentését küldetéséről. Ugyanazon kiadó gondozásában már két évvel korábban mint ugyanazon sorozat első kötete megjelent Kara Musztafa pasa ceremóniamesterének naplója Bécs ostromáról." Ez a könyv a történettudomány számára azért jelent különös értéket, mert úgyszólván elvezet bennünket az ellenség főhadiszállására, és a közvetlen átéléssel jeleníti meg az oszmán katonai vezetőség motívumait ós elhatározásait az 1683-as év kritikus nyarán. A naplót eddigelé csak az ostromnak egy tudományos szempontból jelentéktelen török leírásában használták fel teljesen elégtelen módon. Ezzel szemben Kreutel most az új kiadásban egy harmadát, amely a Bécs körüli eseményekre vonatkozik, teljes szövegében lefordította. Ez a könyv először élénk benyomást közvetít a nagyvezír kegyetlen, gondtalan, de egyben nehézkes hadviseléséről, aki hadseregével görcsösen az ostromlott erődváros falaiba kapaszkodik, ós képtelen, idejekorán a fenyegető felmentés ellen a megfelelő rendszabályokat bevezetni. Ezen túlmenően a napló sok jellemző fényt vet a hívők hadseregében mutatkozó bomlási jelenségekre, a táborban mutatkozó elpuhulásra, a tatár hordák megbízhatatlanságára stb. A felmentő csatánál nagyra értékeli a lengyelek szerepót. Kreutel az előző rész végén még közli a hatásos naplófeljegyzést a szerencsétlen török főparancsnok 1683. december 25-én Belgrádban törtónt kivégzéséről. Ezen adatok és egyéb török és nyugati források alapján a kiadó külön értekezésben bebizonyította, hogy Kara Musztafának a Bécs város múzeumában őrzött koponyája sok szaktudós nézete ellenére valódi.4 2 A kiadvány második részeként Kreutel toldalékokat közöl a szilihdár történetébőit amely nagyrészt a naplót használta fel, ós negyven óv előtt modern török kiadásban jelent meg. Kreutel fordításánál ezt a modern lenyomatot az osztrák nemzeti könyvtárban őrzőt, "Richard F. Kreutel: Im Reich des Goldenen Apfels (Az Aranyalma birodalmiban). Osmanische Geschichtsschreiber, 2. Graz. 1957. 10 Richard F. Kreutel: Evlija Celebis Bericht über die türkische Grossbotschaft des Jahres 1665 in Wien (Evlija Celebi jelentése az 1665. évi török nagykövetségről Bécsbe). Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, 51. 1948-52. 188. kk. 1. 41 Richard F. Kreutel : Kara Mustafa vor Wien (Kara Musztafa Bécs előtt). Osmanische Geschichtsschreiber, 1. Огаг. 1955. 12 Richard Kreutel: Der Schädel Kara Mustafa Paschas (Kara Musztafa pasa koponyája). Der Mittelschullehrer und die Mittelschule, 4. 1955. 74. kk. 1.
