Századok – 1964
A történelemoktatás kérdései - Balázs Györgyné: Gondolatok a történelem életszerű oktatásáról 1235
1238 KAl.ÁZS GYÖRGYNÉ ságból — következőnek tekinti, ezért illsztrációként fogja fel, mintegy kiegészítésként illeszti az absztrakcióhoz.1 0 Ezért állhatott elő olyan helyzet, igaz, a kezdeti időszakban, hogy a definícióvá szürkült absztrakció szerepelt a marxizmus elsajátítandó lényegeként, s azok a valóságos emberi viszonylatok, amelyekbe a törvények rendet vittek, s amelyek megváltoztatása érdekében megfogalmazódtak, példatárrá degradálódtak.11 E forrásból fakadt a definíciók túlburjánzása a történelem-oktatásunkban, szemben áll ezzel az életszerűségnek a „tételektől" függetlenné válása az objektív mezben jelentkező polgári irányzatok oktatóinál. Pedig a marxista filozófiában és pszichológiában milyen világos, hogy1 2 a konkrétum nemcsak kiindulópontja, de célja is a megismerésnek.1 3 A tudományos megismerésnek nemcsak szemléleti alapja a konkrétum. A részekrebontás, az elemzés, a lényeg s az egyes oldalak feltárása után jutunk el a gondolati konkréthoz, amely a tárgy vagy jelenség sokoldalú ismeretét jelenti. Minthogy a tárgy vagy jelenség a sokféleség egysége, a tudomány feladata is az, hogy a különböző oldalakat egységükben tárja fel. Ezért mondjuk, hogy a megismerés egyetemes törvénye az absztrakttól a konkrétig való felemelkedés. Ezzel kapcsolat ban esak egyet ! Felvetődik: ha a „tudományos megismerés feladata, hogy a maga konkrétságában reprodukálja a vatóságot", nincs-e fokozott mértékben tennivalónk ebből következően az oktatás vonatkozásában ma is? Nem találjuk-e ma is szembe magunkat olyan problémával, hogy a konkrét esak a fogalmak kialakulásának, az absztrakciónak a kiindulópontja? Elmondhatjuk-e, hogy az absztrakt meghatározások visszavitele a konkrét körülményekhez valamint ezek dialektikus értelmezése olyan hangsúlyozott követelmény és természetes gyakorlat nálunk, mint ahogy az a marxista filozófiából, a pedagógia és didaktika logikájából következnék? Pedig ha mást nem említünk, mint azokat a fiatalokat, akik a formális logika útján következtetik ki a legbonyolultabb, korántsem a 2x2 = 4 biztonságával lezajló eseményeket, akik a történelemben nem érzékelik a több ismeretlenes egyenlet izgalmát, akik nagyszerűen zsonglőrködnek az „ismérvek", „sajátságok" stílusfordulataival, s akik ugyanakkor örülnek, ha „túladnak" a történelmen, akkor kiderül, hogy az eddiginél is mélyebben kell elemeznünk pl. azokat a jegyeket, amelyek az oktatásban a történelmi megismerést jellemzik. Közismert, hogy történelmi vizsgálaton mindig konkrét tények, viszonyok összefüggésének vizsgálatát értjük. Történeti megismerésről is akkor beszélünk, ha pl. egy meghatározott történeti szakasz a maga sokrétű összetevőjével az absztrakció segítségével rendszerezetten, a maga konkrét valóságában áll gondolatilag előt tünk. A történelemoktatás vonatkozásában ennek sok konzekvenciája van. Csak néhányat említünk. Pl. a helyenként még mindig a kelleténél több elvont általánosítást nemcsak a tényekből kell levezetni, de állandóan szembesíteni is kell a változó történelmi valósággal. Ez fejleszti a tanulók történelmi látásmódját, hiszen az állandó alakulásra figyelmeztet. A fogalmak állandó konkretizálása teszi teljesebbé azok tartalmát. A történelem egyes tényezőinek elemzése után azok szintézisbe illesztése ad lehetőséget a kölcsönhatások bemutatására, s ábrázolja az egész, ilyen értelemben konkrét történelmi valóságot.14 Iu Pedig, hogy kigúnyolta Marx Proudhont, aki ahelyett. . . „hogy a politikai gazdaságtani kategóriákat a valóságos átmeneti történelmi társadalmi viszonyok absztrakcióinak tekintené a dolgok misztikus megfordítása következtében. a tényleges dolgokban az absztrakció megtestesülését látja." Marx —Engels: Válogatott művek. II. köt. 445. 1. — A továbbiakban: ..A kategóriák történelmi múlékony termékek. Proudhon úr számára éppen ellenkezőleg: ezek az elvontságok, a kategóriák az eredendő okok. Véleménye szerint ezek és nem az emberek csinálják a történelmet." Uo. 447. 1. 11 Dr. Hann Sychrova: A történelemoktatás didaktikai problémáinak története cimü, egyébként igen hasznc.s munkájából idézünk. A szerző didaktikai kérdések fejlődését ] 4 éves korig veszi tekintetbe. Indokolásul kifejti: ,.Ez az a kor. amikor az oktatás súlypontja a konkrét történelmi ismeretek megértésén kell legyen, amikor a tanulóknak a történelmi múlt plasztikus képét kell megismerni. Tehát nem arról a korról van szó, amikor a megismerés súlypontja már a történelmi törvényszerűségeken van." Világosan mutatja e megfogalmazás a történelem konkrét és < bsztrakt kategóriádnak mechanikus elkülönítésit. 15 Sz. L. Rubinstein: Lét és tudat. Bpest, Kossuth. 1982. 121, 126. és 130. 1. 13 Rubinstein idézett munkájában <133. 1.) a következőket írja: „Az az út, amely az absztrakttól a jelenségek konkrétságában való gondolati reprodukciójához vezpt. az absztrakthoz vezető műveletekkel fordított műveletek révén valósul meg. Az absztrakt területen való elmélyülés a mellékkörülmények és az egymást véletlenül keresztező függések kikapcsolása révén történik, a fordított utat viszont úgy tesszük meg, hogy az analízis és az absztrakció révén nyert fogalmakat és tételeket új, fokozatosan bevezetett összefüggésekbe kapcsoljuk be. hogy egyre konkrétabb feltételek közé vezetjük őket és megfelelően módosítjuk a kiindulópontul szolgáló elvont meghatározásokat. Az analízis révén kiemelt elvont tételeknek egyre újabb feltételekkel és körülményekkel vonatkozásba hozása szintetikus aktus, az absztrakttól a konkrétumig való felemelkedés azáltal valósul meg, hogy az analízis révén kapott elvont meghatározásokat szintézisben analízisbe hozzuk az eredetileg elvonatkoztatott körülményekkel. 11 Ismeretes, hogy a törvényfogalom strukturális oldalának kérdésére Molnár Erik: Dialektikus materializmus és társadalomtudomány c. munkájában (Bpest. Kossuth. 1902) hívta fel a figyelmet. Míg az oki összefüggés. írja ..egymást követő jelenségének szükségszerű viszonyát fejezi ki", addig a struktúra összefüggései „egyidejűleg létező jelenségek szükségszerű viszonyát- szemléltetik. E kétféle összefüggés azonban annyira összefonódik és átmegy egymásba. hogy az egységes törvényfogalom egymást átható oldalainak kell őket tekinetni." (150. 1.)
