Századok – 1964

Közlemények - K. Telbizov egy elfelejtett magyar garibaldista 1196

1204 К. TE-LBIZOV 2. sz. melléklet Deli hadsereg 17. hadosztály 3. dandár 2. ezred Dunyov ezredes búcsúja ezredétől Az Isteni Igazság, amelytől közvetlenül származik az az elv, melyért harcoltunk, a nemzeti függetlenség eszméje, ezernyi nagyszerű viszontagságon keresztül vezetett Benneteket, és most visszairányit az atyai tűzhelyhez. Számomra pedig lehetővé tette, hogy betegágyamból Hozzátok intézzem ezeket az utolsó szavaimat. Becsületesen, a jó hazafi tiszta lelkiismeretével teljesítettétek kötelességeteket. A hálás haza nem fogja elfelejteni neveteket és családotok, ki mindmáig aggodalomtól remegve élt, büszkén fogad majd Benneteket, azokat az ifjakat, akik annyi önmegtagadás és saját életük nemes feláldozása (kockáztatása) árán járultak hozzá ahhoz, hogy az egységes ós független Itália dicsőségét emeljék. A nehéz tábori szolgálatban éppúgy, mint a heves ütközetekben teljes elégtételemül szolgálhatott, hogy hallhattam győzhetetlen diktátorgenerálisunk és vezénylő parancsnokunk elismerését. Megköszönöm most Nektek fáradhatatlan lelkesedéseteket és ugyancsak megköszönöm a tiszt urak közreműködését is. Ez alatt a hadjárat alatt bebizonyítottátok, hogy Itália méltó fiai és őseitek versenytársai vagytok. Győzhetetlen generálisunk, Garibaldi parancsára most visszatértek házi tűzhelyei- -tekhez. Ne csökkenjenek Bennetek soha a hazafiúi érzelmek, semmiféle emberi sors során, és viselkedjetek úgy, hogy a haza mindig a becsület és dicsőség útján haladva találjon Benneteket. Amilyen derekasan és merészen viselkedtetek a hadiszolgálat ós a csaták során, ugyanolyan jó alattvalók legyetek a polgári életben is, fenntartói a rendnek és nemzeti szabadságnak. Ha ütne az óra az emberiség ós Itália örök ellenségei elleni utolsó küzdelemre, legyetek készen, hogy felszabadító küzdelmetek nagy müvének befejezésére siessetek. Itáliaegy részében még elnyomatásban ól a nép, de Ti, újra győzve, hozzá fogtok járulni ahhoz, hogy hazátokat eggyé ós oszthatatlanná tegyétek a dicsőséges Savoyai királyi ház alatt. Fáj nekem, hogy búcsúszavaimat nem személyesen intézhetem Hozzátok, és nem szoríthatom meg jobbotokat, ahogy kellene és ahogy szeretném, derék fegyvert ársaim ! De sebem, mely akadályoz, egyben vigasztalásomra is szolgál azzal, hogy emlékeztet egyik legdicsőbb napunkra, szeretetetek és ragaszkodástok ezer módon kimutatott ezer jelére, és az ügyre való emlékezés nagyban enyhíti sorsom felett érzett keserűségemet. Köztünk, olaszok és magyarok között, olyan testvéri kötelék van, mely többé fel nem bomolhat — és bármily sors vár még ránk közös életünk változatos és gyors pergése során, remélem, nem fogtok elfelejteni, ahogy berniem is eltörölhetetlenül megmarad nagyrabecsülésem és szeretetem az iránt az egész ezred iránt, melyet módomban állhatott vezényelni. Nápoly, 1860 dee. 12. Dunyov István e zred paran csnok 3. sz. melléklet Catania, 1862 aug. 21. Kedves Dunyov, kiadtam már a szükséges rendelkezéseket, hogy csatlakozhassanak hozzám mindazok a magyarok, akik akarnak. Pulszky gróftól, akinek a vonatkozó utasításokat megadtam, meghallhatják mindazt, ami történt ós igy megegyezhetnek vele. Köszönetet mondok mindazért a sok fáradságért, melyet ügyünkért magukra vállaltak, és kérem, tartsanak meg barátságukban. Igaz szeretettel G. Garibaldi